A korai fejlesztés és gondozás
8. §

(1) A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb három-öt gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.

(2) A korai fejlesztés és gondozás keretében
a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek
- nulla-három éves kora között legalább heti két órát,
- három-öt éves kora között legalább heti négy órát,
b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek
- nulla-három éves kora között legalább heti négy órát,
- három-öt éves kora között legalább heti hat órát
kell biztosítani.

(3) Ha a korai fejlesztés és gondozás otthoni ellátás keretében valósul meg, a (2) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

(4) A korai fejlesztés és gondozás feladatainak a megvalósításában a szülő közreműködhet.

(5) A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továbbiakban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről - a központilag kiadott - forgalmi naplóban nyilvántartást vezet.

(6) A korai fejlesztés és gondozás feladatait - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített - egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni, feltéve, hogy a fejlesztési évből legalább hat hónap még hátra van. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Abban az esetben, ha nem kell egyéni fejlesztési tervet készíteni, a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített - munkaterve alapján folyik a korai fejlesztés és gondozás.

(7) Ha a korai fejlesztés és gondozás egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember - központilag kiadott nyomtatványon - gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén - központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) - értékeli. Az értékelési lapot három példányban kell kiállítani. Az értékelési lap egy-egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Ha a gyermek korai fejlesztése és gondozása otthoni ellátás keretében valósul meg, az értékelési lap harmadik példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnál kell megőrizni.

(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továbbiakban a feladatellátásban közreműködő intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény) valósul meg és a gyermek intézményt változtat, illetőleg az otthoni ellátás helyett korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézményben helyezik el, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, az előző fejlesztési évre, továbbá, ha a változás fejlesztési év közben történik az adott fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési tervet, és az értékelési lapot a fogadó intézménynek meg kell küldeni. A fogadó intézménynek a szakértői véleményt, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldő intézmény, az otthoni ellátás megszűnése esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság küldi meg.

(9) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében szervezik meg, a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberről, utazó gyógypedagógus stb. alkalmazásával, illetőleg a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb lévő közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevő intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával, vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történő beutalással.

(10) A szakértői és rehabilitációs bizottság az egyéni fejlesztési tervet megvizsgálja, és szükség szerint kezdeményezi az átdolgozását. A szakértői és rehabilitációs bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakvéleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.

(11) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben ötödik életévét eléri, január-május hónapban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a gyermeknek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie. A szakértői és rehabilitációs bizottságnak - évente legfeljebb egy alkalommal - el kell végezni a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben azt a szülő vagy a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény kezdeményezi.

(12) A szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból folytatja le a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában helyezték el, továbbá, ha azt az egyéni fejlesztési terv és az értékelő lap alapján indokoltnak látja. A szakértői és rehabilitációs bizottság - egyeztetett időpontban - minden évben felkeresi a működési területén lévő fogyatékosok ápoló, gondozó otthonát, és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket.

(13) Az előzetes egyeztetést a vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább harminc nappal kezdeményezi a szakértői és rehabilitációs bizottság. A kezdeményezésben meg kell keresni az ápoló, gondozó otthont annak érdekében, hogy a gyermek vizsgálatához szükséges szülői - vizsgálatot kezdeményező - hozzájárulást szerezze be. Hozzájárulás hiányában a gyermek vizsgálatát a szakértői bizottság nem végezheti el.

(14) A szakértői és rehabilitációs bizottság a felülvizsgálat eredményeképpen a szakértői véleményét szükség szerint módosítja, vagy a felülvizsgálat tényét jegyzőkönyvben rögzíti.

(15) A szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a fenntartónál a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény szakmai ellenőrzését, ha az értékelő lap vagy a felülvizsgálat alapján azt indokoltnak tartja.

A fejlesztő felkészítés
9. §

(1) A közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott képzési kötelezettség fennállásának megállapítása céljából a szakértői és rehabilitációs bizottság a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonába, a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe és a fogyatékosok nappali intézményébe (a továbbiakban a 8. § (8) bekezdésében és e bekezdésben felsorolt intézmények együtt: képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézmény) felvett gyermeket megvizsgálja abban az esetben is, ha nem vett részt korai fejlesztésben és gondozásban. A szakértői és rehabilitációs bizottság minden év január-május hónapokban - egyeztetett időpontban - felkeresi a működési területén lévő képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket.

