Érettségi vizsga abból a tárgyból tehetõ, amelynek a követelményeit az érettségi vizsgára jelentkezõ teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ez a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében sincs másként, így érdemes utána járni annak, hogy a vizsgák megkezdéséhez milyen feltételeknek kell a diákok teljesítenie.

- Ha a vizsgázót a Ktv. 30.§ (9) bekezdése alapján a kötelezõ érettségi vizsgatantárgynak megfelelõ tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés és minõsítés alól, helyette a választott vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát [6.§ (6)]. -
 Az írásbeli vizsgán a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: 
a) az írásbeli feladatok kidolgozására rendelkezési idõt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni 
b) lehetõvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja 

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsga részbõl áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló idõt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legalább tíz perc pihenõidõt kell adni. A pihenõidõ alatt a vizsgaterem nem hagyható el [37.§ (3)]. 

- Szóbeli vizsgán vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján 
a) a vizsgatárgyanként biztosítandó gondolkodási idõt (35.§) legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, 
b) engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen 
Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelõ tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat készítésére középszintû vizsga esetén harminc, emelt szintû vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a kérdezõ tanár felolvassa [(37.§ (2)]. 

Szakmai vizsgán alkalmazható alternatívák [26/2001. (VII.27.)OM rendelet] 
- Szakmai vizsgán a sajátos nevelési igényû tanuló részére biztosítani kell a hosszabb felkészülési idõt,
- Az írásbeli beszámolók során lehetõvé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát,
- Az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval történõ felváltását, Ebben az esetben az írásbeli vizsgarész követelményeinek szóban tehet eleget.
- A szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történõ felváltását, Ebben az esetben a szóbeli vizsgarész követelményeinek írásban tehet eleget. 

Szakmai vizsgán a mentesítések nem alkalmazhatóak, így pl. idegen nyelvbõl - eltérõen az érettségi vizsga szabályzatától - a jogszabályban elõírt követelményeknek kell eleget tenniük.

A felsõoktatási tanulmányokban megjelenõ alternatívák 
29/2002. (V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlõséget biztosító feltételekrõl 

A felsõoktatási intézménybe jelentkezõk, a felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történõ teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra [2.§ (1)]. Amennyiben a fogyatékossággal élõ jelentkezõ a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 9.§ (10) bekezdése alapján, az érettségi vizsgán, felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell [2.§ (2)]. A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére a felsõoktatási intézmény vezetõje koordinátort jelöl ki [12.§ (1)]. A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a szabályzatban meghatározott bizottság bírálja el, melynek állandó tagja lehet e koordinátor [5.§ (1)]. Beszédfogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsga lehetõséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani [10.§ a) és 11.§ (1)]. Pszichés fejlõdési zavarral (diszlexia, diszgráfia) élõ hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet [10.§ a,b)]. Amennyiben írásbeli vizsgán vesz részt, a nem fogyatékos hallgatók esetén megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani [10. b,c) és 11.§ (1)]. Diszlexiás, diszgráfiás hallgató, ha fogyatékossága nem teszi lehetõvé, hogy államilag elismert „C“ típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek eleget tegyen, részleges felmentést kaphat „B“ típusú nyelvvizsga letétele alól. További alternatívák: Diszlexiás, diszgráfiás hallgatók részére a vizsga esetén megengedett a számítógép használata [10.§ b,d)], valamint a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl írógép, helyesírási szótár, értelmezõ szótár, szinonima szótár) [10.§ b,e)]. Diszkalkúliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhetõ mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök).

Forrás: www.sulinet.hu