Mese és TV

Mesélj még!

Régebben a mese hozzátartozott a mindennapokhoz. Sajnos manapság ezt a szerepet igen nagy százalékban átvették a technika csodái.

Statisztikai adatok szerint a magyar gyerekek néznek legtöbbet tv-t.

A meséknek lényeges szerepük van a feszültség oldásában. A gyerekek azonosítják magukat a szereplőkkel, átérzik a történteket, azonosítják saját küzdelmeiket a hallottakkal.

Mesehallgatáskor a csend, a félhomály, az este intimitása gyakran kihozza az aznapi gondokat, örömöket, élményeket. Nincs figyelemelterelő inger, zavaró körülmény. Nagyon fontosak ezek az őszinte, meghitt pillanatok.

Nyugodtan mesélhetünk Hamupipőkét, Hófehérkét stb. is. Az életnek nemcsak a napos oldalát kell bemutatni a gyereknek. Ismerkedjenek meg a rossz oldallal is. Nem szabad elhitetni velük, hogy mindenki jó és tökéletes. Nem árt, ha a saját indulatai, kitörései is visszaköszönnek a mesében.

Mivel a mesében minden megoldódik, a jó és a gonosz is elnyeri méltó jutalmát\büntetését, a mese mindig pozitív élményekkel zárul. 

Mesélni is és mesét hallgatni is – egyszerűen jó.  A meghitt percek alatt adunk és kapunk is.

Ne hagyjuk ki!!!!

A televíziózásról

A tv-ben megjelenő erőszak direkt módon segíti elő az agresszió kiváltódását.

A negatív példa erősödik, ha az erőszak elkövetője szimpatikus tulajdonságokkal is rendelkezik.

A médiabeli agresszió és a családi erőszak (pl. verés) megduplázza a negatív hatást.

Különösen veszélyes, ha az agresszió büntetlenül marad vagy ha az agresszív hőst a felnőtt felmagasztalja, bátorrá, hőssé nyilvánítja.

MI, szülők járjunk elő jó példával. Mutassuk meg, hogy nem élünk függőségbe a tv-től.

Néhány fontos megjegyzés

• A  tv ne  a lakás központi helyén legyen.
• Ne nézzünk tévét vacsora közben, hiszen akkor megfosztjuk magunkat és gyerekeinket a beszélgetés lehetőségétől.
• A tv-t ki szabad kapcsolni. Nem kell háttérzajnak.
• Ne kapcsolgassunk gyerekeink jelenlétében, ők jobban szeretnek egy műsornál leragadni.
• Lehet észszerű megállapodásokat kötni a tévézés idejéről.
• Nézzük együtt az olyan filmeket, amiben necces részek lehetnek.
• Fűzzünk magyarázatot a nehezen érthető tartalmakhoz.
• Óvodáskor előtt nincs szükség tévézésre.
• Ne küldjük a gyereket tévézni, ha fáradtak vagyunk vagy nem érünk rá.
• A tv-nézés ellazít, csökkenti a szellemi képességeket, a kreativitást.
• A tv nem pótolja az aktív szabadidőt, a biciklizést, futkározást stb.
• Hívjuk fel a gyerek figyelmét a természetfilmekre, hiszen a tévézés fejlesztő szerepe tagadhatatlan.

Juhászné G. Dóri