1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez.”
2. §
A Kt. 13. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.
(7) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.”
3. §
(1) A Kt. 33. §-a (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A többcélú intézmény lehet)
„f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény.”
(2) A Kt. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.”
(3) A Kt. 33. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
(A többcélú intézmény lehet)
„f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény.”
(2) A Kt. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.”
(3) A Kt. 33. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a településen élő állandó lakóhellyel rendelkezők száma öt év átlagában nem haladja meg az ezerötszáz főt, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.
(15) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység olyan többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot.”
4. §
A Kt. 42. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint – állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni.”
5. §
A Kt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy egy településen a számuk meghaladja a hármat, illetve, ha a közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma eléri az ötöt, a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény élére igazgató bízható meg. A főigazgatóra egyebekben az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkaidejére a 16. § (4) bekezdését, valamint az 1. számú melléklet Első részének kötelező óraszámot megállapító rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az igazgató foglalkoztatására a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
6. §
A Kt. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik)
„f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;”
(2) A Kt. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik)
„f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;”
(2) A Kt. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál.”
7. §
A Kt. 58. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja a belső ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.”
„(1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja a belső ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.”
8. §
A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:
„(2) Az általános iskola beleértve a kijelölt iskolát is köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanulóhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya) legfeljebb tizenöt százalékkal lehet magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányánál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányát a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya határozza meg.
(3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.
(4) A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt ha a felvételi követelményeknek megfelel a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.
(5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.”
„(2) Az általános iskola beleértve a kijelölt iskolát is köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanulóhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya) legfeljebb tizenöt százalékkal lehet magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányánál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányát a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya határozza meg.
(3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.
(4) A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt ha a felvételi követelményeknek megfelel a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.
(5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.”
9. §
(1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)
„j) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel további szakmai feltételeit, továbbá eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit, a szakértői és vizsgaelnöki továbbképzés kérdéseit, a továbbképzés elmulasztásának következményeit, a szakértővel és a vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását, továbbá az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő nem tantárgyhoz, szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, az iskolai felvételi eljárás rendjét;”
(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:
(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)
„n) az iskolai vizsgáztatással, az akkreditációs eljárással, a szakértői és vizsgáztatási névjegyzék összeállításával és a névjegyzékbe történő felvétellel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;
o) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését.”
(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)
„j) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel további szakmai feltételeit, továbbá eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit, a szakértői és vizsgaelnöki továbbképzés kérdéseit, a továbbképzés elmulasztásának következményeit, a szakértővel és a vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását, továbbá az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő nem tantárgyhoz, szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, az iskolai felvételi eljárás rendjét;”
(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:
(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)
„n) az iskolai vizsgáztatással, az akkreditációs eljárással, a szakértői és vizsgáztatási névjegyzék összeállításával és a névjegyzékbe történő felvétellel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;
o) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését.”
10. §
(1) A Kt. 94. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány rendeletben szabályozza)
„l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többlet-díjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit;”
(2) A Kt. 94. §-a (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben szabályozza)
„p) az érettségizők vizsgáztatásában részt vevők díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő – az oktatási hivatal által megállapítható – vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógus igazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus igazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatásiszolgáltatási díj megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.”
(3) A Kt. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:
„(4) A Kormány a közoktatás-kutatás minőségének emelése és elismerése céljából a pedagógusok támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj – külön törvény szerint – mentes a közterhektől.”
(A Kormány rendeletben szabályozza)
„l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többlet-díjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit;”
(2) A Kt. 94. §-a (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben szabályozza)
„p) az érettségizők vizsgáztatásában részt vevők díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő – az oktatási hivatal által megállapítható – vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógus igazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus igazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatásiszolgáltatási díj megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.”
(3) A Kt. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:
„(4) A Kormány a közoktatás-kutatás minőségének emelése és elismerése céljából a pedagógusok támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj – külön törvény szerint – mentes a közterhektől.”
11. §
A Kt. a következő 95/B-95/C. §-sal egészül ki:
„95/B. § A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés – ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is – a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:
a) a jogsértés súlyosságát,
b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,
d) a jogsértéssel okozott kárt,
e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,
f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,
g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,
h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.
