41/1999. (X. 13.) OM rendelet a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet 1. számú melléklete a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak szerint bevezetett pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés szakirányú továbbképzési oklevél kiadásával zárul, amely csak a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézményekben folyó szakirányú továbbképzésben szerezhető meg. E rendelet 1. számú mellékletének 6.3. pontjában meghatározott záróvizsga egyben szakvizsga, amely a végzettség szintjét nem módosítja.

(3) A pedagógus-szakvizsga teljesíthető az egyes szakirányú továbbképzési szakokon - az oktatási miniszter külön rendelete alapján meghatározott - szakképzettség, továbbá a Ktv. 128. §-a (8) bekezdésében foglaltak alapján a tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím megszerzésével. Pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettség olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amely a rendelet 1. számú mellékletének 5.1. pontja szerinti tanulmányi terület témaköreit magában foglalja.

2. § A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei az egyetemeken és a főiskolákon folyó képzésben azonosak.

3. § (1) E rendelet 1. számú mellékletének 5.2.1. pontja szerinti - a képzésben résztvevők eredeti pedagógus-szakképzettségéhez igazodó, választás szerint oktatott - ismeretek tanítására csak az a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmény, illetve az egyetemnek vagy főiskolának az a kara jogosult, amely rendelkezik az adott pedagógus-szakképzettséget adó szak szakindítási jogosultságával.

(2) E rendelet 1. számú mellékletének 5.2.1. pontja szerint választott szakhoz kapcsolódó ismeretek megszerzésének teljesítését, illetve az 5.2.2. pont szerint választott témakör esetén szerzett közoktatásvezetői szakképesítést, továbbá az 5.2.4. pontja szerint választott témakör keretében elvégzett szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői vagy minőségbiztosítási feladatok ellátására felkészítő tanulmányok eredményes ellátására felkészítő tanulmányok teljesítését, a feladat ellátásához szükséges szakképesítés megszerzését a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben szerzett, az oklevélhez csatolt melléklet igazolja.

(3) A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szakirányú továbbképzésben részt vevő vagy szakirányú továbbképzésben korábban szakképzettséget szerzett pedagógusok számára az 1. számú melléklet 4.7. pontja szerinti pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzést csak azok a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmények indíthatnak, amelyek szakirányú továbbképzést és az R. alapján pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzést indítanak.

(4) A pedagógus-szakvizsga követelményeinek a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok szerinti szakképzettség megszerzését követő teljesítését a szakirányú továbbképzési oklevélhez csatolt melléklet igazolja.

(5) A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szakirányú továbbképzésben részt vevő esetében, amennyiben a képzés folytatásaként pedagógus-szakvizsga követelményeit is teljesíti, a jogszabályokban meghatározott szakképzettség mellett az oklevélben meg kell jelölni azt is, hogy a pedagógus-szakvizsga követelményeinek eleget tett.

(6) A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok szerinti szakirányú továbbképzési szak az 1. számú melléklet 4.7. pontja szerint akkor indítható, ha a szakirányú továbbképzési szak e rendelet 1. számú melléklete 5.1. pontja szerinti kötelezően oktatott tanulmányi terület témaköreinek figyelembevételével elkészített tantervet a felsőoktatási intézmény tanácsa jóváhagyta és azt az intézmény vezetője - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti közzétételi kérelemhez mellékelve - megküldi az oktatási miniszternek.

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés célja, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosult, felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott szakvizsgát a képzés keretében teljesítsék.

A szakvizsgára történő felkészítés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározottak szerint az alapképzésben szerzett szaktudományi ismeretek, illetve a pedagógusi tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megerősítését, elmélyítését, felfrissítését, a legújabb ismeretekkel történő kiegészítését biztosítja.

A képzés keretében a pedagógusoknak - közoktatási tapasztalataikra építve -

- a közoktatási rendszer és intézmények eredményes (hatékony) irányítására, működésére,

- az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeire, azoknak a szaktárgyi oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazására,

- az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás elveire és módszereire

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben a Ktv.-ben és az R. 13. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá legalább három év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal lehet részt venni.