(2) Ha a gyermeknek a közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdése szerinti képzési kötelezettségnek kell eleget tennie, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését, valamint a heti foglalkozások számát a gyermek állapotától függően. A fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti három óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti öt óra.

(3) A fejlesztő felkészítésre a 8. § (1), továbbá (4)-(10) és (13)-(15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság köteles a gyermek felülvizsgálatát hivatalból elvégezni abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, ezt követően pedig háromévenként.

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság vizsgálata, megállapítása
10. §
(1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) a hallás, értelem- és személyiségvizsgálat,
b) a látás, értelem- és személyiségvizsgálat,
c) a mozgás, értelem- és személyiségvizsgálat,
d) a beszéd, értelem- és személyiségvizsgálat.

(2) A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 18. pontjában szabályozott más fogyatékos gyermek, tanuló vizsgálata a fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szükség szerint kezdeményezi a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálatot ellátó országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.

(3) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.

11. §

Ha a fővárosban, illetőleg a megyében több tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottság fenntartója állapítja meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének a székhelye alapítja meg.

12. §

(1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul.

(2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.

(3) Ha a közoktatási intézmény vagy az e rendelet 8. §-ának (8) bekezdésében, illetve 9. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézmény, továbbá a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban együtt: családvédelmi intézmény) megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt, és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való részvételt.

(4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a családvédelmi intézmény megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

(5) A szakértői vizsgálat elvégzésére irányuló kérelem benyújtására, valamint a szakértői javaslat elkészítésének ütemezésére vonatkozó időpontokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

13. §

(1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt - legalább nyolc nappal előbb - értesíti.

(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni.

(3) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:

a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor,

b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.

(4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását a (3) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. Az elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(5) Ha két vizsgálat után sem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek, tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. A folyamatos figyelemmel kísérés folyhat az óvodában vagy az iskolában. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szerint kettő-négy hónap.

(6) A folyamatos figyelemmel kísérés alatt a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt részt vesz az óvodai foglalkozásokon, illetve a tanítási órákon.

(7) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló állapota alapján meghatározza a nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket és a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

(8) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését és a tapasztalatai alapján, a vizsgálatok összegezése eredményeképpen készíti el szakértői véleményét.

(9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább havonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

14. §
(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és szülő nevét, születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében, mely intézmény biztosítja,

d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban,

e) annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,

f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,

g) annak megállapítását, hogy a gyermek a tankötelezettség teljesítése helyett képzési kötelezettséget teljesít; a képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt, illetőleg annak feltüntetését, hogy a gyermek a képzési kötelezettségének szülői otthoni ellátás keretében tesz eleget, továbbá a fejlesztő felkészítés módját, a foglalkozások heti idejét és a foglalkozásokhoz szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,

h) a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő
- óvodára, csoportra,
- általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra, (a továbbiakban: kijelölt iskola),
- diákotthonra, kollégiumra [a továbbiakban a g) pont alattiak együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény]
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,
i) a kijelölt iskolába való beíratás időpontját,
j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket,

k) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást,

l) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából eljárást kezdeményezhet.

(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejleszthető képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá.

(3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt nevelési-oktatási intézmények közül.

(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének. A polgármester intézkedik, hogy a megfelelő nevelési-oktatási intézmény rendelkezésére álljon, továbbá szükség esetén megkeresi a fővárosi, megyei főjegyzőt, hogy biztosítsa - a közoktatási törvény 88. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megyei, fővárosi fejlesztési tervben foglaltak szerint - az utazó szakember hálózatból a szükséges gyógypedagógust (terapeutát) vagy más szakembert. A polgármester harminc napon belül tájékoztatja intézkedéséről a szakértői és rehabilitációs bizottságot.