95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.
(2) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg – a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel – kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de – az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.
(4) Önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni az óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítő támogatást. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola működött.
(5) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás összege.
(6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a határozat azonnal végrehajtható. A határozat a bíróság előtt megtámadható. A határozat bíróság előtti megtámadására a 84. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.”
„95/B. § A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés – ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is – a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:
a) a jogsértés súlyosságát,
b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,
d) a jogsértéssel okozott kárt,
e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,
f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,
g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,
h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.
95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.
(2) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg – a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel – kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de – az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.
(4) Önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni az óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítő támogatást. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola működött.
(5) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás összege.
(6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a határozat azonnal végrehajtható. A határozat a bíróság előtt megtámadható. A határozat bíróság előtti megtámadására a 84. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.”
12. §
(1) A Kt. 102. §-a (3) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül ki:
„Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.”
(2) A Kt. 102. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (11)-(12) bekezdés jelölése (12)-(13) bekezdésre változik:
„(11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.”
„Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.”
(2) A Kt. 102. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (11)-(12) bekezdés jelölése (12)-(13) bekezdésre változik:
„(11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.”
13. §
A Kt. a következő 105. §-sal egészül ki:
„105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).
(2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen – az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített – közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál – az előírt feltételek megléte esetén – előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.”
„105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).
(2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen – az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített – közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál – az előírt feltételek megléte esetén – előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.”
14. §
A Kt. 132. §-a a következő (8)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 2008. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (14) bekezdése alapján egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a 2009. évi nevelési évben van lehetőség.
(9) A 2008. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (15) bekezdése szerint 2009. január 1-jéig kell átszervezni a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságokat.
(10) A 2008. évi ... törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. §-ának (3) bekezdése alapján az elégséges férőhelyek meglétét a 2008. január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent.
(11) A 2008. évi ... törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. § (3) bekezdés szerinti felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítani.
(12) A 2008. évi ... törvény 11. §-ával megállapított Kt. 95/C. § (1) bekezdésében foglaltakat – ha az intézkedésre megadott határidő még nem telt el – a 2008/2009. tanítási évre történő felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell.
(13) A 2008. évi ... törvény 12. §-ával megállapított Kt. 102. § (11) bekezdésében foglaltakat 2008-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével összefüggő döntést a 2008. évi .... törvény hatályba lépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni. (14) Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály, ha – az e törvény 66. §-ának (3) bekezdése alapján – nem láthat el kötelező felvételi feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez, amennyiben az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján.
(15) A 2009/2010. tanítási évben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévbe elérte az ötven százalékot.
(16) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal – a fenntartó kérésére – az érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére aránytalan teherrel járna.
(17) Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola továbbműködéséhez szükséges engedélyt nem szerezte be, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig kezdeményezheti azt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál.”
„(8) A 2008. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (14) bekezdése alapján egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a 2009. évi nevelési évben van lehetőség.
(9) A 2008. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (15) bekezdése szerint 2009. január 1-jéig kell átszervezni a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságokat.
(10) A 2008. évi ... törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. §-ának (3) bekezdése alapján az elégséges férőhelyek meglétét a 2008. január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent.
(11) A 2008. évi ... törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. § (3) bekezdés szerinti felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítani.
(12) A 2008. évi ... törvény 11. §-ával megállapított Kt. 95/C. § (1) bekezdésében foglaltakat – ha az intézkedésre megadott határidő még nem telt el – a 2008/2009. tanítási évre történő felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell.
(13) A 2008. évi ... törvény 12. §-ával megállapított Kt. 102. § (11) bekezdésében foglaltakat 2008-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével összefüggő döntést a 2008. évi .... törvény hatályba lépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni. (14) Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály, ha – az e törvény 66. §-ának (3) bekezdése alapján – nem láthat el kötelező felvételi feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez, amennyiben az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján.
(15) A 2009/2010. tanítási évben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévbe elérte az ötven százalékot.
