a 2008/2009. tanév rendjéről

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a 99. §-a (4) bekezdésében foglalt nfelhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya
1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartóra való tekintet nélkül

aa) az általános iskolákra,

ab) a szakiskolákra,

ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),

ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)-ae) pont

alattiak együtt: iskola],

af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),

ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási

intézmény];

b) az országos közoktatási értékelési és vizsgaközpontként eljáró Oktatási Hivatalra (a

továbbiakban: Hivatal);

c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;

d) a pedagógusokra;

e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört

betöltőkre;

f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően

létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő

speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat,

osztály, csoport,

b) többcélú intézmény: az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású

közoktatási intézmény, továbbá az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi

feladatot lát el.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)
2. §

(1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja.

(2) A 2008/2009. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - 2008. szeptember 1. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2009. június 15. (hétfő). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.

(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
a) középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2009. április 30.,
b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2009. május 29., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2009. június 5.,
c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2009. január 16.

(4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő
első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

(5) Azon szakképesítések megszerzésére való felkészítésre, amelyek képzési idejét az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, illetve az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet nem teljes évfolyamban határozza meg, a szakképző iskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a (2) bekezdésben foglaltaknak megfeleljen.

(6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(7) A szorgalmi idő első féléve 2009. január 16-ig tart. Az iskolák 2009. január 23-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok

3. §

A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

4. §

(1) Az őszi szünet 2008. október 27-től október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap november 3. (hétfő).

(2) A téli szünet 2008. december 22-től 2008. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2008. december 20. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2009. január 5. (hétfő).

(3) A tavaszi szünet 2009. április 9-től április 14-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 8. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 15. (szerda).

(4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A vizsgák rendje

5. §

(1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

(3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), valamint a vizsgabizottságot működtető intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező iskola) megbízottjának az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el.

A felvételi eljárás és a beiratkozás

6. §

A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabályok, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A tanulmányi versenyek

7. §

(1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.

(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.

(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.

(4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást 2008. október 31-ig közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából.

Országos mérés, értékelés elrendelése

8. §

(1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2008/2009. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.

(2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2008/2009. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2009. május 27-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2008. december 12-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.

(4) A Hivatal 2010. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az országos elemzést - tájékoztatás céljából - megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2010. május 31-ig nyilvánosságra hozza.

(5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói 2008. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2008. október 31-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2008. december 12-ig kell elvégezniük.

(6) A közoktatásról szóló törvény 95/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján 2008. november 1. és december 31. között hatósági ellenőrzés keretében kell vizsgálni az óvodai felvételeket, különös tekintettel a kistelepülésen élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére.

(7) A közoktatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdésének g) pontja alapján 2009. március 1. és május 31. között szakmai ellenőrzés keretében kell megvizsgálni a szakiskola 9-10. évfolyamán a gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó elméleti oktatás tantárgyainak, a szakközépiskola 9-11. évfolyamain a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti tantárgyainak, valamint a közismereti tantárgyaknak az oktatási folyamatba való beépülését.

(8) A közoktatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdésének g) pontja alapján 2009. február 1. és április 30. között szakmai ellenőrzés keretében reprezentatív mintavétel útján kell elvégezni a nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, továbbá a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének a vizsgálatát az általános iskolákban.

(9) A (6) –(8) bekezdésekben meghatározott ellenőrzéseket a Hivatal szervezi meg, a (7)-(8) bekezdésekben foglaltak esetében az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával.

9. §

A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése szerinti, jogszabályban

meghatározott minimumot – képességszintet – az 5. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet 1. számú mellékletének I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok cím 2. „A 2008. évi május-júniusi érettségi vizsgák” alcím „Középszintű érettségi vizsga” oszlopában a „nemzetiségi népismeret” szövegrész hatályát veszti.

(3) 2008. augusztus 31-én hatályát veszti a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet, valamint a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet 1-7. §-a, 8. §-ának (3), (5) bekezdése és 1-4. számú melléklete.

Budapest, 2008. április „ ”

                                                                                                                                Dr. Hiller István
                                                                                                                oktatási és kulturális miniszter

 


Dokumentumok

dokumentumokDokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!

Témakörök

temakorokA honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.

Segítségnyújtás

segitsegHa kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!

Fórum

forumfórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.