Sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók ellátása 

Témakörök

1. A pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű ngyermekek, tanulók hivatalból elrendelt felülvizsgálata – előzmények, eredmények, az ellátását érintő változások

2. Nevelési tanácsadó – szakértői bizottság – intézmény – feladatmegosztás, együttműködés

3. A szakértői vizsgálat iránti kérelem, az intézmény kijelölése – változások

4. Finanszírozás

5. Egyéb információk


1/1 A pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók hivatalból elrendelt felülvizsgálata - előzmények

SNI tanulók arányának folyamatos emelkedése, a megyék közötti szóródás: 3,7 - 18,1 %

A növekedés hátterében : a pszichés fejlődés zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók száma nő, a megyék közötti szóródás kirívó: 0.1% - 10.9%

Szigorú kritériumok alapján el kell végezni az érintettek felülvizsgálatát (A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni.)

Az ellátási rendszer módosítására vonatkozó szabályozás a felülvizsgálatok lefolytatását követően, a 2008/2009-es tanévben lép életbe.

1/3 Az ellátást érintő változások

A felülvizsgálat alapján készített szakvélemények megállapították:

a) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-a”)

b) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-b”)

c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását, illetve azt, ha az adott gyermek, tanuló vizsgálta a fentiek egyikének meglétét sem alapozta meg. sem

1/2 A pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók hivatalból elrendelt felülvizsgálata – eredmények

 

A felülvizsgálat eredménye

 

Felülvizsgált összes tanuló (a pszihés fejlődés zavara)

 

BTMN

SNI

Nincs btmn

BTMN+N

 

 

SNI a

SNI b

 

 

 

 

 

 

 

 

31200

6274

13242

7390

3939

10213

 

 

Kt.121.

(1) 29/a

Kt. 121.

(1) 29/b

 

 

 

1/4 Az ellátást érintő változások

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások helyett - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt Sajátos nevelési igényű körbe tartozó gyermekek, tanulók részére – az iskolai fejlesztő foglalkoztatásra való jogosultság jelenik meg.[1]

A fejlesztő foglalkoztatásnak a Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére történő – szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerinti - megszervezéséért a nevelési oktatási intézmény vezetője felelős. [2]

[1] Kt. 35. § (1) bekezdés

[2] Kt. 35. § (4) bekezdés

 
Együttműködés az ellátás megszervezésében

A jogszabályi változás nem érinti az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény történő együttműködés lehetőségét.

A Kt. 33. § (11) bekezdése alapján az egységes pedagógiai szakszolgálat, (12) bekezdése alapján pedig az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény kap felhatalmazást a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló feladatok ellátására az utazó szakember hálózat működtetésére. Természetesen elsődlegesen mindig a fejlesztő foglalkoztatásban részesítendő gyermekek, tanulók szakvéleményében meghatározottakat kell vizsgálni, s a fejlesztés formáját, a fejlesztésben résztvevő szakembereket annak megfelelően szükséges kiválasztani, felkérni.

1/5 Az ellátást érintő változások

Az „SNI-b” tanulók iskolai fejlesztő foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 26/B §-a [1] szabályozza:

  • a heti időkeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal;
  • a csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló;
  • A foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik.

1] 2008. augusztus 21-től hatályos szövegét a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VIII.6.) OKM rendelet állapította meg.

1/6 Az ellátást érintő változások

Amennyiben a vizsgálat idején tapasztalt állapot, az annak alapján javasolt fejlesztési cél , a fejlesztő terápia, és az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése azonos,

- az „SNI-a” tanulók részére biztosított egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás, és

- az „SNI-b” tanulók részére biztosított iskolai fejlesztő foglalkoztatás közös csoportban is megszervezhető.

Közös csoport szervezése esetén a fejlesztést – tekintettel a Kt. 30. § (11) bekezdésében foglaltakra - csak gyógypedagógus láthatja el.

Az „SNI-b” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható.

2 Nevelési tanácsadó – szakértői bizottság – intézmény – feladatmegosztás

A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére.