(16) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal – a fenntartó kérésére – az érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére aránytalan teherrel járna.
(17) Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola továbbműködéséhez szükséges engedélyt nem szerezte be, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig kezdeményezheti azt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál.”
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
15. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a következő 20/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Óvodáztatási támogatás
20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki gyermekét a harmadik vagy a negyedik életévében íratta be az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a) a gyermek óvodai beíratása évében a tárgyév december 1-jén fennáll, feltéve, hogy a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a tárgyév december hónapjában,
b) a gyermek beíratását követő évtől kezdődően
ba) a tárgyév június 1-jén fennáll, a tárgyév június hónapjában,
bb) a tárgyév december 1-jén fennáll, a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal a gyermek beíratásánál húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
ba) a tárgyév június 1-jén fennáll, a tárgyév június hónapjában,
bb) a tárgyév december 1-jén fennáll, a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal a gyermek beíratásánál húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
16. §
A Gyvt. a következő 160/A. §-sal egészül ki:
„160/A. § A 2008. évi ... törvény 15. §-ával megállapított Gyvt. 20/C. §-ában foglalt pénzbeli támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke három, illetve négy éves, és gyermeküket e törvény hatályba lépése előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009. júniusában kell a tízezer forintot folyósítani.”
Záró rendelkezések
17. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti
a) a Kt. 26. §-ának (3) bekezdése, 84. § (5) bekezdésében „a művészeti alapvizsga, illetőleg a művészeti záróvizsga” szöveg, 85. §-ának (4) bekezdésében „Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.” szöveg, 89/A. §-ának (12) bekezdése, 101. §-ának (4) bekezdésében a „pedagógus szakvizsgával és” szöveg, a 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában „a jegyző védelembe vett, illetve akinek” szöveg, továbbá 19. pontjában „a 19. § (2) bekezdése” és a „68. § (3) bekezdése” szöveg, valamint 132. §-ának (5) bekezdése,
b) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 28. § (1) bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése.
(3) E törvény hatályba lépésének napján a Kt.
a) 17. § (1) bekezdésének k) pontjában a „művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári” szöveg helyébe a „művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú pedagógus”,
b) 30. §-ának (9) bekezdésében a „köztes vizsgán” szöveg helyébe a „modulzáró vizsgán, a szintvizsgán,”, a 70. §-ának (6) bekezdésében a „köztes vizsgát” szöveg helyébe a „modulzáró vizsgát”, a „köztes vizsga” szöveg helyébe a „modulzáró vizsga”, 114. § (1) bekezdés b) pontjának hatodik gondolatjelében a „köztes vizsga” szöveg helyébe a „modulzáró vizsga, a szintvizsga,”
c) 33. § (4) bekezdésében „A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.” szöveg helyébe „A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet.”, (5) bekezdésben „Az általános művelődési központban – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.” szöveg helyébe „Az általános művelődési központban – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet.”,
d) 81. § (1) bekezdés e) pontjában „A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat.” szöveg helyébe „A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat.”,
e) 88. § (6) bekezdésének negyedik mondatában a „megfelelő színvonalon ”szöveg helyébe az „e bekezdésben meghatározottak szerint”,
f) 94. § (1) bekezdésének b) pontjában a „nevelési-oktatási intézmények névhasználatával,” szöveg helyébe a „közoktatási intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével”,
g) 102. §-ának eredeti jelölés szerinti (12) bekezdésben a „(11)” szöveg helyébe „(12)”, h) 1. számú melléklete Második rész „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1/c. pont harmadik gondolatjelében „az első alapfokú évfolyamra járó” szöveg helyébe „az alapfokú évfolyamokra járó”, Harmadik rész II/6. pontjában a „kéthavi” szöveg helyébe a „legalább kéthavi” szöveg,
i) 2. számú mellékletének „A közoktatás információs rendszere” alcím 3. és 5. pontjaiban, „A pedagógusigazolvány” alcímet és „A diákigazolvány” alcímet követő rendelkezéseiben a „Közoktatási Információs Iroda” szövegrész helyébe „közoktatási információs iroda”, 2. számú mellékletének „A pedagógusigazolvány” alcímet és „A diákigazolvány” alcímet követő rendelkezéseiben a „Közoktatási Információs Irodával” szövegrész helyébe „közoktatási információs irodával”,
j) 3. számú melléklete II. „Az osztályok, csoportok szervezése” cím 4. pontjában „az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban” szöveg helyébe „az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban” szöveg lép.
