Az utóbbi egy-két évben frontáttörés ment végbe a diszlexia megértésében. Ezt a rég várt fordulatot technikailag az tette lehetővé, hogy a nagy felbontóképességű komputertomográfokkal nem csupán az agy struktúráját, hanem működését is lehet vizsgálni. Így a kutatók látják, miben tér el a diszlexiások és nem diszlexiások agyműködése, mialatt azok hasonló feladatokat oldanak meg. Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedben sok szövetségi pénz áramlott az olvasási problémák kutatására, mivel egyre több a funkcionális analfabéta. A diszlexia megfejtésén dolgozó kutatócsoport egyik tagja, Sally Shaywitz nagy sikerű könyvet írt A diszlexia leküzdése címmel. Az alábbiakban ebből a, magyarul még nem olvasható könyvből idézünk egy hosszabb részletet. Ebben a szerzőnő - aki gyermekgyógyász és neurológus - felsorolja azokat a tüneteket, amelyek megléte esetén gyanakodhatnak a szülők, vagy felnőtt korban az illető maga, hogy diszlexia van a panaszai hátterében.
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, és remélem, hogy olvasóim közül senki nem viszi feleslegesen a gyermekét hosszadalmas és esetenként drága diszlexia szűrésre csak azért, mert az általam leírt tüneteket tévesen azonosította be a gyermeke kisebb-nagyobb tanulási rendellenességeivel. Szóval remélem, hogy nem keltek felesleges aggodalmakat, de még ha ez meg is történik, azt sem érzem annyira veszélyesnek, mintha olyan gyerekek maradnak ki a szűrésből és a korai fejlesztésből, akiknek nagyon nagy szükségük lenne erre.
Sosem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekeinkért teljes mértékben felelősek vagyunk, abban az értelemben is, hogy számukra a lehető legjobb minőségű életet kell biztosítanunk. Ha bármilyen okból elmulasztjuk a gyermek diszlexia szűrését, és később bebizonyosodik, hogy mégis ez a rendellenesség áll fenn nála, akkor hiába a lelkiismeret-furdalás, soha nem tudjuk neki visszaadni azokat az elvesztegetett éveket, amelyeket ennek az olvasási rendellenességnek a fogságában töltött. Igaz, hogy az emberi agy hihetetlenül képlékeny és óriási az ellenálló képessége, de korai felismerés és gyógyítás összehasonlíthatatlanul nagyobb változást hozhat, mintha idősebb korban próbálják a következményeket csökkenteni. Arról nem beszélve, hogy a diszlexiás gyerek önbizalma, önbecsülése és gyakran egész személyisége súlyosan sérül azokban az években, amikor csak akadozva tud olvasni, és a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem javul a teljesítménye.
A gyermekkor a tanulás ideje. De az a gyerek, aki képtelen megfejteni a fonetikai kódot, nagyon sok olyan időt pazarol el olvasási nehézségei miatt, miközben egyéb létfontosságú ismereteket kellene elsajátítani. Amíg ő kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja kitalálni, hogy vajon mit jelenthet az a szó, ami előtte van, a többiek egyre folyamatosabban, egyre nagyobb szókinccsel olvasnak, az olvasottak látványosan bővítik a gondolkodási kapacitásukat. A diszlexiás ezzel szemben mintha mindig egy hatalmas zsákot cipelne a hátán, energiájának nagy része már abban kimerül, hogy a mondatokat megfejtse, az értelmezésre bármilyen jók legyenek egyébként az intellektuális képességei, nem marad ideje. Azok a szülők és pedagógusok, akik bár látják a problémákat, mégis halogatják, hogy a gyermeket diszlexia szűrésre vigyék, vagy küldjék, többnyire azzal nyugtatják magukat, hogy a probléma csak időleges, a gyerek majd kinövi. Ez azonban egyszerűen nem igaz. Az olvasási problémákat, ha diszlexia eredetűek, nem lehet kinőni, hatásuk, következményeik az egész élet során megmaradnak.
A hosszú távú diszlexia kutatás résztvevőjeként kijelenthetem, hogy a diszlexiások háromnegyede sok évvel azután, hogy fölfedezték náluk a bajt - tehát a főiskolán és felnőttként is - még mindig küszködik ezekkel a nehézségekkel. Az esetek többségében a harmadik osztályban derül ki a diszlexia, ekkor azonban már a leggondosabb szakmai munkával sem lehet a teljesen megszüntetni. Számomra érthetetlen, hogy miként lehet tolerálni 9-10 éves gyerekek komoly olvasási nehézségeit, és abban bízni, hogy ezek majd elmúlnak. Sajnos a következmény visszaszáll a gyerekekre, a későn diagnosztizált diszlexiások túlnyomó része egész életében hordozni fogja ennek az elváltozásnak a bélyegét.
