Az iskolai kudarcokhoz vezető tanulási nehézségeket egyre nagyobb biztonsággal ismerik fel a pedagógusok. A tapasztalatok szerint az iskolai tanulást nehezítő problémák korai jelei már óvodáskorban is megmutatkoznak. Ezért nagyon fontos a korai felismerés, s ebben Ön is döntő szerepet játszhat. Ma a téri tájékozódás fejlesztéséről tudhat meg hasznos információkat.

A dominanciáról

A világon minden tizedik ember balkezes, ezen belül a férfiak aránya másfélszerese a nőkének.

A balkezesség a régebbi korokban olyannyira hátránynak számított, hogy kirekesztés, vagy szélsőséges esetben akár máglyahalál is járt érte. Mivel a közfelfogás átoknak titulálta, a gyerekek „tisztátalan” kezét hátrakötötték, így kényszerítve őket a jobb kéz használatára.

Pszichológusok már régen rámutattak az átszoktatás káros hatásaira, és szerencsére napjainkban végre ez a jellemző álláspont; aki balkezesnek született, az ma már nyugodt szívvel maradhat balkezes, mindenféle negatív megkülönböztetés nélkül.

A jobb- vagy balkezesség anatómiai (orvosi) magyarázata: a két agyfélteke eltérő dominanciáján alapul: balkezesek esetében a jobb, míg a jobbkezeseknél a bal agyfélteke az uralkodó. Ezért veszélyes az átszoktatás, hiszen felborítja az eredeti dominancia-viszonyokat.

A jobb- vagy balkezesség nem jelent minőségi különbséget a mindennapi életben: a balkezesek semmivel sem ügyetlenebbek domináns („uralkodó”) kezükkel, és a kétbalkezes jelzőnek is csak annyiban van értelme, hogy a rájuk kényszerített, jobbkezes világban, a jobb kézre igazított tárgyakkal valóban bizonytalanabb benyomást kelthetnek.
A kényszeres átszoktatás kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a gyermek térérzékelő képessége, fokozódik agresszivitása, csökken az önbizalma!

A tanulás folyamatát a keresztezett dominancia nehezítheti (pl. jobb kezes, bal szemes). Ugyanis a saját testen való tájékozódás így problémássá válhat, pedig ez képezi az alapját a térbeli és időbeli tájékozódásnak, az irányok síkbeli észlelésének.

Testséma

A tanulási zavar gyakori tünete a bizonytalan testséma. Honnan ismerheti fel, hogy gyermekének nincs megfelelő képe saját testéről? Figyelje meg, hogy hogyan tud tájékozódni a testén! Tudja-e a bal lábát keresztezni a jobb fölött? Az ilyen problémával küzdő gyermekek nem tudják, milyen a karkulcsolás, nem tudják hátukat homorítani, domborítani.

Az olvasási problémák hátterében gyakran a téri tájékozódás zavara áll. A téri tájékozódásban pedig a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvasásban, írásban jelentkezhetnek problémák, hanem a számolási műveletek elsajátítása is nehézségbe ütközhet. Hiszen a gyerek számolás közben irányt téveszthet, s így a végeredmény már nem lesz helyes.

A testséma fejlesztésének első lépése az önmegfigyelés. Ezeket a gyakorlatokat már egész korán el lehet kezdeni. Sok játékot játszhatnak a tükör előtt: pl. "Milyen vagyok?". Először a gyermek a saját külső tulajdonságait figyelje meg (hajszín, szemszín, nagyság), ezután a ruházatát. Majd a család többi tagját is vegyék szemügyre. Ha már mindenki sorra került, kezdődhet a rendőr játék: adjon valakiről személyleírást, s gyermeke ismerje fel, ki a keresett személy. Ha kitalálta, cseréljenek szerepet. A játék a megfigyelőképesség mellett a szókincset is fejleszti.

A későbbiek folyamán megfigyelhetik az apróbb részleteket is: mimikájukat, gesztusaikat. A mimikával a gyermekek megtanulhatják alapvető érzelmek kifejezését (pl. szomorúság, vidámság). Az arcjátékot élvezetesebbé tehetik, ha szituációhoz kötötten adják elő (pl.: ajándékot kap - öröm, elveszett a játék - szomorúság). Képekről is megpróbálhatják felismerni az érzelmeket.

A testrészek funkciójának tudatosítása

Az önmegfigyelés után következzék a testrészekhez kapcsolódó funkciók tudatosítása. Gyakran nézegetik a közös fotókat? A gyermek önazonosításának kialakulásához ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy pontosan ismerje fel magát, tudatosuljanak benne a fejlődés során végbement változások.

Nagyon fontos, hogy gyermeke tudatosan megélje testrészeinek létezését, mozgását, szerepét. Ezt segíti, ha nyomatot készítenek a család minden tagjának kezéről, lábáról. Ez is jó alkalom a megfigyelésre, hiszen összehasonlíthatják a lenyomatokat.

Nagyon szeretik tanítványaim a testrészek tornája elnevezésű játékot: hajtsd előre a fejedet, emeld a karodat.. stb. De ugyanilyen népszerű a mivel csinálom játék: utánozzon egy egyszerű testmozgást, s gyermekének a feladata kitalálni, hogy mit csinált, s melyik testrészével (pl. fogmosás - kéz). A játék közben észrevétlenül gyarapodik gyermekének a testrészekről szerzett ismerete. Ha már biztosan felismeri minden egyes testrészét, akkor gyakorolják különféle testhelyzetekben (hanyatt fekve, hason fekve, ülve), végül csukott szemmel is.

