A beszéd fejlődése állandó társas kötődést, szervezett, differenciált környezetet igényel, stabil kapcsolatot mind a felnőttekkel, mind pedig a kortársakkal.

Nyelvfejlődés vagy visszafejlődés?

Sajnos egyre ritkábban hallunk mind a gyermekek, fiatalok, mind a felnőttek szájából ma már szabatosan megfogalmazott, csúnya szavaktól mentes, szép beszédet. Nyelvezetünk egy olyan átalakuláson megy át, amely a magyar nyelv kultúrájának sorvadásához vezethet.
A köznyelv egyre szegényesebb mind szókincsében, mind nyelvtani szerkezeteiben, az SMS-ek , MSN-ek következményeiként rövidülnek, csonkítottan jelennek meg az írásban és már az élőbeszédben egyaránt a szavak.
Elszomorít a hír, hogy Új-Zélandon hivatalos használatúvá tették az sms-nyelvhasználatot.

SMS kódok

Az sms-ben a cél minél több információt írni minél kevesebb karakterrel, ezzel pénzt spórolva meg. A rövidítések, hangösszevonások okai erre vezethetők vissza. Azonban egy idő után sajnos a beszélt nyelvben is megjelentek ezek a kifejezések.
Egy kis ízelítő a fura „szavakból", amelyeket mi annakidején megmosolyogtunk a Mézga Gézában Köbüki Öcsi szájából:
h – hogy, vok – vagyok, meek – megyek, valszeg – valószínűleg, sztem – szerintem, jó8 – jó éjt, bnő – barátnő, np - no problem, nm - nincs mit, hnap – holnap, vunk – vagyunk, meik – melyik, tok- tudok, tom – tudom, szal – szóval, vaok – vagyok, hp - házi pálinka, vhova – valahova, , vhol – valahol, 7fő – hétfő, azszem – azt hiszem, vszínű – valószínű, rem – remélem, szól6sz – szólhatsz.
A nagybetűk az ábécés nevükön illeszkednek a szavakba, illetve a hosszú egyjegyű mássalhangzókat helyettesíthetik: lSZ – lesz, mNt – ment, rM – remélem, rNdLésN – rendelésen, hLYeT – helyett, nMfLLYteTML – nem felejtettem el.
Az 'X' helyettesíti a 'ksz' betűket: lax – laksz, taláxunk – találkozunk. A 'C' helyettesíti az 'sz'-eket: köc – kösz, lecek – leszek.

Szövegértési gondok

A pedagógusok, és a tankönyvek nyelvezete minőségében más, mint sok diáké. A társadalmi különbségek is magukban hordozzák a veszélyét annak, hogy a tanár elbeszél a gyerekek mellett, azok nem értik őt.
A hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy épp tanulásban akadályozott gyermekek egészen másfajta nyelvhasználatot tanulnak meg, mint a középosztálybeli gyerekek, vagy a jobb módúak.
A szűk nyelvi kódokat használó gyerekek szegényes szóhasználattal rendelkeznek, mondataik rövidek, egyszerűek, sokszor befejezetlenek. Beszédükben, fogalmazásaikban sok a jelentéssel nem bíró kötőszó (így, aztán, és, mert), helyettesítő szó (izé). Jelzőket és határozószókat mereven és korlátozottan használnak. Összekeverednek az érvelések a következtetésekkel. Érzelmeik kifejezése is csorbul, a beszélt nyelv személytelen lesz. Az e nyelvet használó elszigetelődhet, és ebben a környezetét hibáztatja.
A formális nyelvhasználattal beszélők (pedagógusok) pontos nyelvtani rendben, szabályos mondatalkotással fogalmazzák meg gondolataikat. Használják mind az alá-, mind a mellérendelő mondatszerkesztéseket. Viszonyszavak vannak a logikai kapcsolatokban, időbeli-, térbeli folyamatosság jellemzi a közlést. A jelzők, határozószók helyesen megválasztottak, változatosak.


Kommunikációs zavar

A kétféle nyelv használata kommunikációs zavart hozhat létre a tanár és a gyerek között. Csak akkor érti meg a gyermek a formális beszédet használó pedagógust, ha lefordítják neki, amit mond. Ha számára idegenül hat a nyelvhasználat, elutasítja azt. Az új szavak, vagy a régi szavak újabb használati módjai nehezen válnak a kifejezés eszközévé. Ebből mechanikus tanulás következik, a betanult szöveget azonban a gyerek a következő órára már elfelejti. Önmagától képtelen bonyolult mondatfűzésekre, és a tankönyv nyelvezetét csupán értelem nélkül magolja be.

Kislétszámú osztályok

A mai gazdasági helyzetben újra osztályösszevonásokról hallunk, megszűntetik a csoportbontásokat, hogy pedagógusbéreket takarítsanak meg. Pedig a szűk nyelvi kódokat használó, hátrányos helyzetű tanulók oktatása, felzárkóztatása csak kislétszámú osztályokban lehet eredményes. A frontális osztálymunkáknak meg kellene lassan szűnniük, és egyéniesített, minden személyre odafigyelő bánásmódot kellene alkalmazni.
Az eredményes munka alapfeltétele a szoros lélektani kapcsolat tanár és diákja között. Ha egy gyerek megnemértő környezetben nevelkedik, a védekezés, ellenállás lesz nála megfigyelhető az oktatási folyamattal szemben. A kölcsönös megbecsülés, törődés fogja csak kiváltani a megfelelő nyelvhasználatot. A tanár feladata, hogy próbálja megérteni a gyerek érzelmi reakcióit, tudja benne csökkenteni a szorongást és a feszültséget.

