A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA

 

Az iskola igazgatója önállóan és folyamatosan munkaügyi döntések sorozatát hozza meg, amely alapja az iskola jó légkörének.

A munkaügyi döntések területei:

  • munkakörök meghatározása

= a jó teljesítmény erkölcsi és anyagi megbecsülése
= a rossz teljesítmény kritikája és segítés a hibák kijavításában

  • döntés a munkaviszony megszüntetéséről.

Az intézmény vezetőjének ismerni kell és alkalmaznia kell a jogszabályokat illetve a helyi szabályzatot a munkaügyi területen is.

 
Munkaügyi jogszabályok:
 

1./ 1992. Évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről (Mt.)

2./ 1992. Évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

3./ 138/1992.(X.8.) sz. kormányrendelet a Kjt. végrehajtási rendelete a közoktatási intézményekben

 
Közoktatási jogszabályok:
 
1./ 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2./ 20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról

3./ 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről és szakvizsgájáról

 

Intézményi szabályozás:

1./ Kollektív szerződés

2./ Közalkalmazotti szabályzat

3./ Munkaügyi szabályzat

A különböző fenntartású közoktatási intézményekben a munkaügyi szabályokat eltérő módon kell alkalmazni.

Az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókra a Kjt. szabályait kell alkalmazni. A Kjt. tételesen meghatározza, hogy az Mt.-nek mely előírásai nem vonatkoznak a közalkalmazottakra.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a Munka törvénykönyve alapján létesített munkaviszonyban dolgozókra a Kjt. IV-V. fejezeteiben az 55-80. §-okban megállapított

- munkaidőre

- pihenőidőre

- előmeneteli- és illetményrendszerre

vonatkozó előírásokat köteles biztosítani a munkáltató.


A Kjt. főbb szabályai:

- érdekképviseletek

- közalkamazotti jogviszony létesítése

- illetmény-előmeneteli rendszer

- kötelező és adható juttatások

- közalkalmazott joga és kötelezettsége

- közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

- fegyelmi- és kártérítési felelősség

- munkaügyi viták rendezése

A 138/1992.(X.8.) kormányrendelet a nevelési és oktatási intézményekben dolgozókra speciális szabályokat fogalmaz meg:

- a kinevezés formáit

- a pályázati feltételeket

az intézményvezető kinevezési rendjét,

az illetmény-előmeneteli rendszer pedagógusokra vonatkozó speciális szabályait (pótlékok rendszere, %-os bérpótlék)

a túlóra díjazásának szabályait

egyéb munkakörben foglalkoztatottak besorolását.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a 138/1992.sz. kormányrendelet 7-16.§.- át és a mellékletekben foglaltakat kell figyelembe venni - a vezető kinevezésére és a pályáztatásra vonatkozó szabályokat ezekben az intézményekben nem kell alkalmazni.

 
A közoktatásról szóló törvény szabályozza:

-   a pedagógusok alkalmazásának kötelező formáit,

-   a pedagógusok munkaköri feladatait,

-   a pedagógusok képesítési előírásait és ettől való eltérés lehetőségeit,

-   a pedagógusok kötelező óraszámát.

 

A közoktatási törvény végrehajtási rendelete tartalmazza:

-   a pedagógus-helyettesítési rendszer,

-   a pedagógus igazolvány,

-   a pedagógus szakkönyvvásárlás szabályait.

 

Pedagógus munkakörben történő foglalkoztatás kizárólag

-   közalkalmazotti jogviszony

-   munkaviszony keretében történhet.

Kivétel az óraadó tanár, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óraszám kevesebb, mint 40%-ára alkalmaznak.

Alkalmazás formái:

-   megbízási szerződés,

-   vállalkozási szerződés.

 
A munkaviszony létesítése:

- a munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre (egyház, alapítvány)
- a közalkalmazotti jogviszony írásbeli kinevezéssel létesül.
A munkaszerződés tartalma

munkakör meghatározása
munkavégzés helye (főleg a többcélú vagy több telephellyel rendelkező intézményeknél fontos)
ha a pedagógusnak több szakképesítése van, meg kell határozni, hogy melyiket milyen mértékben veszi igénybe a munkáltató,
munkabér (a fizetési osztályt és fokozatot ),
jogszabályban előírt kötelező és nem kötelező pótlékot,
próbaidő (időtartama maximum 3 hónap),
munkaviszony időtartamát.

