Az SNI gyermekek és az érettségi követleményrendszer

Érettségi vizsga abból a tárgyból tehető, amelynek a követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ez a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében sincs másként, így érdemes utána járni annak, hogy a vizsgák megkezdéséhez milyen feltételeknek kell a diákok teljesítenie.
- Ha a vizsgázót a Ktv. 30.§ (9) bekezdése alapján a kötelező érettségi vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés és minősítés alól, helyette a választott vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát [6.§ (6)]. -

 Az írásbeli vizsgán a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: 
a) az írásbeli feladatok kidolgozására rendelkezési időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni 
b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja 
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsga részből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el [37.§ (3)]. 
- Szóbeli vizsgán vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján 
a) a vizsgatárgyanként biztosítandó gondolkodási időt (35.§) legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, 
b) engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen 
Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat készítésére középszintû vizsga esetén harminc, emelt szintû vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa [(37.§ (2)]. 

Szakmai vizsgán alkalmazható alternatívák [26/2001. (VII.27.)OM rendelet] 
- Szakmai vizsgán a sajátos nevelési igényû tanuló részére biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt,
- Az írásbeli beszámolók során lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát,
- Az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval történő felváltását, Ebben az esetben az írásbeli vizsgarész követelményeinek szóban tehet eleget.
- A szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, Ebben az esetben a szóbeli vizsgarész követelményeinek írásban tehet eleget. 

Szakmai vizsgán a mentesítések nem alkalmazhatóak, így pl. idegen nyelvből - eltérően az érettségi vizsga szabályzatától - a jogszabályban előírt követelményeknek kell eleget tenniük.

A felsőoktatási tanulmányokban megjelenő alternatívák 
29/2002. (V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 

A felsőoktatási intézménybe jelentkezők, a felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra [2.§ (1)]. Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 9.§ (10) bekezdése alapján, az érettségi vizsgán, felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell [2.§ (2)]. A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére a felsőoktatási intézmény vezetője koordinátort jelöl ki [12.§ (1)]. A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a szabályzatban meghatározott bizottság bírálja el, melynek állandó tagja lehet e koordinátor [5.§ (1)]. Beszédfogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsga lehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani [10.§ a) és 11.§ (1)]. Pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia) élő hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet [10.§ a,b)]. Amennyiben írásbeli vizsgán vesz részt, a nem fogyatékos hallgatók esetén megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani [10. b,c) és 11.§ (1)]. Diszlexiás, diszgráfiás hallgató, ha fogyatékossága nem teszi lehetővé, hogy államilag elismert „C“ típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek eleget tegyen, részleges felmentést kaphat „B“ típusú nyelvvizsga letétele alól. További alternatívák: Diszlexiás, diszgráfiás hallgatók részére a vizsga esetén megengedett a számítógép használata [10.§ b,d)], valamint a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) [10.§ b,e)]. Diszkalkúliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök).

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sga/0/33744/1