Indokolás
az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy tovább növelje az önkormányzati mozgásteret a közoktatás-szolgáltatás hatékony és szakszerű megszervezéséhez. E területen az intézményalakítás akkor lehet hatékony, ha lehetőség nyílik a más ágazathoz tartozó, a gyermekneveléshez szorosan kapcsolódó feladatok közös intézmény keretében történő megszervezésére.
A javaslat további fontos célkitűzése az egyenlő bánásmód követelménye teljesítéséhez szükséges törvényi háttér megteremtése, a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítése. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a törvény hatályos rendelkezései alapján is eljárást indíthat azokkal szemben, akik megszegik a közoktatás szolgáltatás szervezése terén az egyenlő bánásmód követelményét. A hatályos rendelkezések alapján lehetőség van arra, hogy elrendeljék – többek közt – a törvénysértő állapot megszüntetését, illetőleg hogy bírságot állapítsanak meg. A javaslat azonban megteremti a lehetőséget ahhoz is, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt törvénysértést a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal orvosolja. További lehetőséget biztosít a javaslat az egyenlő bánásmód követelményének következetes védelme érdekében azáltal, hogy a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal közvetlenül fordulhat a bírósághoz abban az esetben is, ha a jogsértő határozatot a helyi önkormányzat, illetve szervei hozzák. Fontos célkitűzése a javaslatnak a pedagóguspá
Fontos célkitűzése a javaslatnak a pedagóguspályán nyújtott átlagon felüli teljesítmények elismeréséhez szükséges törvényi keretek biztosítása. A javaslat elsősorban felhatalmazást biztosít a Kormány részére ahhoz, hogy meg lehessen teremteni a többletjuttatások meghatározásához szükséges jogi kereteket. Az ágazati törvényben történő szabályozás indoka, hogy nem csak a közalkalmazottakat érintő kérdésekről van szó, hanem olyan rendelkezésekről, amelyeket a Munka Törvénykönyve alá tartozó munkáltatóknál is alkalmazni kell.
Részletes indokolás
(Az 1. §-hoz)
Az oktatásszervezés megköveteli, hogy olyan központi szabályozásra is lehetőség nyíljék, amely garantálja, hogy meghatározott követelményeknek minden iskola helyi tanterve megfeleljen. A Nemzeti alaptanterv az a szabályozási eszköz, amelyben foglaltak megtartása kötelező minden iskolának. Az állami szabályozás ezen az úton tudja érvényesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket szükségesnek tart.
(A 2. §-hoz)
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél kiemelkedő fontosságú, hogy minél korábban beírassák őket szüleik az óvodába. Indokolt ezért az érintett gyermekek szüleinek segítséget nyújtani ahhoz, hogy gyermekeik minél hamarabb részt vehessenek az óvodai ellátásban és regisztrálják a halmozottan hátrányos „státust”. Az erőszakos tanulói magatartás kezeléséhez nyújt segítséget azon szülői kötelezettség törvénybe iktatása, amely szerint a szülő köteles arra, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét.
(A 3. §-hoz)
A sikeres iskolakezdés előfeltétele, az óvodai nevelésben való részvétel. Minden községi és minden városi önkormányzat kötelező feladata biztosítani, hogy a gyermek igénybe tudja venni az óvodai nevelést három éves korától. A javaslat bővíti az önkormányzati mozgásteret a gyermekek ellátása terén. A települési önkormányzatok különböző ágazati törvények alapján kötelesek szolgáltatást biztosítani az illetékességi területükön élő gyermekek részére. A települési önkormányzatok feladata a bölcsődei ellátás megszervezése és az óvodai nevelés megszervezése. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Az óvoda is részt vesz a gyermekek napközbeni ellátásában, és gondoskodik a gyermek nevelésével összefüggő feladatok végrehajtásáról. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy olyan többcélú közoktatási intézmény jöjjön létre, amelynek keretei között megszervezik az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait is. A közoktatásról szóló törvény a többcélú intézmény szervezéséhez szükséges legfontosabb törvényi szabályozást igénylő kérdéseket határozza meg. A javaslat felhatalmazást ad az oktatásért felelős miniszternek, hogy meghatározza az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, szakmai szabályait és az óvodás kort el nem érő, három év alatti gyermekek felvételének feltételeit.