A munkaszerződésben érdemes kitérni az alábbiakra is:                       

- munkába lépés napja: különösen akkor fontos, ha a munkaszerződés megkötése és a munkába állás nem azonos időpontra esi,
- az alapbéren kívüli juttatások, költségtérítések,
munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos kikötések: a munkaszerződés e körben csak a munkavállaló javára térhet el (alacsonyabb vagy kedvezőbb beosztású munkaidő, magasabb mértékű szabadság is kiköthető),
- meg lehet állapodni felmondási idő meghosszabbításában vagy azon okokat meg lehet jelölni, amelyek rendkívüli felmondással járnak.
 

A munkaviszony időtartama lehet határozott vagy határozatlan idejű.

Határozott idejű jogviszony csak helyettesítésre vagy meghatározott feladat elvégzésére létesíthető. A határozott idejű jogviszony létesítése az öt évet nem haladhatja meg. Időtartamát naptárilag érdemes meghatározni. A 30 napnál hosszabb határozott idejű jogviszony határozatlan idejűvé alakul, ha munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. (A 30 napnál rövidebb időre létesített munkaviszony ilyen esetben csak annyi idővel hosszabbodik meg, amely időtartamra eredetileg létrehozták).

 

A munkaszerződés módosítása:

A munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, ez is csak írásba foglalva érvényes. A munkaszerződés egyoldalú módosítása a munkáltató részéről csak akkor lehetséges, ha annak hatása kedvező a munkavállalóra. (Pl.: GYES ideje alatt bérfejlesztés történik)

 

Munkaköri leírás: A munkaköri leírást a munkáltató készíti el és a munkavállalói aláírással válik érvényessé.

 

 A munkaköri leírás tartalmazza:

-   a dolgozó munkakörét, beosztását,

-   általános és különleges feladatait,

-   munkaügyi kapcsolatait,

-   megnevezi felettesét és munkájának ellenőrzését,

-   döntési lehetőségeit, felelősségét.

 
A pedagógus munkaköri leírásban érdemes kitérni

a tanításhoz kapcsolódó egyéb feladatok felsorolására

=  tanítási órák szünetében a tanulók felügyelete,

=  tanórán kívüli kulturális, sportrendezvények, kirándulások szervezése,

=  tehetséggondozás, felzárkóztatás

=  kötelező óraszámba beszámítható állandó feladatai,

=  kötelező óraszámba nem számító feladatai.

Pedagógiai szakmai munka segítését, ellenőrzését a munkaközösség vezetője végzi.

 

Az igazgató kötelessége, hogy az új munkatárs megismerje az iskola

pedagógiai programját,

szervezeti és működési szabályzatát,

kollektív szerződést

éves munkatervet.

Ezeket a dokumentumokat minden dolgozó számára hozzáférhetővé kell tenni. Az új dolgozó felvételénél kérni kell a foglalkozás-egészségügyi orvos munka alkalmassági igazolását.

 

Az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben kötelező a nyilvános pályázat kiírása, pedagógust csak pályázat útján lehet alkalmazni. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményeknél a pályázat kiírása nem kötelező.


A pályázati kiírás tartalma:

munkakör megnevezése,

alapfeladatokon kívüli tevékenysége,

pályázat beadási határideje,

benyújtás helye,

állás betöltésének ideje,

fizetés a Kjt. szerint.

A pályázatot az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.

 
A pályázat elbírálásának lépései:

a nem megfelelő pályázatot vissza kell küldeni a pályázónak - a pályázat elbírálása előtt - azzal az indoklással, hogy nem felel meg az előírásoknak,

személyes meghallgatásra be kell hívni az érvényes pályázókat,

a pályázat elbírálásához érdemes résztvevőként bevonni z igazgatóhelyettest, a munkaközösség vezetőt,

a pályázó szóban bemutatja az eddigi munkáját, tevékenységét és a pályázott munkakörre vonatkozó elképzeléseit,

a pályázókat írásban kell tájékoztatni a pályázat eredményéről,

a sikertelen pályázóknak vissza kell küldeni a személyes dokumentumokat,

 
A munkaviszony megszűnése:

          - a munkavállaló halálával,                                               

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,                                               
- határozott idő lejártával.
 