Ezért van a szülőknek rendkívül nagy szerepük a korai felismerésben. Ők látják ugyanis nap-, mint nap minden tevékenységében a gyereküket. Ha tudják, hogy mit kell figyelni, akkor biztos, hogy be tudják azonosítani a figyelmeztető jeleket. A következőkben a diszlexia tipikus ismérveiről lesz szó, úgy ahogy ezek különböző életkorokban megjelennek. Nem csak fogyatékosságról, nehézségekről olvashatnak, hanem - ami sokakat talán meglep - a diszlexiásokat jellemző kiváló, gyakran rendkívüli képességekről is. Fontos hangsúlyozni, hogy a diszlexiások gyengeségei és erősségei szorosan összefüggnek egymással, és célszerű együtt figyelni őket.
Diszlexiára utaló jelek a korai gyermekkorban
A legkorábbi jel, ami esetleg diszlexiára utalhat a beszélt nyelvben tűnik fel. Ilyen jel lehet - bár nem feltétlenül az - ha a gyerek csak nagyon soká, az átlagnál lényegesen később kezd el beszélni. Amikor mégis belevág az anyanyelvének a használatába, akkor a következő problémák szoktak jelentkezni:
Az óvodás korban:
- nehezen tanulja meg a korosztályának megfelelő mondókákat,
- láthatóan nincs érzéke a rímekhez, ritmushoz
- a szavakat hibásan ejti ki, esetleg hangképzési, logopédiai problémái vannak,
- az átlagosnál sokkal tovább használja a gügyögős csecsemő nyelvet,
- csak nagy nehézségek árán képes megtanulni a betűknek a nevét, ami általában az óvodai nagycsoportban már elvárás,
- ha meg is tanulja ezeket, hamar elfelejti,
- a saját nevének a betűit többszöri ismétlés ellenére sem tudja megjegyezni
Az első osztályban:
- nagy nehézségekbe ütközik megértenie az összetett szavak lényegét. azt mondjuk neki például, hogy könyvszekrény, és nem tudja szétválasztani két értelmes szóra: könyv és szekrény,
- később hasonló problémái vannak az egyes szavak hangokra való bontásánál, például azt, hogy cica - csak nagy nehézségek árán tudja felbontani a c-i-c-a hangokra,
- képtelen megtanulni az olyan betűket, amelyek egymáshoz hasonló hangokat jelölnek, mint például a b-t és a d-t. Ezeknek a keverése sokszor egész életében végig kíséri a diszlexiást,
- gyakran elkövet olyan olvasási hibát, ami arra utal, hogy nem a betűnként olvasta ki az adott szót, hanem megpróbálta kitalálni annak a jelentését. A kacsára azt mondja, hogy liba - mert a szövegben baromfikról van szó,
- csak nagy nehézségek árán tudja az egyébként nagyon egyszerűnek tűnő egy szótagú szavakat kiolvasni, mint például nap, hoz, dob, bal, síp,
- állandóan arra panaszkodik, hogy nehézségeket okoz az olvasás, sőt ilyen feladatok elől elfut, vagy egyenesen elrejtőzik,
- olvasási problémák voltak/vannak a családban a szülőknél vagy a testvéreknél.
A komoly olvasási és esetleg beszéd problémákkal egy időben a diszlexiás feltűnően jól teljesít az úgynevezett magasabb szintű gondolkodási feladatokban:
- gyorsan és jól ért meg új koncepciókat, elméleteket,
- meglepően érett a gondolkodása,
- lényegesen nagyobb a szókincse, mint a kortársainak,
- élvezi az összerakós játékokat, a puzzle-kat,
- tehetségesen készít, épít modelleket,
- kiválóan értelmezi a történeteket, ha felolvassák vagy elmesélik neki,
- fejlett a fantáziája, minduntalan új megoldásokkal jön elő, kíváncsi, a tudást nagyra értékeli
A diszlexiára utaló jelek a második osztály után:
A beszéd problémái:
- a hosszú, ismeretlen vagy komplikált szavakat hibásan ejti ki, gyakori, hogy ilyenkor a szó belsejéből néhány hangot kihagy, és akár teljesen értelmetlen vagy más jelentésű szó kerekedik ki belőle, például következetességből követség,
- a gyerek beszéde nem folyamatos, gyakoriak a szünetek, és láthatóan bizonytalan abban, hogy milyen szavakat használjon, sokszor nem tud gördülékenyen beszélni,
- a nyelvnek a használata nem precíz, sokszor fordulnak elő olyan helyettesítő kifejezések, hogy az az izé, vagy az a dolog ahelyett, hogy az adott tárgynak a pontos megnevezését mondaná,
- gyakran láthatóan nem találja meg a megfelelő szót, olyan esetekben, amikor nem nehéz és ismert, csak valamihez hasonló szóról van szó. Ilyenkor valójában összetéveszt egymáshoz hasonló szavakat, például a kiállítást a kiállással, feladatot a felavattal,
- gyakran nem tud az elvárható gyorsasággal felelni a gyorsan feltett kérdésekre, olyan egyszerű szituációkban sem, amikor a válaszon láthatólag nem kell gondolkodni,
- nehezen tud visszaemlékezni az egymástól független szóbeli információk egyes darabjaira, vagyis kihagy a memóriája, ilyen gyakran fordul elő dátumok, nevek, telefonszámok megjegyzésekor.