A szakértői és rehabilitációs bizottságok által készített szakvélemény alapján a gyermekek, a tanulók az átlagostól eltérő szolgáltatásokra tarthatnak igényt, amelyekhez magasabb költségvetési támogatás kapcsolódik. Indokolt, hogy ezek a bizottságok szervezetileg ne kapcsolódjanak azokhoz a közoktatási intézményekhez, amelyek részt vesznek a bizottság által elkészített szakvélemények végrehajtásában.
(A 4. §-hoz)
A közoktatásban meg kell teremteni az esélyt ahhoz, hogy minden tanuló megkezdhesse a tanulmányait a középfokú oktatásban. A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség akkor teljesíthető, ha az iskolarendszer megadja a lehetőséget az általános iskolai tanulmányokat követő továbbtanuláshoz.
A törvény hatályos szövege szerint az iskola a közoktatásról szóló törvényben foglalt kivételekkel meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, az úgynevezett felvételi követelményeket. Ez a szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a középfokú iskolák saját felvételi követelmények kidolgozásával hátrányosan megkülönböztessék a tanulók egyes csoportjait.
A gyakorlatban a törvényben meghatározottak már hosszú idő óta nem érvényesülhetnek teljes körűen, hiszen 2000-től kezdődően központi írásbeli felvételi vizsga keretei között mérik a tanulók képességeit.
A jövőben a központi írásbeli felvételi vizsgát kizárólagossá kell tenni, mivel ily módon lehet elérni, hogy ne az általános iskolai tanulmányok során elsajátított tudás kerüljön középpontba, hanem a középiskolába jelentkező tanuló képessége. A központi írásbeli vizsga eredményeit minden középiskolának el kell fogadnia. Ezzel a megoldással megszűnik az általános iskolának az a "kényszere", hogy felkészítsen a középiskolai felvételire, csökken a tanulói terhelés, és lerövidül a középfokú iskolai felvételi eljárás időszaka.
A törvény hatályos szövege szerint az iskola a közoktatásról szóló törvényben foglalt kivételekkel meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, az úgynevezett felvételi követelményeket. Ez a szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a középfokú iskolák saját felvételi követelmények kidolgozásával hátrányosan megkülönböztessék a tanulók egyes csoportjait.
A gyakorlatban a törvényben meghatározottak már hosszú idő óta nem érvényesülhetnek teljes körűen, hiszen 2000-től kezdődően központi írásbeli felvételi vizsga keretei között mérik a tanulók képességeit.
A jövőben a központi írásbeli felvételi vizsgát kizárólagossá kell tenni, mivel ily módon lehet elérni, hogy ne az általános iskolai tanulmányok során elsajátított tudás kerüljön középpontba, hanem a középiskolába jelentkező tanuló képessége. A központi írásbeli vizsga eredményeit minden középiskolának el kell fogadnia. Ezzel a megoldással megszűnik az általános iskolának az a "kényszere", hogy felkészítsen a középiskolai felvételire, csökken a tanulói terhelés, és lerövidül a középfokú iskolai felvételi eljárás időszaka.
(Az 5. §-hoz)
Az intézményszervezések elősegíthetik a szakszerű, hatékony intézményrendszer kialakítását. A több feladatellátási helyen működő közoktatási intézmények vezetési szerkezete megkívánja a nagyobb mozgástér biztosítását a fenntartónak.
(A 6. §-hoz)
A hatályos törvényi rendelkezések szerint számos olyan intézményi dokumentumot kell készíteni, amely nélkül a szakszerű, egységes pedagógiai munka nem képzelhető el. Ezekben a kérdésekben a nevelőtestületnek kell döntenie. Ezért a javaslat bővíti az át nem ruházható nevelőtestületi jogköröket.
