A közoktatási törvény (továbbiakban Kt.) legutóbbi módosításáról szóló 2006. évi LXXI. törvény – az elmúlt hónapokban hangsúlyos politikai közbeszédnek megfelelően – módosította a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak munkavégzési idejét érintő kérdéseket az áttekinthetőség kedvéért pontokba sorolva.
1.) 2006 szeptemberétől már aktuális változás, hogy a 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el a pedagógus számára, ha előtte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.
2.) A pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkakörökre előirányzott óraszámokat tekintve is jelentős a változás, amelyek azonban csak 2007. szeptember 1. napjától lépnek hatályba!
Az alábbiak során kiemelve közöljük azokat a pedagógus-munkaköröket, ahol 2007. szeptember 1. napjától a jelenlegihez képest óraszám emelkedés következik be:
óvodapedagógus
|
32
|
óvodapedagógus gyakorló óvodában
|
24
|
óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában
|
21
|
óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában
|
15
|
nem szaktanítást végző tanító általános iskolában
|
22
|
nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában
|
14
|
szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában
|
22
|
szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában
|
14
|
nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában
|
22
|
nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában
|
14
|
nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában
|
20
|
tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában
|
21
|
tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában
|
15
|
tanár középiskolában, szakiskolában
|
22
|
tanár alapfokú művészetoktatási intézményben
|
22
|
tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben
|
12
|
tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában
|
21
|
napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában
|
23
|
napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában |
20
|
napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában |
22
|
szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató
|
25
|
kollégiumi nevelő
|
24
|
kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban
|
22
|
kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában
|
22
|
fejlesztő pedagógus iskolában
|
24
|
fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában
|
22
|
pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben
|
26
|
pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben
|
20
|
konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben
|
21
|
konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben
|
12
|
könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben
|
22
|
könyvtárostanár (tanító) gyakorló nevelési-oktatási intézményben
|
14
|
könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelési-oktatási intézményében
|
21
|
pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben |
21
|
3.) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja kiegészül – szintén már szeptembertől alkalmazandó – lényegi rendelkezésekkel. Eszerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját – a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések (Munka Törvénykönyve 118/A. §) alapulvételével – oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-nak (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik (ilyenek például a keresőképtelen betegség, szabadság időtartama stb.). A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe.
A tanítási időkeret teljesítésébe a (2007 szeptemberétől a később részletezett 4.) pont, annak hatályba lépéséig pedig az 1.) pont alatt felsoroltak alapján) egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból be kell számítani az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.
A tanítási időkeret meghatározása gyakorlati példával illusztrálva az alábbiak szerint történik, amennyiben az általános iskolai tanító (21 órás heti óraszámmal) heti öt napot tanít. Ha a két hónapos keret alapjául szolgáló időszakban 45 tanítási napot teljesít a munkavállaló, akkor ennek az óraszám ötödével (4,2-vel) vett szorzata adja meg a tanítási időkeretet, ami jelen esetben 189 órás.
4.) Szintén 2007. szeptember 1. napjától, az óraszám emelkedésével összhangban lépnek hatályba a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontját érintő változások is, amelyek a rendkívüli munkavégzés elrendelésének rendjére vonatkoznak. Eszerint a munkáltató elrendeli, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül – többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. A munkáltató, ha szükséges, óradíj fizetése mellett is elrendelhet további tanítást. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást elrendelték. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a további tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. Az elrendelés adott tanévre szólhat.
5.) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. pontja a következő 21. ponttal egészült ki a fenntartóval való együttműködés erősítése jegyében. Ez alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által meghatározott időpontig – elkészíti a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelezőóra-beosztását és megküldi a fenntartónak. A fenntartó és az intézményvezetők közösen áttekintik az órabeosztást, és a kirendelés keretében történő foglalkoztatás (Munka Törvénykönyve 106. §) szabályainak alkalmazásával biztosítják az ellátatlanul maradt feladatok végrehajtását. A kirendelés ideje egy tanítási évben nem haladhatja meg a százkilencven tanítási órát.