A koordinált mozgás, valamint az egyensúly fenntartása szorosan kapcsolódik a testséma kialakításához. Először egyszerűbb gyakorlatokat végezzenek: pl. mérlegállás - időre. Írják föl az eredményt, s másnap igyekezzen gyermeke egy kicsit tovább megállni. Nehezíthetik más módon is a feladatot: csukott szemmel is csinálja meg a gyakorlatot.

Ha ez már nem okoz problémát gyermekének, végezzenek olyan egyensúlyi gyakorlatokat, amelyek az egész testet megmozgatják. Gyakorolják az egyensúlyozó járást: szigetelő szalaggal húzzanak egy vonalat a padlóra, s gyermeke próbáljon úgy végighaladni rajta, hogy ne essék le róla. Amennyiben ezt már nagyon ügyesen tudja, nehezítsék a feladatot: járás közben babzsákot vigyen a fején, később pedig még egy kanalat is a kezébe adhat, melyben egy tojás van.

Téri tájékozódás fejlesztése

A biztosan kialakult testtudat a téri tájékozódás alapja. A téri tájékozódásban ugyanis a saját test a kiindulópont, gyermekének saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a bal és jobb irányok megkülönböztetését. Nevezzék el a bal és jobb kezüket. Mégpedig úgy, hogy végezzenek néhány guggolást a szobában - ettől felerősödik a szívverés, s megérezheti gyermeke, hol is dobog a szíve. Így tehát a bal kéz a szív keze. Majd játsszák el a bemutatkozást, fogjanak kezet - így lesz a jobb kéz a bemutatkozós kéz. Nevezzék meg, milyen tárgyak vannak gyermeke bal oldalán, jobb oldalán.

Fontos, hogy a síkban is jól tájékozódjon gyermeke. Ez segíti elő ugyanis, hogy az iskolai tanulmányai során jól tájékozódjon a hármas vonalközben (elsős, másodikos írásfüzet ilyen vonalazású), ne tévessze össze az egymástól csak irányúkban különböző betűket: u-n, b-d-p .

Ennek egyik lehetséges módja a távirányítós játék: az irányító mondja a haladás irányát, az irányított pedig teljesíti az utasítást. Pl. Lépj előre kettőt! Jobbra egyet! stb. Ha a térben már jól tájékozódik gyermeke, vegyenek elő egy lapot, s rajzoljanak rá egy virágot. Kérje meg gyermekét, ha rajzoljon a virág fölé egy pillangót, a jobb oldalára egy vázát, alá egy pontot.

Ugyanezt a képességet fejlesztheti azzal is, ha egy négyzetrácsos papírra - kezdetben egyszerű - formát rajzol X-ek segítségével, s megkéri gyermekét, hogy másolja le ugyanezt. Aztán lehet egyre bonyolultabb, egyre absztraktabb formákkal próbálkozni.

A tájékozódás fejlesztése a Varázsbetűvel

A síkbeli tájékozódást kiválóan lehet gyakorolni a "Merre mutat," nevű játékkal. Ennél a gyakorlatnál is be kell tartani azt a fontos szempontot, hogy az egyszerűbbtől haladjanak a bonyolultabb felé. A beállítások menüpontban először a fel-le irányt gyakorolják. Ha gyermeke sikeresen meg tudja különböztetni ezeket, rátérhetnek a jobb - bal differenciálására. Ha ennek az ismerete is biztos, akkor bátran nekivághatnak mind a négy irány gyakorlásának. Kellő gyakorlás, biztos tudás után próbálkozzanak meg a térképész nevű programmal. Egy kis "autót" vezetve a térképen menekülni kell a vontatók elől úgy, hogy érméket kell gyűjteni közben. Az autót jobbra, balra, fel és le irányítva kell a pénztárba bedobni a zsákmányolt pénzt. Itt is tartsák be a fokozatosság elvét. A beállítások segítségével lehet egyszerűsíteni a pályát, csökkenteni az üldözők számát, sebességét. Aztán apránként magasabb fokozatra kapcsolva egész magas fokozatokig is el lehet jutni.

Játékötletek otthonra

Töltse le az alábbi lapot innen és nyomtassa ki (Ha le tudja laminálni, tartósabb lesz). Szükség lesz még korongokra is. (számolókorongok 20-20 db)

A játékot ketten játszhatják: egyiké a piros korong, másiké a kék. A játék mindig a start mezőből indul. Itt kell „feltornyozni” egymásra a korongokat. A játékosok felváltva adnak utasítást egymásnak, hogy merre, mennyit lépjen a másik (pl. jobb felső sarok felé 3-at), akinek oda kell lépnie, s meg kell neveznie a képet (banda), nagyobbak le is írhatják. Ha helyesen oldotta meg a feladatot, ráteheti a korongját a képre.  A játék addig tart, míg valamennyi képre korong nem kerül. Az győz, akinek a játék végére több korongja lesz a játékmezőn.

Fontos, hogy a táblának ugyanazon az oldalán üljenek (tehát mindenki előtt egyenesen álljon a START felirat)!  Itt is fontos a fokozatosság: eleinte csak fel-le, majd jobbra-balra lépegessenek, majd a jobb felső, bal felső, jobb alsó, bal alsó sarok felé. Végül már minden irányba gyakorolhatják.
Nehezítés: A tábla különböző oldalain foglaljanak helyet a játékosok, így mindenkinek máshol lesz a fent és lent, a jobb és a bal!
Tartalmas együttlétet, jó játékot kívánok az egész családnak!

Üdvözlettel:
Dudáné Driszkó Adrienn