(A 7. §-hoz)
A javaslat erősíti az intézményi belső ellenőrzés rendjét. A szakmai munkaközösségek alkalmasak arra, hogy figyelemmel kísérjék a szakterületükön folyó munkát, segítsék az intézményvezetőt a belső ellenőrzésben. A szakmai munkaközösség közreműködhet az intézménybe belépő új pedagógus munkájának segítésében. E jogköre azonban más pedagógus tekintetében is érvényesülhet.
(A 8. §-hoz)
A tanulói esélyegyenlőség egyik legfontosabb követelménye, hogy a kötelező felvételi feladatot ellátó iskolák ne különítsék el a tanulókat származás, szociális helyzet alapján. Erre akkor van lehetőség, ha a kötelező felvételi feladatokat ellátó általános iskola körzethatárainak meghúzásánál nem veszik figyelembe az iskola környezetében élő családok összetételét. Az intézményválasztás szabadsága mellett a kötelező felvételi feladatokat ellátó általános iskola az, amelyik nem tagadhatja meg a körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulók felvételét. A javaslat változtat a törvény hatályos rendelkezésein, mivel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és az e körbe nem tartozó tanulók egymáshoz viszonyított arányát településre vetíti ki, és ehhez viszonyítva írja elő az arányok megtartását. A javaslat nem "szomszédos" felvételi körzetről rendelkezik, nagyobb mozgásteret biztosítva így a települési önkormányzatoknak. Kétségtelen, hogy léteznek olyan települések, településrészek, amelyekben a lakossági összetétel miatt nincs lehetőség a javaslatban kívánatosnak tartott arányok kialakítására. Abban az esetben azonban, ha a településen több általános iskola van, nem jelölhető ki a jövőben – feltéve, hogy a többi iskola képes befogadni a tanköteles tanulókat – kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának az, amelyik tekintetében nincs lehetőség a megfelelő arányok kialakítására. Így a szülő szabadon választhat abban a kérdésben, hogy melyik iskolát választja ki gyermekének. A kötelező felvételi feladatot ellátó iskola pedig nem tagadhatja meg a tanuló felvételét.
(A 9. §-hoz)
A javaslat meghatározza azokat a felhatalmazásokat, amelyek birtokában az oktatási miniszter elkészítheti a törvény végrehajtásához szükséges rendeleteket. A hatályos törvényi felhatalmazások alapján az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki az országos szakértői névjegyzék összeállításával kapcsolatos rendelkezéseket, a kerettanterveket, továbbá a különböző tantervi programokat. Ezek a miniszteri rendeletek tartalmaznak akkreditációs eljárásokat, amelyekkel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak megállapításához nincs felhatalmazás. Ezért a javaslat tartalmazza az oktatásért felelős miniszter szabályozási jogosítványait.
(A 10. §-hoz)
A Kormány felhatalmazást kap azoknak a foglalkoztatási kérdéseknek a rendezéséhez, amelyek szorosan kötődnek a közoktatás-szervezéshez. A közoktatásban végzett munka jellegén nem változtat az a tény, hogy az adott intézmény milyen fenntartásban van. Ezért mind a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók, mind pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók tekintetében meg kell határozni a speciális foglalkoztatási szabályokat.
A törvény hatályos rendelkezései felhatalmazást adnak a Kormánynak az érettségi vizsgaszabályzat kiadására, a diákigazolvány, a pedagógus igazolvány kiállításával kapcsolatos kérdések rendezésére. Nem tartalmaz ugyanakkor rendelkezéseket a díjazással, illetőleg az igazgatási szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos kérdések rendezéséhez.
(A 11. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja – többek között – az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó előírások megtartását. A hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében – többek között – eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél, a főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, továbbá felhívhatja az intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, valamint felügyeleti bírságot is kiszabhat. Nem áll rendelkezésre azonban eszköz ahhoz, hogy olyan intézkedéseket hozzon a hivatal, amely orvosolni tudja a jogsértést. A javaslat ezért arra nyújt lehetőséget, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kialakult jogsértő állapotot a hivatal megszüntethesse.
