Iskolai integráció: örülnek, ha balhé nélkül megússzák - Miért nem jó példa a Gandhi Gimnázium?

Visszatérő elem az integrációszkeptikusok érvelésében a pécsi Gandhi Gimnázium emlegetése, mint olyan szellemi műhelyé, amelynek sikere igazolja, hogy nem kell vegyülni, az oktatást meg tudja oldani a kisebbség magától is. Ez azonban ott csúszik el, érvelnek forrásaink, hogy a Gandhi egy nemzetiségi alapon szerveződő intézmény, ahová szabad akaratukból iratkoznak be a roma diákok. Nem hasonlítható össze azzal, amikor egy diák (pontosabban szülei) akarata ellenére kerül "cigányosztályba". 
 
A képlethez hozzá tartozik, hogy igenis léteznek alulról jövő roma kezdeményezések: vidéken, kis falvakban számtalan tanodát alapítottak hátrányos helyzetű és roma gyerekek számára, ezek az intézmények a hírek szerint éppen mostanában fulladnak meg, miután az uniós pályázati pénzek átutalásának késlekedése miatt áthidaló kölcsönökbe verték magukat és eladósodtak. 
 
L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui tanárnő és integrációs szakértő szerint az integrációs források elköltésénél a felügyeleti szerv, vagyis a minisztérium azt nem vette csak figyelembe, hogy a programok, s az korszerű szemlélet milyen szintre szivárog le. Azt mindenesetre ő is és a tárca is sikerként könyveli el, hogy azokban a helyzetelemzésekben és intézkedési tervekben, amelyeket az iskolák, vagy fenntartóik uniós támogatások elnyeréséhez szabott feltételül a tárca és az európai pénzeket felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), sikerült jelentős részben felszámolni azt a gyakorlatot, hogy roma gyerekeket automatikusan gyógypedagógiai (vagyis "kisegítős") osztályokba sorolnak.
 
Ma már 1300 közoktatási intézmény folytat integrációs gyakorlatot, vagyis az általános iskolák egynegyede - mondja Sárközi Gábor.

Az a hiányossága továbbra is megvan a rendszernek, hogy csak települési szinten képes kezelni a problémát. A lecsúszott kisfalvakban továbbra is a HHH-s gyerekek kerülhetnek többségbe: az ő bajaikra a kistérségi szintű körzetesítés lehet a megoldás. 

Az oktatás nem elég

Ha az integrált oktatás netán nem hozta a várt eredményt, azért sem egyedül az iskola vagy a motiválatlan tantestület a felelős. Az oktatási integráció csak a munkapiaci integrációval, a családsegítő rendszerek készenlétbe állításával, vagy - ahogyan Sólyom László is kiemelte - mentorálással együtt valósítható meg. Történetesen az oktatási tárcának volt és van ilyen mentorprogramja, ebben a tanévben közel húszezer mentoráló tanár és diák pár dolgozik együtt. Az OKM a hátrányos helyzetű gyerekeket oktatók bérpótlékán kívül az óvodáztatási támogatást vezeti be idén: félévente tízezer forintot kap az a szülő, aki kicsi korban már rendszeresen közösségbe járatja a gyerekét.

"Az ÁSZ-jelentéssel szemben úgy látom, hogy nem pusztán az adja egy progam sikerét, hogy hány roma vett benne részt, hiszen akkor bármely fővárosi építkezést integrációs projektnek nevezhetnénk. A kérdés, hogy az egyes projektek mennyire segítették elő az esélyegyenlőség érvényesülését, s a kitűzött tervet a monitorozás alapján teljesítették-e" - mondja Sárközi, aki szerint a ráfordításokat és a kedvezményezettek számát a vitázó felek másként fogják megítélni.
 
Meglehet, nem az integrációs erőfeszítések, hanem az egész magyar közoktatás szegénységi bizonyítványát kellene inkább kiállítani. Elegendő elolvasni a Zöld könyvet, belepillantani a PISA-felmérések eredményeibe, majd melléhelyezni az oktatásba öntött pénzt, és kijön a siralmas végeredmény.

K. G.

Forrás: www.hvg.hu