A munkaviszony megszüntetése:

            - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, e kétoldalú nyilatkozat tartalmát írásban közösen állapítják meg,

          - rendes felmondással, a határozatlan idejű jogviszonyt a felek bármelyike megszüntetheti írásbeli felmondással. A felmondást csak a munkáltató köteles indokolni - csak olyan indokokra hivatkozhat, amely a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével függ össze. Mindezeket a munkáltatónak okszerűen alá kell támasztania.

            - rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

            - azonnali hatállyal próbaidő alatt - munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti,

            - a határozott időre szóló munkaviszony munkáltató általi rendes felmondásával - ilyenkor a munkavállalót egyévi, vagy a határozott időből még hátralévő egy évnél rövidebb időre jutó átlagkereset illeti meg.

 

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait.(felmondási idő, szabadságmegváltás, végkielégítés).

 

Fegyelmi felelősség az Mt-ben:

Az Mt. nem tartalmazza a fegyelmi felelősséget és eljárás rendjét, csupán felhatalmazást ad, hogy a rendkívüli felmondás jogkövetkezményein kívül a kollektív szerződés állapíthasson meg hátrányos jogkövetkezményeket, amellyel szemben követelmény, hogy írásban kell rögzíteni, a munkavállaló személyiségi jogait, emberi méltóságát nem sértheti, a vétkes kötelezettségszegés óta nem telt el egy év.

 

Fegyelmi felelősség a Kjt-ben:

 

Fegyelmi vétség a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség megszegése.

Kiszabható fegyelmi büntetés:

         - megrovás            

- előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása,            
- magasabb vezető, vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása,
           
- elbocsátás.
A pedagógusnak a tanulókkal szemben tanúsított önérzetromboló, méltóságsértő, a nevelés jogszabályban is megfogalmazott elveivel ellentétes magatartása a fegyelmi felelősségre vonás alapját képezi.(BH.1998/6.303)
 
A munkaügyi vita:

A Kjt nem tartalmaz külön rendelkezéseket a közalkalmazotti jogvitára, így az Mt.szabályai irányadóak.

Az Mt. szerint munkaügyi vita lehet:
1./ kollektív munkaügyi vita: a munkáltató és a szakszervezet, a munkáltató és az üzemi tanács között merülhet fel, amelyben egyeztető tárgyalásnak van helye, 2./ munkaügyi jogvita: - a munkavállaló, a szakszervezet, az üzemi tanács a munkáltató ellen,
- a munkáltató a munkavállaló ellena bíróságon jogvitát kezdeményezhet.
 

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK MEGBÍZÁSA

Az Önkormányzati Törvény úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat saját hatáskörében dönt az általa alapított intézmény vezetőjének kinevezéséről. Az igazgató, az óvodavezető a Kjt. értelmében magasabb vezető állású, ezért az önkormányzati fenntartású intézményeknél a kinevezésre csak pályázati úton kerülhet sor.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó joga és kötelessége az igazgató megbízása - a pályázat kiírása ebben a körben nem kötelező.

A Kjt. hatálya alá tartozó intézményeknél az igazgató pedagógusi kinevezése határozatlan időre szól, míg az igazgatói megbízás határozott időre (5 vagy 10 évre) szólhat.

A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó nem önkormányzati fenntartású intézményeknél jogilag nem válik szét az igazgatói megbízás és a határozatlan idejű munkaviszony.

A nevelőtestület a pályázó szakmai programjáról véleményt nyilváníthat. Önkormányzat estén a képviselőtestület szótöbbséggel dönt az igazgató megbízásáról. Az intézményvezető helyettes megbízását az intézményvezető adja ki, amely határozatlan időre szól. Ki kell kérni a tantestület véleményét a döntés előtt. Az intézményvezető helyettes megbízását indokolni kell, az igazgatónak kell bizonyítania az indok valódiságát.