- nagyon lassan javul olvasásának a tempója, a többiekhez képest az olvasási sebessége egyre inkább lemarad,
- az ismeretlen szavaknak az olvasásakor szemmel látható nehézségei vannak, a betűkből nem tudja azonnal összerakni a szót, hanem vagy próbálkozik hozzá hasonló szavakkal, amivel rögtön elárulja magát, vagy pedig valósággal egyenként betűzi ki a szavakat,
- a sok szótagú szavak kiolvasásakor rendszeresen elakad, vagy pedig egy � az eredetihez hasonló szóval próbálkozik,
- az olvasott szavak egy részét elhagyja, vagy egyes szótagokat másként olvas,
- a hangosan olvasástól nagyon tart, és adott esetben ha mégis olvas hangosan, akkor az tele van betűkihagyásokkal, szótag kihagyásokkal, félreolvasással, nehézkes, monoton és rossz intonációjú a hangos olvasása,
- a hangos olvasás leginkább úgy hangzik, mintha egy külföldi olvasna az adott nyelven, valamelyest nyelvtudással, sokszor sikeresen találja ki a kontextusból az olvasott szavaknak, vagy akár mondatoknak a jelentését,
- a szavakat a kontextusban sokkal gyorsabban érti meg, mintha azoktól elválasztva, önállóan kell értelmeznie,
- feltűnően rossz teljesítményt produkál a felelet-választós tesztekben és képtelen ezeket a teszteket időre befejezni, komoly problémái vannak a szöveges matematikai feladatok megoldásakor, ezeket nagyon lassan és nehézkesen olvassa el, ennek megfelelően általában rossz eredményeket ér el a megoldásoknál,
- a házi feladat elkészítésekor nagyon sok idő telik el minimális eredménnyel, gyakran a szülőket kéri meg, hogy olvassák fel a megtanulandó szöveget,
- a kézírása nagyon csúnya, rendezetlen, és ez gyakorlással sem javul,
- nagyon komoly nehézségei vannak az idegen nyelv elsajátítása során,
- semmiféle örömöt nem okoz számára az olvasás, nagyon határozottan kerüli a könyveket, vagy azt, hogy akár egy mondatot is feleslegesen olvasson, ezt azzal magyarázza, hogy az olvasás kimerítő tevékenység számára,
- az idő múlásával valamelyest javul olvasásának pontossága, de a nehézkessége és a szaggatottsága továbbra is érezhető,
- az önbizalma, önértékelése súlyosan sérült, bár ezt általában leplezni igyekszik,
- a családban az olvasással, helyesírással és nyelvek tanulásával másoknak is volt problémája.
A fonológiai gyengeségek ellenére bizonyos jelek arra utalnak, hogy a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat rendkívül jó színvonalon oldja meg.
- kiváló gondolkodási képességek, az absztrakció, az elmélet-alkotás, a képzelet és az ok-okozati összefüggések megállapításában,
- sokkal könnyebben tanulja meg azt, amit megértés révén lehet elsajátítani, mint azt, amit memorizálás révén lehet elsajátítani,
- könnyen átlátja a nagy összefüggéseket,
- ha felolvasnak neki valamit, azt nagyon magas szinten képes megérteni,
- a számára fontos témakörökben nagyon nagy szorgalommal valójában túltanulja magát, egy saját szótárral rendelkezik, amelynek a szavait száz százalékig elsajátítja, így pl. az autó iránt érdeklődők tökéletesen tudnak olvasni ebben a témakörben,
- gyakran meglepő kiválóságot mutat olyan tárgyakban, amelyekhez nem szükséges sokat olvasni, pl. matematika, komputerezési tevékenysége, a vizuális művészetek, vagy más, az elmélet alkotáshoz kapcsolódó tárgyak, mint például a filozófia, biológia, társadalomtudományok, vagy a szépirodalom.