A szakértői bizottság a nevelési tanácsadó részére a következő iratokat küldi

meg:

a) a szakértői vélemény egy példánya,

b) a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelem, és annak mellékleteinek másolata,

c) amennyiben a vizsgálatra a 20. § (4) bekezdése szerint került sor, a szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező határozat másolata. [közoktatási törvény 126. §; 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 26. § (13) ]

A nevelési tanácsadás feladatai - Kt. 35. § (4)

  • annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, szakvélemény készítése, a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával;
  • ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását.
  • az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez;
  • segítséget nyújt az óvodai neveléséhez, az iskolai neveléséhez és oktatásához,
  • e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást;
  • elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is;
  • A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött
  • szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

A nevelési tanácsadás ellenőrzési feladatai - 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet

A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében - szükség szerint - tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja. ˙[22. § (8) ]

A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a (8) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít. [22. § (9)]

*A hatályos szöveget megállapította:

43/2007. (XII. 29.) OKM r. a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

3. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások – A szakértői vizsgálat iránti kérelem, az intézmény kijelölése

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, vagy enyhe értelmi fogyatékosság vélelmezése esetén a nevelési- oktatási intézmény a szakértői és rehabilitációs bizottság által történő vizsgálatra csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került. (14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 12. § (3) bekezdés)[1]

A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló részére nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevő szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. (14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 14. § (8) bekezdés) [1]

[1] 22/2008. (VIII.6.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról.

5 /1. A normatív támogatás

Közoktatási alap-hozzájárulás költségvetési törvény 3. számú melléklet 15.pont (a törvényben meghatározott képlet és mutatók alapján számított teljesítménymutató

+

Közoktatási kiegészítő hozzájárulás

Költségvetési törvény 3. számú melléklet 16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés,oktatás az óvodában és az iskolában: létszám alapján biztosított kiegészítő támogatás, melynek fajlagos összege: 240 000 Ft

A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos

A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt

A hozzájárulás 60%-a jár a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók után.

5/2 A teljesítmény-mutató kiszámítása I.

Az óvodai 1-2. nevelési évek, az iskolai 1-2., 5-6., 9-10. évfolyamok és az első-második szakképzési évfolyamok, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző, alapképző és továbbképző évfolyamok, a kollégiumi csoportok, napközi, tanulószobai csoportok, az iskolaotthonos oktatásban az 1-2. évfolyamok esetében (Tm1) :

Tm1 = (T / O1) x Teh

5/3 A teljesítmény-mutató kiszámítása II.

Az óvodai 3. nevelési év, az iskolai 3-4., 7-8., 11-13. évfolyamok és a harmadik, illetve további szakképzési évfolyamok, a 3-4. évfolyamos iskolaotthonos osztályok-esetében :

Tm2 = (T / O2) x Teh

Az, hogy a számításnál a Tm1 vagy a Tm2, illetve a 01, vagy a 02 szerepel, annak a függvénye tehát, hogy az adott gyermek, tanuló az óvodai nevelés hányadik évében, illetve az iskolai nevelés, oktatás hányadik évfolyamán veszi igénybe a közoktatásban biztosított ellátást!

5/4 A képletek - Tm1 = (T / O1) x Teh , illetve a Tm2 = (T / O2) x Teh - elemeinek tartalma:

Tm1, Tm2 = teljesítmény-mutató az adott évfolyam-csoportra

T = adott évfolyam-csoport összes gyermek/tanulólétszáma

Tényleges létszám – a számításnál az SNI gyermek, tanuló is csak egy főként vehető figyelembe!

O1, 02 = az adott évfolyam-csoportra a költségvetési törvény 3. számú melléklet, kiegészítő szabályok 10/f. pontjában meghatározott átlaglétszám (pl. 1-2. évfolyam: 21, 5-6. évfolyam:23, stb.)