4.2. A képzési idő magában foglalja a kötelezően oktatott és a választás szerint oktatott tanulmányi területek elméleti és gyakorlati óráit, valamint a csoportos foglalkozások idejét. A gyakorlati jellegű foglalkozásokra, a gyakorlati feladatok megoldására fordított idő együttesen a képzési időnek legalább 40%-a. Amennyiben a képzés jellege szakmai gyakorlatot is feltételez, annak aránya a teljes képzési időnek legalább 25%-a.

4.3. E képesítési követelmények alkalmazásában a tanóra: a tananyag elsajátításához, a gyakorlati feladatok megoldásához és azok ellenőrzéséhez főiskolai, illetve egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

4.4. A felsőoktatási intézmény a képzési időn belül tantervébe iktathat tanórán kívüli, önálló feldolgozást igénylő feladatokat is.

4.5. A szakirányú továbbképzés indítható távoktatás formájában is, amennyiben a felsőoktatási intézmény előzetesen megszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató állásfoglalását.

4.6. A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés követelményei - az R. 2. §-a (3) bekezdésében, valamint a 11. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján - részben teljesíthetők a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó, korábban szakirányú továbbképzésben vagy a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében folytatott tanulmányok beszámításával. A beszámított programok óraszáma csökkenti a képzési időt, a csökkentés azonban nem haladhatja meg a szakirányú továbbképzés tanóraszámának 25%-át.

4.7. A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szakirányú továbbképzésben újabb szakképzettséget szerzett pedagógusok - a szakirányú továbbképzés keretében folytatott tanulmányok beszámításával - további, legalább egy féléves képzésben teljesíthetik a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés követelményeit. A képzés ismeretanyaga e rendelet 5.1. pontjában foglalt, kötelezően oktatott tanulmányi terület témaköreit foglalja magába. A tanórák száma legalább 180 óra, amely alól a 2. számú mellékletben felsorolt szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei alapján - a korábbi tanulmányok beszámításával - a felsőoktatási intézmény a tantervében és tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint adhat felmentést.

A pedagógus-szakvizsgát meghatározó 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szakvizsgára felkészítő képzés kötelezően oktatott és választás szerint oktatott tanulmányi területekre épül.

5.1.1. Közigazgatási vezetési ismeretek: egyes központi állami szervek, a közigazgatás rendszere; az Európai Unió alapintézményei és a magyar integrációs felkészülés legfontosabb feladatai; alapvető államháztartási ismeretek.

5.1.2. A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet működése és külső kapcsolatai, így különösen: a jogi feltételek (a közoktatást, a családot, a gyermeki és személyiségjogokat, az állampolgári és tanulói jogokat szabályozó törvények); az intézményfejlesztés különböző stratégiái; az oktatási intézmény és minőségbiztosítás; intézményszintű tervezés; kapcsolatrendszerek az intézményben; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel; tanári, tanulói és szülői szerveződések.

Az intézmény fenntartójának jogai és kötelességei; egyeztetési mechanizmusok és fórumok az intézmény és a fenntartói között; a gyermekek családjával való kapcsolattartás és intézményes formái. Kommunikációs kölcsönviszony a környezettel (az intézmény képének tudatos alakítása a helyi közvéleményben; média és közoktatás; az oktatási intézménnyel szemben támasztott helyi igények megfogalmazása, feltárása). Az intézmény természeti és épített környezete.

5.1.3. A nevelési-oktatási intézmények hatékonyságának mutatói, lehetséges mérési módjai: a közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere, a minőségbiztosítás feladatainak irányítása, szervezése, az intézmény önértékelése és a külső értékelés (átvilágítás); az eredménymérés a tanulók körében, a belső és külső vizsgák szerepe a tanulmányi teljesítmények megállapításában és minősítésében, a minőségbiztosítási módszerei.