Diszlexiára utaló jelek fiatal felnőtteknél és felnőtteknél:
Problémák a beszédben:
- megmaradnak a beszélt nyelvben korábban jelentkező problémák,
- emberek, helyek, nevek kiejtése továbbra is gyakran hibás, a szavak egyes részeit elnyeli,
- nehezen emlékszik emberek és helyek nevére, és gyakran összekeveri a hasonlóan hangzó neveket,
- gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy azt kell mondja: itt van a nyelvem hegyén, de ennek ellenére nem tudja kiejteni a keresett szót,
- akadozó beszéd, különösen akkor, ha a figyelem középpontjába kerül,
- a beszélt nyelv sokkal kevésbé választékos, mint amennyi szót ismer, és beszéd közben gyakran érződik, hogy keresi az oda illő, egyébként nem ritkán használt, nem komplikált szót,
Problémák az olvasásban:
- a fiatal felnőtt és felnőtt korban diszlexiásoknak kivétel nélkül voltak gyerekkorban olvasási és beszéd problémái,
- az olvasás idővel egyre fontosabb lesz, de továbbra is nagy erőfeszítést követel,
- a gördülékenységet és a folyékonyságot nem tudja elérni,
- továbbra is kerüli a hangos felolvasás minden formáját,
- nehézségeket okoz a szokatlan, idegen vagy egyedi szavaknak a kiejtése, emberek neve, utcáknak, helyszíneknek, irányoknak, ételeknek a megnevezése. Ezt általában, ha csak lehet, el is kerüli, mert fél a tévedéstől,
- az olvasástól nagyon kimerül, másoknak természetes olvasási feladatok, például egy feliratos külföldi film nyomon követése nagy nehézségeket okoz számára,
- a felelet választós teszteket nagyon nagy nehézségek árán oldja meg,
- sok órát tölt az iskolai vagy munkához kapcsolódó anyagok olvasásával,
- gyakran feláldozza a társas vagy családi életét a tanulás miatt,
- az olyan könyveket részesíti előnyben, amelyben sok a táblázat, grafika.
A bonyolultabb gondolkodási folyamatokban feltűnően jó teljesítményeket produkál.
- az iskolás korban jelentkező erősségek továbbra is megmaradnak,
- igen nagy tanulási kapacitás,
- ha a feladat-választós tesztekhez vagy vizsgákhoz némi plusz időt kap, akkor jelentősen nő a teljesítménye,
- jelentős teljesítményekre képes az ilyen különösen specializált területeken, mint pl. az orvostudomány, a jog, a pénzügyek vagy az alaptudományok,
- kiválóan tud írni, ha a szöveg és nem a helyesírás a fontos, jól meg tudja fogalmazni az érzéseit, és az elképzeléseit,
- az átlagnál lényegesen nagyobb empátiával rendelkezik, és mások iránt nagyon elfogadó, nyitott, barátságos,
- sikeres minden olyan területen, amelyik nem kapcsolódik az egyszerű memorizáláshoz,
- tehetséges a magas színvonalú elméletek létrehozásában és eredeti nézőpontok képviseletében,
- nagy összefüggésekben jól tud gondolkodni,
- a tradicionális, megszokott gondolkodástól eltérő ötletek könnyen jönnek létre az agyában,
- figyelemre méltó képességgel rendelkezik ahhoz, hogy minden élethelyzethez alkalmazkodni tudjon.
Ha a fentiek alapján az a gyanú fogalmazódik meg önben, hogy gyerekének, vagy saját magának diszlexiája van, fontos a tünetek időtartamát is figyelembe venni. Bárki hibázhat egy-egy szónak az elolvasásakor és mindenkivel előfordul, hogy nem jut eszébe egy egyébként ismert kifejezés. Ha ez valakinél rendszeresen előfordul, akkor lehet diszlexiára gyanakodni. Ha egy állandó nyelvhasználati mintáról van szó, akkor viszont minél hamarabb szakemberhez kell fordulni, mert a diszlexia az egy egész életre rányomja a bélyegét annak a sorsára, aki ilyen információ feldolgozással rendelkezik.
Forrás: www.tanulasmodszertan.hu
Dokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!
A honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.
Ha kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!
A