A beiskolázás jogszabályai (1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról, 2003. évi módosításokkal rendelkezik arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében milyen szempontrendszer szerint iskolázhatók be a különböző oktatási intézményekbe. Az alábbiakban ezek a szempontok, alkalmassági feltételek kerültek összegyűjtésre.

Tankötelezettség: 
• Legkorábban abban a naptári évben, amikor a 6. életévét, legkésőbb akkor, amikor a 8. életévét betöltötte. 
• Máj. 31-ig kell betölteni a 6-ot 
• A szülő kérésére (és bizottság döntése alapján) mehet akkor is, ha dec. 31-ig tölti be a 6-ot. 
• Szülő kérésére és szakvélemény alapján akkor maradhat 8 éves koráig, ha aug. 31. után született. 
• 18 éves korig tart • SNI – meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben 20. életévét betölti. 

Az iskola igazgatója dönt: 
• A tankötelezettség kezdetéről – óvoda v. nevelési tanácsadó véleménye alapján o SNI – tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság v. országos szakértői stb. bizottság véleménye alapján 
• A tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság v. országos ~ véleménye alapján 
• Magántanulói jogviszony – ha az ig., gyámhatóság v. gyermekjóléti szolgálat hátrányosnak tartja, akkor értesíteni kell a jegyzőt. hátrányos helyzetű tanuló esetén az igazgatónak döntéséhez be kell szerezni a 
• gyermekjóléti szolgálat véleményét.

Különleges gondozáshoz való jog. (30.§) 
• SNI gyermeknek joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai gondozásban részesüljön • Különleges gondozás szakértői vélemény alapján történik – korai fejlesztés és gondozás, óvodai ill. iskolai nevelés, fejlesztő felkészítés keretében
• SNI gyermekek óvodai, iskolai és kollégiumi nevelése e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményekben, tagozatokon, osztályokban, csoportokban vagy a többi gyermekkel közösen történik
• A tagozatot, osztályt, csoportot stb. a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. 
• A gyógypedagógiai célú intézményeknek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek szükségesek az SNI gyerekek ellátásához. 
• A nevelési intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló ill. az országos szakértői és rehab. Tevékenységet végző biz. Szakértői véleménye alapján. 
• A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy jelenjen meg a bizottság előtt, ill. h. egy bizonyos iskolába írassa gyermekét. 
• Ha a gyermeket egy adott intézmény nem tudja felvenni, akkor a szakértői bizottság kijelöl egy másikat. Ha ez sem megoldható, a bizottság dönt a fejlesztés módjáról. 
• Ha a gyermek SNI miatt tankötelezettségét nem tudja teljesíteni = 5 éves korától fejlesztő képzés. A képzési kötelezettség a tankötelezettség végéig fennáll, és szükség esetén meghosszabbítható. 
• Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek is rehabilitációs foglalkozásra jogosult – nev. Tanácsadás, óvidai v. iskolai nevelés keretein belül. 
• SNI ill. beilleszkedési, tan., magatart. Nehézségekkel küzdő tanulót szakértői bizottság véleménye alapján (gyakorlati képzés kivételével) az igazg. Mentesíti egyes tantárgyakból ill. tananyagrészekből az értékelés alól. 
• Ezekből egyéni foglalkozást kell szervezni, és a felzárkózást biztosítani kell. 
• Alapműveltségi és érettségi vizsgán a tanuló az érintett tárgyak helyett másikat választhat; hosszabb felkészülési időt kaphat, használhat bizonyos eszközöket, szükség esetén írásbeli helyett szóbeli v. fordítva. 
• Ha az óvodai/tanórai foglalkozás elsődleges célja az SNI-ből eredő hátrányok csökkentése, akkor szakképzett (gyógyped, konduktor) munkaerőre van szükség 
• Ha nem ez az elsődleges cél, akkor pedagógus is elég, de az ő munkáját szakember segíti 
• Gyógyped. Ellátást nyújtó középiskolában vezető lehet az is, akinek gyógyped. Képesítése van (betartva a középfokú intézményekre vonatkozó szabályokat!) /ez új a 2003-as módosításban/

A pedagógiai szakszolgálatok: 
• A szülő, a pedagógus és az intézmények munkáját segíti. Feladatai: 
o Gyógyped. Tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 
     -  Feladata: SNI megállapításának időpontjától korai fejlesztés és gondozás a szülő bevonásával, szülő részére tanácsadás. 3 év felett akkor vehet részt ebben a gyermek, ha nem járhat óvodába. 
o Fejlesztő felkészítés 
    - Feladata: Akik tankötelezettségüket SNI miatt nem tudják teljesíteni, fejlődéshez szükséges felkészítés biztosítása a szülő bevonásával és tanácsadással 
o Tan. Képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység + országos szakértői és rehabilitációs tevékenység 
  - Feladata: fogyatékosság szűrése, javaslat ellátásra, ellátáshoz szükséges feltételek meglétének vizsgálata az intézményekben 
o Nevelési tanácsadás 
 - Feladata: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak azonosítása, és kezelése a szülő ill. pedagógus bevonásával szakvélemény iskolakezdéshez 
o Logopédiai ellátás 
     -  Feladata: beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-komm. Zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása 
o Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 
    - Feladata: tanuló adottságainak és képességeinek szakszerű vizsgálata és iskolaválasztás ajánlása 
o Konduktív pedagógiai ellátás 
     - Kp-i idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése, gondozása 
o Gyógytestnevelés 
     - Spec. Eü. Testnevelési foglalkoztatás, ha iskolaorvos v. szakorvos ezt előírja. Magyarországon: játék helyett tanulás – kihangsúlyozva! - feladatok, kötelességek, felelősség

Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei: 

Fizikai alkalmasság: 
• Bizonyos fizikai mutatók: 110 cm, 18 kg
• Jó erőnlét
• Első alakváltozás: hosszabb végtagok, pocak eltűnt (ha volt) 
• Fogváltás 
• Lateralizáció (kezesség) egyértelműsége 

Pszichés alkalmasság: 
• A gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza) • Kitartás (nem hagy félbe feladatokat), feladattudat
• Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival (fokozatosan ez kerül előtérbe) 
• Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a felnőttekkel 
• Nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni 
• Függetlenség, önellátás 
• A teljesítmény igénye 

Szükséges kognitív képességek 
• képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével, 
• könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat, 
• képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni; nincs beszédhibája, 
• némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik 
• bizonyos szintű mennyiségfogalom kialakult (jól használja a kisebb/nagyobb több/kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10ig terjedõ számok között). 

Alkalmatlanság: 
• biológiai érés lassúbb: fáradékonyság, gátlási folyamatok lassú fejlődése, idegrendszeri labilitás
• nagyfokú mozgékonyságú 
• figyelem elterelhető, szétszórt → emlékezeti zavarok 
• pszichésen: önirányítás fejletlen – érzelmi és akarati téren 
• nem tud alkalmazkodni az isk. követelményeihez (agresszív v. regresszív) 
• nincs feladattudata 
• csak nehezen kezd dolgozni, munkatempója lassú 
• beilleszkedési zavarok, másokat is zavar 
• tájékozatlan (nem tudja a szülei nevét, foglalkozását stb.) 
• fejletlen beszédkészség, beszédhiba, szegényes szókincs 

Aki alkalmatlan, későn érő, az még nem értelmi fogyatékos! Kezdeti iskolai kudarcok az egész iskolázásra kihathatnak! (ezért nem mindegy, mikor megy iskolába) Nálunk: visszatartás a leggyakoribb 

Alkalmatlanság leggyakrabban szociális alkalmatlanságot, és nem értelmit jelent.