A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység

A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai - vizsgálat alapján.

A feladatellátás megoszlik a tevékenység jellege szerint. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése valamennyi megyei és a fővárosi önkormányzatnak kötelezettsége, a látás-, a hallás-, a mozgás- és a beszédfogyatékosság vizsgálatát végző országos szakértői tevékenység megszervezése a fővárosi önkormányzat feladata.

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell

• a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra;
• vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

A szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálat a gondozó- vagy oktatási intézmény kezdeményezésére illetve a szülő kérésére vagy egyetértésével indul, s annak megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik - a szülő jelenléte szükséges. A gyermek, tanuló érdekében a vizsgálaton történő részvétel, a kijelölt intézménybe történő beíratás érdekében államigazgatási eljárás kezdeményezhető. Az államigazgatási eljárásban hozott határozat ellen a szülőnek fellebbezési joga van.

A komplex - pedagógiai, orvosi, pszichológiai - vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata, az ezt kiegészítő képességvizsgálatok, a személyiségvizsgálat, a tanulékonyság vizsgálata, a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat megállapításának eredményeire alapozottan történik a szakértői vélemény (javaslat) elkészítése.
A szakvélemény - a személyi adatokon túl - többek között tartalmazza

• a sajátos nevelési igényre (fogyatékosságra) vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket;
• a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatok megjelölését és azt, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében, mely intézmény biztosítja;
• annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott nevelési, oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban;
• annak megállapítását, hogy a gyermek tankötelezettség teljesítése helyett képzési kötelezettséget teljesít, a képzési kötelezettség teljesítésében részt vevő intézményt illetve annak feltűntetését, hogy a gyermek a képzési kötelezettségnek szülői otthoni ellátás keretében tesz eleget, továbbá a fejlesztő felkészítés módját, a foglalkozások heti idejét;
• annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólag iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólag magántanulóként teljesítheti;
• annak megállapítását, hogy a gyermek tankötelezettség teljesítése helyett képzési kötelezettséget teljesít;
• a javasolt intézmény megjelölését és a beíratás időpontját;
• továbbá a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket.

Áthelyezési vizsgálat menete

A szakértői vizsgálatot kérő intézmény a vizsgálat elindításáról tájékoztatja a szülőt, aki a javaslati lapon aláírásával jelzi az egyetértést. Amennyiben nem ért egyet, az intézmény az illetékes önkormányzaton keresztül juttatja el a javaslati lapot a Szakértői Bizottságnak, határozattal kötelezve a szülőt az együttműködésre. A beküldött vizsgálati kérelmek alapján értesítjük a szülőt a vizsgálat időpontjáról. Ha a szülő a gyermekkel nem jelenik meg az adott időpontban, a Szakértői Bizottság újabb időpontról küld értesítést. Ha a szülő ekkor sem jelenik meg a gyermekkel, a Szakértői Bizottság ezt jelzi a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek az újabb időpont megjelölésével. A jegyző ez esetben a szülőt határozattal kötelezi az együttműködésre.

Ha a szülő az iskoláztatási javaslattal egyetért, a Szakértői Bizottság a szakértői javaslatot megküldi a küldő és fogadó intézménynek. Ha a szülő nem ért egyet a javaslattal, a Szakértői Bizottság azt a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek küldi meg. A jegyző erről határozatot hoz, amit a szülőnek jogában áll megfellebbezni. A jegyző a fellebbezésnek helyt ad vagy felülvizsgálatot kér.

Az utazás költségeit a gyermek és kísérője számára az Egészségbiztosítási Pénztár téríti.

Az áthelyezési vizsgálat orvosi, pszichológiai, részképesség, értelmi képesség és pedagógiai vizsgálatból áll. Speciális vizsgálatra kerül sor tanulási zavar megállapítására.

A vizsgálati eredmények összegzése esetmegbeszélésen történik.

A megfelelő feltételekkel rendelkező intézmények közül - a szakértői bizottság tájékoztatása alapján - a szülőnek joga van a szabad intézményválasztásra. Annak érdekében, hogy a szakértői bizottságok naprakész információkkal rendelkezzenek arról, hogy mely intézményekben adottak a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának feltételei - akár integrált, akár szegregált formában - a közoktatási törvény a települések jegyzői kötelezettségeként meghatározza, hogy ezekről az intézményekről tájékoztassák a bizottságokat.

A szakértői bizottsági tevékenység része a gyermek, tanuló fejlődésének rendszeres nyomon követése (felülvizsgálatok). A felülvizsgálati kötelezettség azt is jelenti, hogy a korábban kiadott szakvélemények hatályukat vesztik, és a meghatározott határidő eltelte után nem szolgálnak alapul az iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez és az ehhez kapcsolódó állami hozzájárulás igénybevételéhez sem.

Kötelező ellenőrző (kontroll-) vizsgálatok:

• - sajátos nevelési igényű gyermekeknél az áthelyezést követő évben, majd kétévenként,
• - 12 év felett háromévente,
• - középsúlyos értelmi sérülteknél háromévente,
• - képzési kötelezett esetén abban az évben, amikor 7. életévét betölti, ezt követően háromévente,
• - korai fejlesztésben részesülő gyermek esetén abban az évben, amikor 5. életévét betölti, illetve szülői kezdeményezésre, évente legfeljebb egy alkalommal.

Az utóbbi években számos nem önkormányzati fenntartású intézmény kapcsolódott be, elsősorban a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai ellátása feladatainak ellátásába. A szakértői és rehabilitációs bizottság nem helyi önkormányzati fenntartású intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az rendelkezik együttműködési megállapodással a feladat ellátására kötelezett önkormányzattal (ekkor a többletköltségeket az önkormányzat vállalja át), vagy - ennek hiányában - a szülő és az iskola közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését.

A szakértői és rehabilitációs tevékenységet a 14/1994. (VI.24.) sz. MKM rendelet szabályozza.

Figyelem!!
Életbe lépett a 2005. december 5-én elfogadtott, az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek közoktatási ellátásával kapcsolatban jelentős változásokat vezet be:

1. A képzési kötelezettség kategóriáját törülték a törvényből. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek ezentúl tankötelezettnek minősülnek.

2. A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók tankötelezettségüket kétféle módon teljesíthetik:

• minimálisan heti húsz órában nyújtott fejlesztő iskolai oktatás keretében, vagy
• a korábbi szabályozásnak megfelelő heti 3-5 óra fejlesztő felkészítés keretében (2010-ig).

3. A fejlesztő iskolai oktatás új színtereként jelentek meg gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolák, s a törvény megtartotta a korábbi helyszíneket is (fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetőleg a gyermek hat éves koráig bölcsődei gondozás).

4. A törvény rögzíti, hogy 2010-től megszűnik a heti 3-5 órás fejlesztő felkészítés lehetősége, vagyis ettől az időponttól minden gyerek heti húsz órában kap nevelést-oktatást.

5. 2010-ig ennek megfelelően ki kell alakítani a közoktatási intézményekbe integrált fejlesztő iskolai osztályokat, tagozatokat, csoportokat, illetve a szociális ápoló gondozó otthonokban és a rehabilitációs intézményekben a fejlesztő iskolai intézményrészlegeket.

Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságok

Budapesten

vidéken

Összeállította: Juhászné Gáspár Dorottya