(5) Ha a tanuló azonos iskolatípuson belül iskolát kíván változtatni, vagy tanulmányainak befejezését követően iskolát kíván váltani, szándékáról a tanulónak, illetve, ha a tanuló nem cselekvőképes, a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot. A szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri - az adott fogyatékosságra tekintettel - szerepel az intézményi jegyzékben, tizenöt napon belül a bejelentést írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői és rehabilitációs bizottság e rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében, valamint az e § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alapján hoz döntést. A tanuló vizsgálata a döntés meghozatala előtt mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a képzési kötelezettség feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott döntéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hozza.

15. §

(1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél államigazgatási eljárást indíthat a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatására.

(2) Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő írásban egyetért, a szakértői és rehabilitációs bizottság azt megküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetve ha a gyermek óvodába, iskolába jár, a nevelési-oktatási intézménynek és a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegyzőnek.

16. § (1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie, s a gyermek fejlettségéről a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíti. Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára maradhat augusztus 31. után még egy nevelési évig az óvodában. A szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

(2) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.

17. §

(1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos, szakértői véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi időben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja.

(2) Ha a tanuló az általános iskola második évfolyamát sikeresen befejezte, értelmi fogyatékosság miatt kijelölt iskolába csak akkor helyezhető át, ha az értelmi fogyatékosság tényét a megelőző vizsgálatok során addig az időpontig nem sikerült egyértelműen megállapítani, illetőleg az értelmi fogyatékosság ezt követően következett be.

(3) Ha az áthelyezés indokoltsága megszűnt, a tanuló a következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdi meg. A rehabilitációs bizottság a szakértői véleményét a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek küldi meg. A vizsgálat során a szülő értesítéséről és jelenlététől, valamint közreműködésétől a rehabilitációs és szakértői bizottság eltekinthet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a tanuló a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban vagy külön a fogyatékosság típusának megfelelően, az e célra létrehozott iskolában, tagozaton, osztályban vesz részt az iskolai oktatásban.

18. §

A gyermek, tanuló érdekében a közoktatási törvény 30. §-ának (4) és (6) bekezdése alapján államigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi

a) a családvédelmi intézmény, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,

b) a szakértői és rehabilitációs bizottság, ha a szülő gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,

c) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be, nem viszik el.

19. §
(1) Az eljárásra az a jegyző illetékes, akinek a működési területén a gyermek, a tanuló szüleinek lakóhelye van.

(2) Ha a szülői felügyeletet együtt gyakorló szülők lakóhelye különböző önkormányzatok illetékességi területén található, az a jegyző az illetékes, akinek a területén a szülő és a gyermek, a tanuló lakóhelye van. Ha a gyermek, a tanuló lakóhelye egyik szülőjével sem azonos, az a jegyző az illetékes, amelynek területén a gyermek, a tanuló lakóhelye található.

(3) Ha az illetékesség az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, a jegyző illetékességét a szülő, illetőleg a gyermek, a tanuló tartózkodási helye alapítja meg.

(4) Ha a gyermeket, a tanulót a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe felvették, a jegyző illetékességét a kijelölt nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint kell megállapítani.

(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a jegyző illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg.

20. §
(1) A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező határozat rendelkező részének tartalmaznia kell
a) a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresését szakértői vizsgálat elvégzésére,

b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői és rehabilitációs bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg, és a szakértői vizsgálatban működjön közre,

c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat.

(2) Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) óvodába, illetőleg iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,
b) az iskolai életmódra felkészítő óvoda megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek felvétele céljából,
c) az iskola, a kollégium megnevezését, továbbá a megkeresést a gyermek, a tanuló felvétele céljából,
d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,
e) a tankötelezettség teljesítése módjának meghatározását,

f) az iskolai felkészítő foglalkozások heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott szolgáltatásokat, ha a gyermek tankötelezettségét kizárólagosan magánoktatásban teljesítheti,

g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlődését a szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból megvizsgálja.

(3) Ha a határozatban a képzési kötelezettség teljesítését kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermeket fogadó képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt kell feltüntetni, továbbá a fejlesztő felkészítés helyét, formáját és a foglalkozások idejét, a szakszolgálat által nyújtott szolgáltatásokat.

(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a más fogyatékos tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően, a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, ezt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból felülvizsgálja. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul.

21. §

(1) Az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a alapján indított eljárásban a jegyző megkeresésére szakértőként jár el az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság.

