Játékban a tudás

Az analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztése

Az a képességünk, amelynek segítségével tudjuk a rész -egész viszony felismerni, értelmezni. Az egészet képes vagyok részekre bontani, az egészet képes vagyok a részek összességeként értelmezni. Képes vagyok a részletek megragadására. Akár a tanulási folyamatok “szimbóluma" is lehet ezen gondolkodási funkciónk.
Segítségével tudjuk az összetett, többlépcsős szöveges feladatokat megoldani, vázlatot készíteni egy szöveghez, a leckéből a lényeget ki tudjuk emelni. Az első osztályos gyermeknek is szüksége van erre a gondolkodási funkcióra, amikor összeolvasni tanul, amikor leírja a szavakat, amikor szótagol, betűkre, hangokra bont. (Nagycsoportos óvodás, s első és második osztályos gyermekeink e gondolkodási funkciójának fejlesztésében eredményesen használhatjuk a " puzzle" játékokat is, illetve a hiányos képek felismerése, kiegészítése is alkalmas erre. Utóbbiakat sok iskolára felkészítő foglalkoztató füzetben megtalálhatjuk.)

Rakjuk össze együtt! - Szedjük szét együtt!

Lényege az, hogy én felsorolom a "részeket", s a gyerek megnevezi az "egészet". Azt mondom: pikkely, uszony, farok - ő mondja hal. Azt mondom: lábak, szőr, ugat, - ő mondja kutya. (A "részek" lehetnek tulajdonságok, az "egészhez" kapcsolódó cselekvések, fogalmak is.)
Másik változata, amikor az "egészet" nevezem meg, s neki - nekik - kell a "részeket" megnevezni.
Egyszerűbb állatokkal, fogalmakkal már a kisebb gyerekekkel is játszhatjuk.
Segítségül a példák:
szárny, csőr, toll - madár
csörög, kagyló, tárcsa- telefon
nyél, söre, száj, tisztítás - fogkefe
levél, szár, bimbó - virág
sárga, savanyú, kerek - citrom
4 kerék, kormány, sebességváltó - autó
pedál, ülés, dinamó - bicikli
cipzár, zsebek, szárak - nadrág
fűző, talp, sarok - cipő

Az analitikus-szintetikus gondolkodás fejlesztésére alkalmak még a Szóban szó és a Szóból szót játékok is, melyeket a Helyesírási készséget fejlesztő játékok között ismertetünk!

Kauzális gondolkodás fejlesztése

Ezen gondolkodási funkciók segítségével vagyunk képesek ok-okozati és időbeli összefüggések felismerésére. Az iskolában már alsó tagozaton szükség van rá a többlépcsős szöveges feladatok megoldásánál, az időbeli tájékozottság (hét napjai, hónapok sorrendje) fejlesztésénél. Szükség van rá akkor is mikor a szövegértés dolgozatban sorrendbe kell állítani a mese történéseit, a szöveg szakaszait.

Tiéd az utolsó szó!

Hiányos mondatokat kell a gyerekeknek befejezniük időbeli, valamint ok-okozati összefüggések alapján.
Gyorsan játszhatjuk labdával, illetve padban rámutatással, de otthon, séta közben is jól játszható.
Dobom a labdát és rámutatok valakire: Elkezdem a mondatot, fejezd be! Tiéd az utolsó szó!
(Játszhatjuk úgy is, hogy a befejezetlen mondatokat leírom papírcsíkokra, s a gyerekek a játék kezdete előtt húznak egyet-egyet. Így az olvasást is gyakoroljuk.)

Kisebb gyermekek mondatai:
Ősszel lehullanak a fákról a…
Az utcában épült egy magas…
Szeretnék egy pohár vizet...
Télen gyakran hull a…
A háziállatok közé tartozik…
Erdőben él a…
Télen általában van rajtam…
A csapból folyik a…
Minden gyerek óvoda után megy…
A nyár után jön az…
Ma kedd van, holnap lesz…
A cirkuszban fellép a…

Az arc részei…
A virágokat sokat kell…
A gyufával azért nem szabad játszani, mert…
Ha a levesem forró, hogy enni tudjam…
Aki beteg az ne menjen iskolába, mert…
Ha megvágtam az ujjamat, akkor…
A vasútállomáson várjuk a…
Reggel az ablakon besüt a…
Este kinézek az ablakon és világít a…
A könyököm az része a…
Magyarországon csak állatkertben láthatunk…
Nekem a keresztnevem…
Az én vezetéknevem…
Szombaton iskolába…
Az anyu anyukája az én…
A nagypapám az apu…
A húgom az nálam…
A bátyámnak én a...
A szagokat érzem az...
Az ízeket érzem a...
A szomszéd néni csengetett, anya megy...
Apa kedvenc TV műsora...
Esett az eső ezért most minden...
A szép ellentéte a...
A hosszú ellentéte...
A magas ellentéte...
A széles ellentéte...
Az okos ellentéte...
A gyáva ellentéte...

Nagyobb gyerekek mondatai (9 ill. 10 évtől):

Szaglószervünk neve...
Nyáron már kora hajnalban énekelnek a...
Ma kedd van tegnapelőtt volt...
Ma szerda van egy hét múlva...
Ma vasárnap van 5 nap múlva...
Ma csütörtök van 3 nappal ezelőtt volt... (S számtalan variáció.)
A Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava mind...
Fő hírközlő eszközünk a televízió mellett...
A Paksi Hírnök megjelenik...
Mindennek van ellentéte. A háborúé a...
A ritkáé a....
A mindígé a...
A biztosé a...
A rendé
A hazugságé az...
A veszteségé a...
Mindennek van szinonimája (Ha szükséges tisztázhatjuk mit jelent.)
pld: vidám, megy, fél, szép, kevés, anya, iskola, pénz, hajnal, szomorú, sok, csecsemő, asszony...
A vadállatok a tüzet...
Aki fösvény az a pénzét...
Aki sokszor elkésik arra nem lehet azt mondani, hogy erénye a...
A hordár viszi a...
A pincérnek szokás adni...
A holdsugár az éjszakát...
A nap reggel...
A kofa a gyümölcsöt és a zöldséget...

Hogy is volt ez?

A szövegértés, a rövid távú verbális emlékezet fejlesztését segíti elő kisebb gyerekeknél, s fejleszti a mondatalkotás képességét is (amennyiben azt kérjük a gyerekektől, hogy egész mondatban válaszoljanak).
Nagyobb gyermekek esetében az ok-okozati és időbeli összefüggések mellett az inverz gondolkodást is eredményesen fejleszti.
A játék lényege, hogy mondok egy mondatot, s utána felteszek egy kérdést pld:
Tegnap az udvaron játszottam.
Hol játszottam tegnap?
Mikor játszottam az udvaron?
Mit csináltam tegnap az udvaron?

(Első osztályos gyerekek esetében kérdezzünk rá minden egyes ”mondatrészre” ily módon, s várjuk el, hogy egész mondatban válaszolnak. Később nehezíthetem úgy, hogy lerövidül a kérdésem: Hol játszottam, de ekkor legyen a mondat hosszabb, vagy továbbra is várjuk el a rövidebb mondatoknál, hogy minden szó benne maradjon a válaszban.)

Rövidebb mondatok (A kérdéseket nem írjuk le, mert itt kérdezzünk rá minden egyes szóra a fenti példa nyomán):
Balázs kedvenc játéka a piros autó.
A cica lefetyeli a tejet a tálkából.
Az én jelem a pöttyös labda.