 

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

 

A kollektív szerződés a munkáltató és a szakszervezet között jön létre. Iskolák estében az igazgató és a szakszervezet köti. A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. Ha a munkáltatónál több szakszervezet működik valamennyi együttesen köti meg a kollektív szerződést. A kollektív szerződés sem a munka törvénykönyvével sem a Kjt-vel nem lehet ellentétes.

A kollektív szerződés tartalma:

munkarend, munkaidő beosztás szabályozása,

pedagógus kötelező óraszámába beszámítható feladatok meghatározása,

túlmunka éves mértékének meghatározása,

összeférhetetlenségi szabályok megállapítása,

az illetménykiegészítés (Kjt.67.§) megállapítása, elosztásának rendje,

adható pótlékok bevezetésének rendje,

természetbeni juttatások, munkaruha, étkezési utalvány kiadását.

Mellőzni kell a törvények, jogszabályok kivonatos közlését. A kollektív szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

 

ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMOK

 

A törvények meghatározzák a munkahelyi érdekegyeztetés különböző szintjeit.

A Kjt. hatálya alá tartozó intézményeknél

-   közalkalmazotti tanács

az Mt. Hatálya alá tartozó intézményeknél

-   üzemi tanács

tölti be az érdekegyeztető funkciót.

Az egyesülési jog alapján mindkét munkaviszonyban a munkavállalók csatlakozhatnak valamely szakszervezet tagjai közé. Közalkalmazotti illetve üzemi tanácsot kell létrehozni, ha a munkavállalók száma eléri a 15 főt.

A munkáltatói döntésekben részvételi joga van a közalkalmazotti, üzemi tanács tagjainak az alábbi esetekben:

-   együttműködési jog a jóléti célú pénzeszközök, ingatlanok hasznosításában,

-   véleményezési jog:
= belső szabályzatok tervezetéről
= munkarend kialakításáról,
= szabadságolási tervtől,
= élet- és munkakörülmények javításáról.

A közalkalmazotti (üzemi) tanács megalkotja a munkáltatóval együttesen a közalkalmazotti (üzemi) szabályzatot. A közalkalmazotti (üzemi) tanács létrehozásában az intézményvezetőnek közre kell működnie, míg a szervezet működése az intézményvezetőtől független.

Mindkét szervezetnek az intézményen belül biztosítani kell a működési feltételeket.

 

A MUNKA DÍJAZÁSA

 

A Kjt. az állami és önkormányzati fenntartású költségvetési szervekre terjed ki, de a közoktatási feladatellátásban résztvevő nem önkormányzati szervezeteknek is legalább a Kjt. szerint járó juttatásokat kell biztosítani a munkavállalók részére.

Az illetmény előmeneteli rendszer 10 fizetési osztályához 14 fizetési fokozat tartozik.

A dolgozókat az ellátandó munkakörre előírt képesítése és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell besorolni – garantált bért biztosít a munkáltató.

A rendszer hátránya, hogy a teljesítmény és a minőség elismerése az intézmény fenntartójának anyagi helyzetétől függ.

A közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokra a közoktatásról szóló törvény határozza meg az előírt végzettséget, szakképzettséget. Az osztályba sorolásnál nem lehet figyelembe venni, ha dolgozó több főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ha a munkakört különböző szintű végzettséggel be lehet tölteni a besorolást a legmagasabb iskolai végzettség alapján kell elvégezni.

Az „F” – „J” fizetési osztályba kell besorolni a pedagógust, aki rendelkezik a megfelelő fokú iskolai végzettséggel. A közoktatási törvény átmeneti rendelkezése szerint néhány nem felső fokú iskolai végzettséget is elismer pedagógus munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségnek. A pedagógus szakvizsga megszerzése külön kategóriát jelent. 

A további szakképesítés elismerése az ún. „%-os bérpótlék” bevezetésével valósult meg, a munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy legalább 10%-ban hasznosítja-e a dolgozó munkája során a további szakképesítését. Vannak olyan munkakörök, ahol a munkáltatónak nincs joga vizsgálni a hasznosítás mértékét – ettől függetlenül jár a pótlék:

intézményvezető,

könyvtáros,

napközis nevelő.