5.1.4 A pedagógus az iskolai szervezetben: a pedagógus munkatevékenységei; pedagógiai folyamattervezés, -szervezés; pedagógusszerepek; szakmai önismeret a pedagógiai gyakorlatban, pedagógusok mentálhigiénéje, a pedagógus tevékenységét segítő új eljárások, módszerek, technikák.

5.1.5. Sajátos pedagógiai és/vagy pszichológiai ismereteket igénylő személyek/csoportok nevelése-oktatása: az értelmi, érzelmi és/vagy testi fejlettségük miatt speciális nevelési szükségletű gyermekek a közoktatásban; az intézményes gyermek- és ifjúságvédelemre szoruló csoportok; nemzetiségi és etnikai kisebbségek az oktatásügyben, az erkölcsi nevelés formái; a felnőttoktatás új útjai; a drogmegelőzés, az egészséges életvitel feladatai, alapvető mentálhigiénés ismeretek.

A képzés választható tanulmányi területén a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében dönt arról, hogy az alábbiakban az 5.2.1., 5.2.2., az 5.2.3. és az 5.2.4. pontban felsorolt témakörök közül melyik témakörre hirdet képzést és készít tantervet. Az 5.2.3. vagy az 5.2.4. témakör választása esetén a szabadon választható képzésnek teljes egészében a pszichológiai-pedagógiai tárgyak oktatására, illetve az 5.2.4. pontban meghatározott speciális tevékenység valamelyikének felkészítésére kell irányulnia.

a) A pedagógus szakjához/szakterületéhez kapcsolódó szaktudomány(ok) új, az oktatás-nevelés szempontjából jelentős eredményei. A diszciplináris és integrált tantárgyak, művelődési területek oktatásának legfontosabb elméleti és oktatásmetodikai kérdései. Ezen tartalmak körét - az alapképzés jellegéhez, képzési profiljához igazodóan - a képző felsőoktatási intézmények jelölik ki.

A két- vagy többszakos tanárok a szakirányú továbbképzésre jelentkezéskor közlik, hogy melyik szakjukhoz kapcsolódóan kívánnak az e pontban jelzett követelményeknek eleget tenni.

b) Tanterv-, tankönyv-, -programfejlesztés és -adaptálás az adott szakterületen; új taneszközök felhasználása az oktatásban; differenciált oktatásszervezés; új oktatási eljárások, módszerek, különös tekintettel az elektronikus informatika közoktatási alkalmazásában rejlő lehetőségekre.

5.2.1.2. Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek bővítésére, illetve megszerzésére irányuló képzés.

E tanulmányi terület tartalmát, témaköreit - a résztvevők igényeinek figyelembevételével - a képző intézmények jelölik ki. A választásra felkínált stúdiumok között szerepelnie kell a differenciálás pedagógiai, pszichológiai alapjainak, az oktatási intézmény szocializációs, mentálhigiénés funkciójának, valamint a kommunikációs, konfliktuskezelő, problémamegoldó képességek fejlesztésének.

5.2.2 A választás szerint oktatott tanulmányi terület tartalma, témaköre irányulhat a képesítési követelmények általánosan kötelező témaköreinek 5.1. pontjában meghatározott ismeretek oktatására is.

5.2.3 A pedagógus-munkakört betöltő, de - megfelelő szakos tanárképzés hiányában - pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező hallgatók a választható témakörök keretében pszichológiai-pedagógiai tantárgyakat tanulnak.

5.2.4 Az R. 12. §-ának (3) bekezdése szerint a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés keretében, a Ktv. 36. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint a 101. §-ának (2)-(3) bekezdésében szabályozott mérési és értékelési, szaktanácsadói, vizsgaelnöki vagy szakértői feladatok, illetve a Ktv. 95/A. §-a (2) bekezdése szerinti minőségbiztosítási feladatok ellátására is folyhat felkészítés.

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben - az e mellékletben foglaltak figyelembevételével - előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlat) letételéből, a szakmai gyakorlat(ok) teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

- gyakorlati jegy legalább 4;
- kollokvium legalább 6;
- szigorlat (komplex) 1.

