Van egy kertem.
Magot vettem,
magjaimat elvetettem.
Puha kézzel dédelgettem,
kedves szóval becézgettem.
Napocskánkat arra kértem,
lágy sugarat küldjön nekem.
Kértem felhőt fenn az égen:
- Öntözni segíts nékem!
Sorok közét megkapáltam,
hogy kibújjon, alig vártam.
Megjelent az első hajtás,
erőtől duzzadó kacagás.
Követte a többi sorban
nem is történhetett jobban.
Hajnalonta ki-kijártam,
virágaim megcsodáltam.
Kis kertemben számba vettem,
mennyiféle magot tettem.
Ez itt borsó, ez itt hagyma,
retek, majd zöldpaprika.
Saláta és kelkáposzta,
petrezselyem, piros répa.
Paradicsom is lesz bőven,
befőzöm, majd jó lesz télen.
Ahogy állok, mit is látok?
Ez tán valamilyen átok?
Madársereg közeleg,
akár egy sötét felleg.
Lakmározni készülődnek,
nem örülök e vendégnek.
Irigy ugyan nem vagyok,
de szalmabábut állítok.
Ő vigyáz már kertecskémre,
köszönet a fizettsége.
Zöldségeim mind megértek,
finomak és nagyon szépek.

Mit is tettem?
Magot vettem,
magjaimat elvetettem.......