A fizetési fokozatok megállapítása a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történik – 3 éven ként lép a dolgozó magasabb fizetési fokozatba. A fizetési fokozat szempontjából az 1992 július 1-je előtti valamennyi jogviszonyban eltöltött időt be kell számítani.

 
KÖTELEZŐ ÉS ADHATÓ PÓTLÉKOK
 

A dolgozó részére járó és adható pótlékokat a Kjt. végrehajtási rendelete tartalmazza (138/1992. Korm. Rendelet). A pótlék alap 2005. 01.01-től 18.900.- Ft.

Kötelező pótlékok:

-   vezetői pótlék,

-   osztályfőnöki pótlék,

-   munkaközösség-vezetői pótlék,

-   gyakorlóóvodai, iskolai pótlék,

-   számítástechnikai pótlék,

-   nemzetiségi pótlék,

-    gyógypedagógiai pótlék,

 
Adható pótlékok:

-    felzárkóztatási pótlék,

-    kollégiumi pótlék,

-    összevont osztályban tanítók pótléka,

-    címzetes igazgatói pótlék.

A minőségi bérpótlékkal a kiemelkedő teljesítmény elismerését próbálják megteremteni - 2005. szeptember 1-jétől 5.250Ft/fő/hó az összege, amit a pedagóguslétszámra kell képezni, de bármilyen munkakörben dolgozónak adható.

 
A TÚLMUNKA DÍJAZÁSA
 

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek éves felső határa 200 óra, ha a kollektív szerződés szabályozza 300 óra a maximum. Ügyelet: A pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson résztvevő pedagógus ügyeletet teljesít. Az ügyeleti díj mértéke az óradíj 50%-a.

Készenlét: este 22 órától reggel 6 óráig terjedő időszakban készenléti díj illeti meg a dolgozót, a készenléti díj az óradíj 30% –a.

 

JUBILEUMI JUTALOM

 

A közalkalmazottat, aki 25, 30, 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik jubileumi jutalom illeti meg, amit a munkáltató külön kérelem nélkül köteles kifizetni.

A jubileumi jutalom mértéke:

-   25 év után 2 havi,

-   30 év után 3 havi,

-   40 év után 5 havi illetményének megfelelő összeg.

 
Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Vonatkozó jogszabályok:

            - 277/1997.(XII.22) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről

            - 185/1999.(XII.13.) Kormányrendelet

A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható:

1./ távollevő helyettesítésének költségeire

2./ a szakvizsgára és azzal egyenértékű végzettségre való felkészülés és a fenti kormányrendelet 5.§-ában felsorolt továbbképzések részvételi díjának 80%-ára. Egyéb költségek kifizetésére:

            - utazás, szállás, étkezés, könyv

3./ a továbbképzésen résztvevők anyagi elismerésére.

A finanszírozási program összeállításánál a fenti felsorolás sorrendet is jelent. A továbbképzésen résztvevő pedagógus kötelező óraszáma csökkenthető. A részvételi díj további 20%-a is kifizethető, ha az intézmény saját forrásból ezt biztosítani tudja, de ez nem számolható el a kötött felhasználású normatíva terhére.

 


 
AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE
 

Az intézményvezetők felelnek a kezelésükbe adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, a szakmai feladatok megfelelő ellátásáért, a jogszerű működésért és a belső ellenőrzés megszervezéséért.

 

A közoktatási intézmény ellenőrzése területi:

 

         1./ szakmai ellenőrzés (OKÉV, fenntartó, KPSZTI)                        

2./ törvényességi ellenőrzés (működési engedélyt kiadó jegyző)                        
3./ gazdasági ellenőrzés
 

Külső ellenőrzések

 

Törvényességi vizsgálatok (Kt. 107.§ (8) bekezdés)

 

            -  Állami Számvevőszék

Az államháztartás ellenőrzésére jogosult az Állami Számvevőszék, ami az Országgyűlés ellenőrző szervezete. Az Állami Számvevőszék apparátusát azonban nem úgy alakították ki, hogy a teljes államháztartás gazdálkodását vizsgálni tudná, ezért más szervezetek számára is előírják az ellenőrzési kötelezettséget. Mivel a helyi önkormányzatok egy része nem ismerte fel az ellenőrzés fontosságát- több esetben megtakarításnak vélték az ellenőrzések elhagyását - bevezették a kötelező könyvvizsgálói ellenőrzést. 2000. évtől már minden 10.000 lakos feletti település önkormányzata kötelezett a könyvvizsgálatra. 