(2) A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban - a közigazgatási hivatal megkeresésére - szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Központ) jár el.

(3) A jegyző, illetve a közigazgatási hivatal által kezdeményezett szakértői eljárásban nem működhet közre az, aki az adott ügyben a szakvélemény, illetve a szakértői vélemény készítésében a bizottság tagjaként közreműködött.

(4) A jegyző, illetve a közigazgatási hivatal a döntése előtt elrendelheti a gyermek, tanuló e rendelet 13. §-a (5)-(9) bekezdésében szabályozott folyamatos figyelemmel kísérését.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar vizsgálata, a nevelési tanácsadás
22. §
(1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni
a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,

b) az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételi kötelezettség alól történő felmentés céljából,

c) a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából.

(2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A nevelési tanácsadó ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

(3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján alakítja ki. Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indulhat. Ha a családvédelmi intézmény megítélése szerint szükség lenne, hogy a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó megvizsgálja, behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja, hogy gyermekét vigye el vizsgálatra. Ha a javaslattal a szülő egyetért, a szülő által aláírt kérelmet a javaslattevő megküldi a nevelési tanácsadónak.

(4) A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

(5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - a Szakmai Szolgáltató Központ dönt.

(6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását az óvoda vezetőjénél. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia.

(7) A szakvéleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglaltak megváltoztatását kezdeményezheti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A szakértői véleményt a szülő részére át kell adni, illetve meg kell küldeni.

23. §
(1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:
a) a gyermek és a szülő nevét, a gyermek születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenesség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket,

c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan,

d) annak megállapítását, hogy a gyermek legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban óvodai foglalkozáson, illetve iskolai osztályban tanórai foglalkozáson vehet részt, vagy tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget,

e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak rehabilitációs célú rendszeres foglalkoztatáson kell részt vennie, ennek időkeretét,

f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti.

(2) A nevelési tanácsadó
a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,
b) rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,
c) rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szakvéleményt a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének is meg kell küldeni.

(4) A nevelési tanácsadó tekintetében alkalmazni kell a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdésében, valamint e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében, 13. §-ának (1)-(4) bekezdésében, 16. §-ában, 18. §-ának a)-b) pontjában, 19. §-ában, 20. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltakat.

(5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló fejlődését - mindaddig, ameddig a rehabilitációs célú foglalkoztatás fennáll - az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja.

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,
b) azokról a gyermekekről, tanulókról, akik rehabilitációs, habilitációs célú foglalkozáson vesznek részt, munkanaplót vezet,
c) a b) pontban felsorolt súlyos mozgássérült gyermekekről, tanulókról munkanaplót vezet.
Vegyes rendelkezések
24. §

(1) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény a közoktatási intézmény működésével összefüggő döntések meghozatalában a nevelőtestület részére állapít meg jogkört, a pedagógiai szakszolgálat ellátására létrehozott közoktatási intézményben a vezetőkből és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el.

(2) A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során az alkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség és a szakszervezet munkahelyi szerve rendelkezik véleményezési jogosultsággal.

25. §

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek, tanulók részére a pedagógiai szakszolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást központilag kiadott nyomtatvány felhasználásával kell kiállítani. Az utazás szükségességét és úticélját a szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg a bizottság által kiadott beutalón. Az igénybevétellel összefüggő utazás megtörténtét az ellátást nyújtó intézmény igazolja.

26. §
(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt
a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez, testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermek részére,
b) az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez,

c) a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,

d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén.

(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett intézménybe történő felvétellel kapcsolatos javaslatát a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel összefüggésben készített szakértői véleményébe építi be.

(3) A létszámra vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat - fenntartótól függetlenül - az e rendelet hatálybalépése után létrehozott pedagógiai szakszolgálat intézményeire, illetve bevezetett új pedagógiai szakszolgálatok tekintetében alkalmazni kell. Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét az e rendelet hatálybalépése előtt létesítették, illetve a pedagógiai szakszolgálatokat e rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak alkalmazása e rendelet hatálybalépését követő ötödik év január 1-jétől, a létszámra vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jétől kötelezőek.

