Integráció, amikor kisebbségben van a kisebbség

"Eddig egyetlen mérvadó kutatás készült az integráció hatásairól, ezért aki a témáról véleményt formál, az nem hagyhatja figyelmen kívül ennek eredményeit" - mondja Havas Gábor szociológus. Márpedig a Kézdi Gábor és Surányi Éva szerzőpáros felmérése szerint a vegyes tanulócsoportokan az integrált oktatás mind a hátrányos helyzetű, mind a többséghez tartozó diákokból a jobbat hozza ki. A kutatás során eltérő képességű tanulókat vizsgáltak, nem feltétlenül csak romákat. Az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatóságának munkatársa, Sárközi Gábor is úgy fogalmaz: a pedagógusok munkájának eredményességét és az integrált oktatás gyerekekre gyakorolt hatását külön kell választani.
 
Szó nincs arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket könnyű volna oktatni. Az egymással összezárt, permanens kudarcra ítélt hátrányos helyzetűek között (meg nyilván szülőként majd azok gyerekeiben is) kialakul a tanulással szembehelyezkedő szemlélet. A szakemberek szerint csak a 25 százalékos arányt meg nem haladó HHH-s arány mellett működik az integrált oktatás, ezt kellene települési-kistérségi szinten biztosítani. Ezzel szemben ma az általános iskolákban a roma tanulóknak nagyjából egyharmadát oktatják szélsőségesen szegregált körülmények között. (Lásd Havas Gábor írását a Zöld Könyvben.)
 
A megoldáshoz pártszínektől függetlenül el lehet jutni: úgy kell kijelölni az adott település iskoláihoz tartozó körzethatárokat, hogy a HH-s meg a HHH-s gyerekek aránya minden intézményben nagyjából azonos legyen. Távolabbi kerületek-utcák is besorolhatók egy körzetbe, de az ott élők számára iskolabusz biztosításával kell megkönnyíteni a tanórákra járást. Mivel szabad iskolaválasztás van, mégiscsak megindulhat valamifajta áramlás az egyes iskolák között, de az arányok fenntartása érdekében a körzethatárokat évente felül kell vizsgálni. Így csinálják ezt Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Nyíregyházán.
 
Az integrált oktatás kritikusai közül sokan a jogszabályi előírások helyett inkább a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok módszertani felkészítését hiányolják. Az ő kedvükért vagyunk kénytelenek leírni, hogy ilyen módszertani tréning volt és van. Az iskoláknak, amelyek plusz normatívát igényeltek a hátrányos helyzetűek oktatásához, ezekre a képzésekre kellett, hogy beirassák munkatársaikat. A kurzus tizenegy szakterületet foglal magában: drámapedagógiától az aktív tanuláson át a projektszemléletű oktatásig és a kooperatív tanulásszervezésig. Az ehhez szükséges tananyagokat, módszertant magyar pedagógusok formálták. A tudományosan hangzó kifejezések mögött egyszerű gyerekközpontú pedagógiai szemléletmód rejlik.
 
Arról az alternatív pedagógiáról van tehát szó, amely lehet, hogy sokak számára továbbra is szitokszó vagy liberális ármány, valójában azonban teljesen bevett és működő alternatívája az idehaza egyre sikertelenebb poroszos szemléletű oktatásnak. Utóbbi úgy működik, hogy a tanár az osztályteremben nagymonológot ad elő, majd a soron következő alkalmakkor megkísérli rajtakapni diákjait, hogy mit nem tudnak. Nem kell külföldre utaznunk vagy Waldorf-iskolába mennünk, hogy lássuk, mennyire idejétmúlt ez a módszer. Elegendő beiratkozni egy korszerű nyelviskolába.
 
Egyébként éppen effajta tréningeken vettek részt azok a pedagógusok, akiknek harmada - a tanfolyam végén ugyanúgy, mint ahogyan az elején - genetikailag kódoltnak vélte a romák iskolai kudarcait. Meglehet, mindez azt mutatja, az integrációs erőfeszítésekhez nem igazán kedvez a tantestületi környezet. Ezzel együtt azért elmondható, a tanárok, az iskolák és az iskolafenntartók hozzáállása általában a többség elvárásait tükrözi, és annak megfelelően változik. 
 
A tanárok örülnek, ha nincs balhé 
 
"Pedagógus vagyok, ismerem a vidéki tantestületeket, s sajnos, azt kell mondanom, a tanárokban nincs motiváció, mindenki rutinból éli túl a napjait, s örül, ha megússza konfliktus nélkül. Most talán a pluszpénz hatására megindul valami" - mondja lapunknak a berettyóújfalui Igazgyöngy művészeti iskolát vezető L. Ritók Nóra, utalva a HHH-s gyerekeket oktató tanárok bérkiegészítésre, amelyet az integrációs normatívára jogosult iskolák pályázhattak meg január elején. A tanárok 5 ezer és 60 ezer forint közötti összeget kaphatnak.
 
Nyilvánvaló, hogy ha jól szocializált gyerekek közé a kelleténél nagyobb arányban rosszul szocializáltakat tesznek, az komoly konfliktusokat szül. És az is nyilvánvaló, hogy nem várható egyetlen szülőtől sem, hogy gyermekét kísérleti nyulnak adja egy integrációs teszthez. De tudniuk kell, hogy gyerekeinek a rosszul szocializált, hátrányos helyzetű réteggel való találkozása ugyan későbbre tolódik, de nem marad el. És ezt vélhetően traumatikus élményként élik majd meg.
 
"Nálunk működik az integráció, mert építek arra a szokásrendszerre, hogy együtt élünk, együtt dolgozunk, ráadásul a szülőkkel való kapcsolatok ápolását is nagyon komolyan vesszük. Nálunk nincs választási lehetőség, nem kerülhet a gyerek olyan osztályba, ahol nincs cigány. Elismerem, jobb helyzetben vagyok, mint más iskolák, hiszen míg nálunk az integrált oktatás kezdettől fogva magától értetődő volt, a szomszédban álló elitiskola például most szembesül azzal, hogy érkeznek hozzá cigány tanulók" - magyarázza L. Ritók Nóra. 


Dokumentumok

dokumentumokDokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!

Témakörök

temakorokA honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.

Segítségnyújtás

segitsegHa kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!

Fórum

forumfórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.