 

APEH

= Személyi jövedelemadó (adóelőleg levonás, gyermekkedvezmény, természetbeni juttatások elszámolása, munkába járással, étkezéssel kapcsolatos elszámolások stb.)

= Munkaadói, munkavállalói járulék elszámolása,
= ÁFA elszámolás,
= adománnyal kapcsolatos adójóváírási igazolások.
           

Egészség- és Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

= nyugdíj- és egészségbiztosítás mértékének megállapítása, elszámolása, utalása, nyilvántartások ellenőrzése,

= magánnyugdíjpénztári tagság,
= nyugdíjba vonulók béradatközlése,

= nyugdíjas, rokkantnyugdíjas munkavállalók alkalmazásának szabályszerűsége,

= betegszabadság idejére (15 munkanap) járó átlagkereset kiszámítása,

= üzemi baleseti jegyzőkönyv,

= GYES-GYED igénylők fizetés nélküli szabadság engedélyezése stb.

 A TB kifizetőhellyel rendelkező intézményeknek (100 fő munkavállaló fölötti létszámnál kötelező) a nyilvántartási kötelezettsége még szélesebb körű.

 

            -  Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) = munkaszerződések, átsorolás, munkaköri leírások, megbízási szerződések, szabadság nyilvántartás, tanulmányi szerződések,

= munkavédelmi oktatás, védőruha, védőfelszerelés,

= időszakos kötelező villamosbiztonsági-technikai felülvizsgálat,

= érintésvédelem, baleset-nyilvántartás,
= munkavédelmi- és Tűzvédelmi szabályzat,
= kockázatelemzés, kockázatértékelés
= kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat,
           

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

= tisztasági ellenőrzés (konyha, vizesblokkok, büfé,)

= HACCP konyhai minőségbiztosítási rendszer,

       

Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (MÁK)

= állami normatív támogatások igénylésének és felhasználásának jogszerűségét vizsgálhatja,

évente kéri a nem önkormányzati fenntartók részéről a normatíva igénylés független könyvvizsgálóval történő hitelesítését,   

 

Belső ellenőrzések

 

A belső ellenőrzési rendszer elemei:

            - vezetői ellenőrzés
            - munkafolyamatba épített ellenőrzés
            - függetlenített belső ellenőrzés
 
Igazgató ellenőrző szerepe:

pedagógiai, szakmai

munkáltatói,

törvényességi,

gazdasági (pénzügyi)

 

Átadott (megosztott) ellenőrzési jogkörök:

igazgatóhelyettes (ek)

gazdasági vezető

osztályfőnökök

külön megbízások alapján

 
Belső ellenőrzés lebonyolítása:
1./ Felkészülés
2./ Helyszíni ellenőrzés
3./ Elemzés, értékelés, megállapítások alátámasztása

4./ Írásba foglalás, vizsgálati jelentés
 

Az iskola gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési szempontok:

 
1./ Számviteli tevékenységgel összefüggő ellenőrzés:
- belső szabályzatok ( számviteli politika, számlarend, számlatükör, pénzkezelési, leltározási, selejtezési szabályzat)
- gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok alaki, tartalmi vizsgálata,

- analitikus nyilvántartások vizsgálata,
- utalványozás, érvényesítés rendjének vizsgálata,
- gazdasági események helyes kontírozásának vizsgálata,
- könyvelés vizsgálata (megfelelő főkönyvi számlákra és költséghelyre történő könyvelés),

- főkönyvi könyvelés egyeztetése az analitikus nyilvántartással,
- mérleg vizsgálata alaki és tartalmi szempontból.
 


2./ A pénzkezelés ellenőrzése         
- szabályozott-e a házipénztár kezelése, a pénzforgalom rendje,
- megegyezik-e a készpénzállomány a pénztárjelentés egyenlegével,

- a befizetések megfelelő időben hiánytalanul befolytak-e,
- jogosak-e a kifizetések,
- biztosított-e a pénz megfelelő védelme.
 