(4) A jegyző, főjegyző minden év január 31-éig, 2001-ben február 28-áig a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti tájékoztatót megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére.
(5) Az e rendelet 8. §-ának (5) bekezdésében előírt forgalmi naplót 2001. január első munkanapjától kell vezetni.

(6) A szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (6)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell alkalmazni. Addig az időpontig, ameddig a szakvizsga megléte nem kötelező, a besorolásnál a közoktatási törvény 128. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) 2002. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében a vezetői megbízásnál előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával.

(8) 2006. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásnál előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával.

(9) 2010. január 1-jétől kezdődően a pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetésére megbízást az kaphat, aki rendelkezik szakvizsgával.

(10) 2010. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra új közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony azzal létesíthető, aki rendelkezik szakvizsgával.

(11) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon érteni kell a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget és tudományos fokozatot is.

26/A. §

(1) Ha a nevelési-oktatási intézmény 2000. szeptember 1-je előtt szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvéleményben történő kijelölés nélkül fogyatékos gyermeket, tanulót vett fel, az e rendelet 12. §-a (3)-(4) bekezdésének, valamint 14. §-a (5)-(6) bekezdésének alkalmazásával a szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölő nyilatkozatát 2001. március 31-ig meg kell kérni.

(2) Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság 2001. július 31-ig megszervezi azoknak a tanulóknak a felülvizsgálatát, akiknek a szakértői véleményét 1998. szeptember 12-e előtt készítette el, amennyiben az érintett 2001. július 31-ig a tizenkettedik életévét nem éri el.

27. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
- a pályaválasztási tanácsadásról szóló 3/1982. (II. 10.) MM rendelet,
- a nevelési tanácsadókról szóló 20/1987. (IX. 8.) MM rendelet,

- a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésével, valamint iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos eljárásokról szóló 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelet,

- az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 14. §-a és 17. §-a,
- az összevont művelődési intézményekről szóló 30/1989. (XI. 19.) MM rendelet 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 11. §-ának (1) bekezdéséből a "besorolására, vezetői pótlékának és" szöveg,

- az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 5/1993. (IV. 2.) MKM rendelet, a 4. §-a kivételével.


1. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez
A szakértői vélemény elkészítésének rendje
I. A szakértői vélemény elkészítésére irányuló kérelem benyújtása
  1. A gyermek korai fejlesztésével, képzési kötelezettségével, óvodai nevelésével, iskolai felkészítő foglalkozáson való részvételével, továbbá - a 2. pontban foglalt kivétellel - a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyekben a szülő bármikor kérheti a szakértői vélemény elkészítését, illetőleg a családvédelmi intézmény és a gyámhatóság bármikor javasolhatja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.
  2. A tankötelezettségnek kijelölt iskolában való teljesítéséhez szükséges szakértői javaslat elkészítését a szülő december 15-ig kérheti, illetőleg a szülőnek december 15-ig javasolható, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.
  3. A nevelési tanácsadó március 31-ig javasolhatja a szülőnek, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság megállapítása céljából gyermekével
    jelenjen meg szakértői vizsgálaton. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek, a tanuló későbbi időpontban jelentkezett vizsgálatra.
  4. A 2. és 3. pontokban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ott megjelölt időpont után vált ismertté, hogy szakértői vélemény elkészítésére van szükség.
II. A szakértői vizsgálatok ütemezése
  1. Az óvodáskorú gyermek kijelölt óvodai felvételéhez szükséges vizsgálatokat a szakértői bizottság folyamatosan végzi.
  2. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához a kijelölt iskolába való áthelyezéshez vagy az egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéshez szükséges vizsgálatokat általában április 30-ig kell elvégezni.
  3. Ha a szakértői javaslat elkészítéséhez ismételt vizsgálatokra van szükség, illetőleg az ügyben államigazgatási eljárás indult, a szakértői vélemény elkészítése május 31-ig tarthat.
  4. Ha a szakértői vélemény elkészítésére a 2. pontban meghatározott határidő után van szükség, a szakértői véleményt a gyermeknek a szakértői bizottságnál való megjelenésétől számított 30 napon belül lehetőleg el kell készíteni.

Dokumentumok

dokumentumokDokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!

Témakörök

temakorokA honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.

Segítségnyújtás

segitsegHa kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!

Fórum

forumfórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.