Beszéd és gondolkodás

A beszéd és gondolkodás között egység van. A beszéd intellektuális művelet, a gondolataink verbalizálása, szavakba öntése. A gondolkodás nagyrészben a beszédben valósul meg.
A beszéd szerkezetét a nyelvtan, a gondolkodás szerkezetét a logika fejezi ki. A gondolkodás és beszéd egységében a gondolkodásé a vezető szerep.
Óvodásoknál és az érzelmi feszültség perceiben felnőtteknél is megfigyelhető egyfajta monologizálás (magában beszélés). Ez annak a szükséglete, hogy a gondolatot és belső élményt külsőleg érzékelhető ténnyé tegye.

Az olvasás jelentősége

A gyermek beszédbeli fejlődésében igen lényeges vívmány az olvasás elsajátítása, értelmi fejlődésére nézve nagy jelentőségű. Az olvasás magában foglalja az olvasott szöveg megértését, így az sajátságos gondolkodási műveletet is jelent. Az írott szöveg megértése nehezebb feladat, mint a beszéd megértése. Ez utóbbit segítik a hanglejtések, szünetek, hangsúlyozások. Az önálló olvasás meghatározott értelmi fejlődést tételez fel, és további szellemi fejlődéshez vezet. Olvasáskor a gyermek megtanulja új módon, összefüggően felépíteni beszédét.

Az írott beszéd, művészet

Az írás elsajátítása, az azon keresztül történő kifejezés még magasabb szintű gondolkodási műveletet feltételez. Az írott beszéd tervszerűbb, átgondoltabb, tömör, szisztematikusan felépített. Eleinte a gyermek fogalmazásainál az élő beszéd dominál, úgy ír, ahogy beszél. Később egyre átgondoltabbá, logikailag felépítettebbé válik. A szóismétlések elkerülése a szókincs bővülésével érhető el.
Az írók műveinek felépítése, időbeli elrendezése, témakifejtése, szabatos stílusa, az olvasó számára érthető összefüggések megszerkesztése különleges fogásokat, eszközöket igényel. Ez már egy magasabb rendű tevékenységi formája az írott beszédnek.

Segítsünk gyermekeinknek, neveljük őket olvasóvá!

Mint fentebb kifejtettem, az értelem, a gondolkodás sokat fejlődhet, ha a gyermek olvas. Ehhez az szükséges, hogy ne legyen számára az olvasás kudarcélmény. Ha van idő, és a saját egyéni fejlődési ütemében sajátíthatja el a kisgyermek a betűket, az összeolvasás képességét, ha nem gyötrelem, hanem igenis jó érzés lesz számára, hogy már ő is el tud olvasni egy kedves kis mesét, akkor nagy lépést tettünk az olvasóvá nevelésben. Erősítsük a kicsi gyermekben az olvasás szépségét, már a legkorábbi életkorban juttassuk irodalmi élményhez őket azáltal, hogy mesélünk nekik.
Szerettessük meg velük a könyveket, és legyünk nagyon türelmesek az olvasás, írás elsajátításának időszakában. Bíztassuk őket, semmiképpen se erőltessük, sírásig gyakoroltassuk velük az olvasás technikáját! A kezdetektől a tartalmat hangsúlyozzuk, hogy valóban értően, érdeklődve olvassanak majd. Az olvasás eszköz legyen a szép olvasási élmények megismerésében, ne technikai gyötrelem!

Kudarcmentesen a Varázsbetűvel

A Varázsbetű programcsalád a kudarcmentes olvasástanulást tűzte ki célul. Általa a gyerekek játékosan tanulnak meg olvasni, gyakorolják a helyes magyar nyelvhasználatot. Az értő olvasást szolgálja rengeteg képe, változatos feladatai bővítik a szókincset. Bíztat, dicsér, jutalmaz, hogy az olvasás öröm legyen, és semmiképp sem gyötrelem.
A Varázsbetű azoknak is segít, akiknél már kialakultak a másodlagos pszichés gondok. A programot használó gyermek önbizalma erősödik, visszanyeri tanulási kedvét, érdeklődővé válik a betűk, szavak, mondatok világa iránt, ami addig esetleg csak kudarcélményeket váltott ki belőle.
A játékba ágyazott tanulás nagy fontosságú egy olvasási kedvét elvesztett gyermek esetében, eredményessége lemérhető az iskolai feladatok teljesítésekor.

Játékötlet

Itt a tavasz, minél több időt töltsenek gyermekeikkel a szabadban! A nagymozgások, egyensúlyérzék a játszótéri mászókák, hinták, ugrálók segítségével sokat fejlődhet.
Egy talán rég elfeledett ügyességi játékot ajánlok, a golyózást:
Minden játékosnak szükséges öt darab golyó (üveg, vas, keményfa). Egy faltól fél méterre húzunk a fallal párhuzamos vonalat. A játékosok erre a vonalra helyezik egy-egy golyójukat egymás mellé egymástól nem túl messze. Az előző vonaltól kb. három méterre húzunk egy újabb vonalat, innen lehet gurítani.
Ha valaki eltalál egy (vagy több) álló golyót, azt (azokat) és a sajátját is felveszi. Ezután tovább guríthat mindaddig, míg eltalál egy golyót. Ha elvéti, a következő játékos gurít. A játék addig tart, míg valaki el nem nyeri az összes földön lévő golyót.

Kellemes kikapcsolódást a szabadban!

Üdvözlettel:
Bartók Erika


Dokumentumok

dokumentumokDokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!

Témakörök

temakorokA honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.

Segítségnyújtás

segitsegHa kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!

Fórum

forumfórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.