3./ Munkaerő és bérgazdálkodás ellenőrzése:
- a munkaerő szükséglet kellő mértékben került-e megállapításra (tantárgyfelosztás),
- a felhasznált bér hogyan alakult a tervezettel szemben,

- munkavállalók bérbesorolása helyesen történt-e,
- bérpótlékok, túlórák, helyettesítések elszámolása (helyettesítési napló vezetése),

- tanulmányi szerződések tartalma.
 
4./ Készletgazdálkodás ellenőrzése:
- a készletek beszerzése a szükségleteknek megfelelően történt-e,
- szakmai, szemléltető eszközökkel való ellátottság megfelelő-e (kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék),
- a készletek nyilvántartása, leltározása, könyveléssel történő összehasonlítása,
- elfekvő készletek kezelése, hasznosítása, selejtezése.
 
5./ Az iskola beruházásainak, felújításainak ellenőrzése:
- a beruházás ütemezése, előkészítése, műszaki ellenőrzése,
- a beruházás, felújítás saját vagy idegen kivitelezésben történt-e,
- az átadott beruházás aktiválása szabályos módon történt-e,
- megfelelő-e az amortizáció mértékének elszámolása,

- a tárgyi eszközök javítását, karbantartását tervszerűen végzik-e,
 
6./ Az intézmény vagyonvédelmének ellenőrzése:
- a vagyonvédelemmel összefüggő szabályzatok alaki, tartalmi ellenőrzése,
- eszközök nyilvántartási rendje (mennyiségben és értékben, vagy csak mennyiségi nyilvántartás),
- a felelős személyek kártérítési kötelezettségével kapcsolatos nyilatkozata,
- a leltározási rendszer szabályszerű-e,
- értékek kezelése, őrzése megoldott-e?
 

7./ Iskolai élelmezési tevékenység ellenőrzése:     

- megfelelő-e az élelmiszer nyersanyagok beszerzése mennyiségben és minőségben,
- a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vették-e az ételek összeállításánál,
- az adagok mennyisége és minősége megfelelő-e,
- kiépítették-e a HACCP minőségbiztosítási rendszert?


A RENDSZERES JUTTATÁSOK FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESETENKÉNTI
JUTTATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ


Esetenkénti
juttatások
Rendszeres juttatások
Besorolás
szerinti
illetmény
Munkáltatói
döntésen
alapuló
illetményrész
Teljesítmény
-szorzó
(Kt.1.sz.
mell.4.rész 8.p.)

Százalékos
illetmény-
növekedés

(Kjt.66.§,
Kjt-Vhr.14/A. §.)

Illetmény-
kiegészítés

(Kjt.67. §.)

Kereset-
kiegészítés
**

(Kjt.77. § (1)
bek,. Kt. 118. §
(10)-(12) bek.)

Pótlékok

(Mt. 146. §,
151/A. § (4) bek,.
Kjt. 70-71., 74. §,,
Kjt-Vhr. 15. § )

Átlagkereset

(Mt.152. §)
X X X X X X X

Távolléti díj

(Mt. 151/A. §)
X X X X - - X

Egyhavi különjuttatás

(Kjt. 68. §)
X X X X - - -

Végkielégítés*

(Mt. 95. §, Kjt.37. §)
X X X X X X X

Jubileumi jutalom

(Kjt. 78. §)
X X X X - - -

Rendkívüli munka díja

(Vhr.16. §)
X X X X - - X***
 

Jelmagyarázat:

x-el jelölve az az esetenkénti juttatás, amelyet a rendszeres juttatásnál figyelembe kell venni.

--: az esetenkénti juttatás megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

* : végkielégítés=átlagkereset

** : keresetkiegészítés: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés

***: kizárólagosan jogszabályzatban meghatározott pótlék vehető figyelembe (Kjt-Vhr. 16. § (2) bek.).

Rövidítések:

Mt: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény

Kjt: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény

Kjt-Vhr: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X.8.) Korm. Rendelet

Kt: a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény


Dokumentumok

dokumentumokDokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!

Témakörök

temakorokA honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.

Segítségnyújtás

segitsegHa kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!

Fórum

forumfórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.