Teh = tanítási együttható: költségvetési törvény 3. számú melléklet, kiegészítő szabályok 10./ f pontja határozza meg:

1-2. évfolyam: 1,20 7-8. évfolyam: 1,76

3. évfolyam: 1,22 9-10. évfolyam: 2,33

4. évfolyam: 1,39 11-13. évfolyam: 2,76

5-6. évfolyam: 1,55

5/5 Példák az alap-hozzájárulás (teljesítmény-mutató) kiszámítására

(képlet: Tm1 = (T / O1) x Teh, illetveTm2 = (T / O2) x Teh)

Az iskola első és második évfolyamra járó tanulóinak száma: 30 fő

Tm1= (30/21) x 1,20 = 1,71

Az 1-2. évfolyam tanulói után biztosított normatív támogatás:

Tm1 x 2.550.000 Ft ( a közoktatási alap-hozzájárulás fajlagos összege, melyet a költségvetési törvény 3. számú melléklet 15. pontja határoz meg) = 1,71 x

2.550.000 = 4.360.500 Ft

Az iskola ötödik és hatodik évfolyamra járó tanulóinak száma: 30 fő

Tm2= (30/23) x 1,55 = 2.01

Az 5.-6. évfolyam tanulói után biztosított normatív támogatás:

Tm1 x 2.550.000 Ft ( a közoktatási alap-hozzájárulás fajlagos összege, melyet a költségvetési törvény 3. számú melléklet 15. pontja határoz meg) = 2,01 x

2.550.000 = 5.125.500 Ft

5/6 A kiegészítő hozzájárulás

A hozzájárulás az adott gyermekek, tanulók létszáma után jár, a 240 000 Ft fajlagos összeg meghatározott százalékában az alábbiak szerint:

testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló:

160 % = 384 000 Ft

a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI gyermek, tanuló:

80 % = 192 000 Ft

a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI gyermek,

tanuló: 60 % = 144 000 Ft

Vissza a példákhoz – I.

Az iskola első és második évfolyamra járó tanulóinak száma a példában 30 fő volt, az iskola fenntartóját utánuk 4.360.500 Ft közoktatási alap-hozzájárulás illette meg.

Ha e tanulók mindegyike testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, akkor 30 x 384 000 Ft, azaz 11 500 000 Ft kiegészítő hozzájárulás is megilleti a fenntartót, azaz összesen 15 880 000 Ft/év a normatív támogatás.

Ha e tanulók mindegyike beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI, akkor 30x 192 000 Ft, azaz 5760 000 Ft kiegészítő hozzájárulás is megilleti a fenntartót, azaz összesen 10 120 000 Ft/év a normatív támogatás.

Ha e tanulók mindegyike a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI akkor 30 x 144 000 Ft, azaz

4 320 000 Ft kiegészítő hozzájárulás is megilleti a fenntartót, azaz összesen 8 680 000 Ft/év a normatív támogatás.

Vissza a példákhoz – II.

Az iskola ötödik és hatodik évfolyamra járó tanulóinak száma a példában 30 fő volt, az iskola fenntartóját utánuk 5.125.500 Ft közoktatási alaphozzájárulás illette meg.

A kiegészítő hozzájárulás – azonos feltételek megléte esetén - az előzőekben bemutatottakkal azonos összegben illeti meg a fenntartót, azaz:

5.125.500 + 11 500 000 Ft , vagy

5.125.500 + 5760 000 Ft , vagy

5.125.500 + 4 320 000 Ft

normatív támogatásra jogosult a 2008/09-es tanévre.

Integrált nevelés, oktatás esetén:

A kiegészítő hozzájárulás az igényjogosultságot megalapozó létszám alapján illeti meg a fenntartót,azaz annyiszor 384 000 Ft, 192 000 Ft, 144 000 Ft kiegészítő támogatásra jogosult évente, ahány – az adott körbe tartozó gyermek, tanuló integrált nevelését, oktatását látja el.

2008. szeptember 1-jétől a teljesítmény-mutató alapú finanszírozás a kollégiumi ellátásra is kiterjed SNI gyermek, tanuló esetén:

Közoktatási alap-hozzájárulás

+

17.3. Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése Fajlagos összeg: 185 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre

+

Kiegészítő hozzájárulás

16.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Fajlagos összeg: 240 000 Ft, ennek – a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságtól függően – 160%-a,80%-a, vagy 60%-a.