A javaslatban található intézkedés megtételére akkor van lehetőség, ha az oktatási hivatal hatósági ellenőrzés során tárja fel az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését. Az egyenlő bánásmód megsértésének felmerülése esetén az oktatási hivatal köteles szabálysértési eljárást indítani az intézmény vezetőjével szemben. Az eljárást le kell folytatni függetlenül attól, hogy az érintett nevelési-oktatási intézmény milyen fenntartásban működik. Az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági viszony létrejöttével kapcsolatos intézkedés meghozatalára csak az érintett szülő kérelmére van lehetőség, és csak abban az esetben, ha az eredeti felvételi kérelem benyújtásától számított idő kevesebb, mint százötven nap. Ez a megoldás ahhoz nyújt lehetőséget, hogy orvosolni lehessen az áprilisi-májusi felvételi időszakban „keletkezett” jogsértést.
A javaslat ahhoz is lehetőséget biztosít, hogy a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal közreműködjön az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezések megtartatásában. Az oktatáshoz való hozzáférés egyik előfeltétele, hogy minden tanuló részére rendelkezésre álljon az az iskola, amelyik nem tagadhatja meg a felvételét. Indokolt ezért, hogy e törvénysértés megszüntetéséhez közvetlen lehetőséget kapjon a hivatal.
(A 12. §-hoz)
Az intézmények működésével kapcsolatos fenntartói döntések kialakításánál számos vélemény beszerzését írja elő a hatályos törvény szövege. Így többek között a közoktatási intézmény megszüntetésénél, átszervezésénél, vezetőjének megbízásánál és a megbízás visszavonásánál be kell szerezni az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői közösség, az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ahhoz azonban, hogy e véleményezési joggal ténylegesen élni lehessen, meg kell teremteni annak feltételét, hogy az érintettek hozzájuthassanak a szükséges információkhoz. Ugyancsak garantálni kell, hogy a vélemény kialakításához megfelelő idő álljon rendelkezésre.
Az intézmény átszervezése, megszüntetése olyan fenntartói döntés, amelynek végrehajtása hosszabb időt igényel. Ezért a javaslat meghatározza azt a legkésőbbi időpontot, amikor az intézményátszervezéssel, megszüntetéssel kapcsolatos döntést a fenntartó meghozhatja.
(A 13. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezése több helyen szabályozza az esélyegyenlőséggel összefüggő önkormányzati szabályozási kötelezettségeket. A javaslat annak érdekében, hogy egységes szabályozási rend alakuljon ki, egy helyre emeli át az e körben található rendelkezéseket.
(A 14. §-hoz)
A javaslat meghatározza az új intézkedések bevezetésének rendjét.
(A 15. §-hoz)
A kutatások azt igazolják, hogy minél korábban kezdi meg a gyermek az „óvodába járást”, annál nagyobb esélye van arra, hogy sikeresen kezdje meg az iskolai tanulmányait. A közoktatásról szóló törvény megteremti annak lehetőségét, hogy minden gyermek felvételt nyerjen az óvodába. Az óvodai nevelésben való részvétel szülői döntésen múlik mindaddig, ameddig a gyermek nem lép az ötödik életévébe. Ettől az évtől kezdődően ugyanis a nevelési év első napjától kezdődően a szülőnek gyermekét be kell íratni az óvodába. Azoknál a gyermekeknél azonban, ahol a szülők iskolai végzettsége alacsony, indokolt, hogy a gyermek lehetőség szerint már három éves korában óvodába járjon. A javaslat támogatási rendszerrel ösztönzi a szülőket arra, hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák az óvodába.
(a 16. §-hoz)
A javaslat átmeneti szabályt kapcsol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek a gyermekük óvodába „járatása” esetén járó támogatáshoz, melynek értelmében, először azok a szülők részesülhetnek a támogatásból, akik 2009. második negyedévében íratják be az akkor három, illetve négy éves gyermeküket.
(a 17. §-hoz)
A javaslat meghatározza a hatálybalépés időpontját, amelytől kezdve az egyes rendelkezéseit alkalmazni kell.
Dokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!
A honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.
Ha kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!
A