A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. Témaköreit az 5. pont alapján a nevelés-oktatás tervezéséről, metodikai ismeretekről és az intézmény munkájának értékeléséről kell összeállítani.

A szakdolgozat olyan a szakterületre vonatkozó empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy fejlesztő munkán alapuló, alkotó jellegű szakmai feladat, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, képes önállóan, kreatívan alkalmazni a szakon tanult ismereteket elméleti vagy gyakorlati problémák megoldásában.

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga témakörei a főbb tanulmányi területek tananyagából alakítandók ki oly módon, hogy a különböző tantárgyak közötti összefüggések, kapcsolatok kerüljenek előtérbe. A záróvizsgán a hallgatónak témáját saját intézményére (illetve munkájára) vonatkoztatva is be kell mutatnia.

A záróvizsgát a felsőoktatási intézmények belső rendjüknek megfelelően szervezik, a záróvizsga bizottságnak kell, hogy legyen a közoktatásban dolgozó (szakvizsgázott) tagja.

- a szigorlat érdemjegye,
- a szakdolgozat és -védés átlageredménye,
- a záróvizsga szóbeli vizsgájának érdemjegye.

6.3.4. A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján tanulmányokat folytató pedagógusok a szakirányú továbbképzési szak és a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak követelményének teljesítéséről további, az 5.1. pontban meghatározott, kötelezően oktatott tanulmányi terület ismeretanyagára épülő komplex szóbeli vizsga szervezésével egy záróvizsga keretében is számot adhatnak. A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szakdolgozat védésének átlageredménye, valamint a legalább két szóbeli vizsga érdemjegyeinek egész számra kerekített számtani átlaga. A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján már újabb szakképzettséget szerzett pedagógusok a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítéséről a felsőoktatási intézmény által szervezett záróvizsgabizottság előtt komplex szóbeli vizsga keretében adnak számot. A záróvizsga eredménye a szóbeli vizsga érdemjegye.

A mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1997. (II. 18.) MKM rendelet.
A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 10/1997. (II. 18.) MKM rendelet.
A felnőttoktatási szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 12/1997. (II. 18.) MKM rendelet.
A tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 29/1997. (IX. 16.) MKM rendelet.
A diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 39/2001. (X. 24.) OM rendelet.
A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 28/1997. (IX. 16.) MKM rendelet.
Az óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 4/1998. (II. 13.) MKM rendelet.
A szakpszichológusi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 5/1998. (IX. 29.) OM rendelet.
Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 6/1998. (III. 25.) MKM rendelet.
A fogyatékosok együttnevelési (integrációs) pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 7/1998. (III. 25.) MKM rendelet.
A drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 8/1998. (XII. 1.) OM rendelet.
A mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1998. (III. 25.) MKM rendelet.
A szupervizor szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 13/1998. (III. 25.) MKM rendelet.
A tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 3/1999. (II. 1.) OM rendelet.
A társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 18/1999. (IV. 21.) OM rendelet.
A pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 19/1999. (IV. 21.) OM rendelet.
A tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 20/1999. (IV. 21.) OM rendelet.
A család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 33/1999. (VIII. 24.) OM rendelet.
A játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 25/1999. (VII. 6.) OM rendelet.
A fizika szakirányú tanári továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 21/1999. (V. 3.) OM rendelet.
A Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 34/1999. (VIII. 24.) OM rendelet.
A múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 35/1999. (VIII. 24.) OM rendelet.
A hagyományismeret oktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 20/2000. (VIII. 3.) OM rendelet.
A roma társadalom ismerete szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 21/2000. (VIII. 3.) OM rendelet.
A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 36/2000. (XII. 27.) OM rendelet.
Az ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 16/2001. (V. 25.) OM rendelet.
A közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet 2. számú melléklete szerinti humánmenedzsment szakirányú továbbképzési szak oktatási menedzsment szakirányon.