Korai fejlesztés és gondozás

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet legutóbbi - módosítása[1] alapján abban az esetben, ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára minden esetben kell elkészíteni. (A korábbi szabályozás ezt csak akkor írta elő az év közben megkezdett fejlesztés esetén, ha a fejlesztési évből még legalább hat hónap volt hátra.)[2] [1] 43/2007. (XII. 29.) OKM r  [2] 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 8 § (6)

A fejlesztő iskolai oktatás

A közoktatási törvény 2007-es módosítása hatályon kívül helyezte a fejlesztő iskolai oktatásba bevonható tankötelesekre vonatkozó életkori megkötést, az ellátás felmenő rendszerben történő biztosítását, azaz: hattól huszonhárom éves korig biztosítható az ellátás.

Kidolgozásra, és forgalomba került az A.Tü. 358 r. sz. számú csoportnapló, mely a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, és a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő iskolai oktatásának dokumentálásához használható.

Az alapító okiratokkal szembeni elvárás módosulása

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú melléklete, „Kiegészítő szabályok” 10. c) pontjában foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő intézmények alapító okiratainak áttekintése szükséges.

A közoktatási célú hozzájárulások jogszerű igénylésének feltételei között megjelenik, hogy az a sajátos nevelési igényű tanulók után akkor igényelhető, ha 2008. szeptember 1-jéig az alapító okirat meghatározza az ellátott gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényét megalapozó fogyatékosság típusát is.

Visszahelyezett gyermekek, tanulók – 1.

A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2008/2009. tanévet, illetve a 2007/2008. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2008/2009. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság - a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján - rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.

Visszahelyezett gyermekek, tanulók – 2.

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/E. § (7) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni.

www.ok.hu

Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról 2007. április 24.

Hasznos információk

suliNova Kht - http://www.sulinovadatbank.hu

Sajátos nevelési igényűek együttnevelése Adatbank » SNI ajánlások a kompetencia alapú programcsomagokhoz.

A jelen digitális adathordozón közzétett tananyagok az NFT HEFOP 3.1.1-es központi program keretében létrejött fejlesztési folyamat termékei. …. A közzététel célja továbbá, hogy a fejlesztés eredményeiről a legszélesebb szakmai közvélemény részletesen tájékozódhasson. …. Ajánlások sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

1. Matematika

2. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

3. Szövegértés-szövegalkotás

4. Óvodai nevelés

5. Idegen nyelv

6. Életpálya építés

Hasznos információk

suliNova Kht - http://www.sulinovadatbank.hu

Sajátos nevelési igényűek együttnevelése

Adatbank » Eszköztár » Sérülésspecifikus eszköztár

Sérülésspecifikus eszköztár

. autizmussal élő gyermekek, tanulók;

. beszédfogyatékos gyermekek, tanulók ,

. értelmileg akadalyozott gyermekek, tanulók ,

. gyengénlátó gyermekek, tanulók ,

. hallássérült gyermekek, tanulók ,

. mozgássérült gyermekek, tanulók ,

. pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók ,

. tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók ,

. vak és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez.

Hasznos információk

www.kir.hu

Intézménytörzs  Intézményi adatok megtekintése

OM azonosító:

Intézménynév:

Irányítószám:

Helység:

Többcélú intézmény: …………………………………………… ˇ

Ellátott feladat:

(választható a gördülősávos listábólˇ

Megye: ……………………………………………………………… ˇ

Fenntartó típusa: …………………………………………………. ˇ

Fenntartó: ……………………………………………………………ˇ

a gördülősáv segítségével történt kiválasztás után

KERESÉS .

Hasznos információk

www.kir.hu

Közérdekű adatok című, jobb oldalon található oszlop választási lehetőségei

között:

- Sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulókat integráltan nevelő, oktató intézmények listája

- Sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulókat gyógypedagógiai tanterv szerint nevelő, oktató intézmények listája

Sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulókat a 2007/2008 tanévben integráltan nevelő, oktató intézmények listája (forrás:KIR-STAT 2007/2008)


Válassza ki a fogyatékosság jellegét:

- gördülő sávból valamennyi fogyatékossági típus választható - Intézmények száma: 2528 db

(Ténylegesen ellátó intézmények előző tanévi statisztikai adatszolgáltatása alapján)

Nagy Gyöngyi Mária
szakmai tanácsadó
OKM


Dokumentumok

dokumentumokDokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!

Témakörök

temakorokA honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.

Segítségnyújtás

segitsegHa kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!

Fórum

forumfórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.