A fejlődéses diszlexia

A sérülés bekövetkezhet a magzati életben, szülés közben, kora gyermekkorban.
A magzati agyra káros hatással lehet a környezetszennyezés, a stresszes életforma, helytelen táplálkozás, betegségek, gyógyszerek, a dohányzás, alkohol, drogok.
A szülési sérülések a szülőcsatornán való áthaladáskor, fogós, vákuumos szüléseknél érhetik az újszülöttet. Sokszor előfordul a köldökzsinór nyakra tekeredése miatti oxigénhiányos állapot is, mely agysejtek pusztulásával jár.
Kora gyermekkorban a lázas eszméletvesztés, az agyhártya-, agyvelőgyulladások nagyon veszélyesek.
Az agysérülés az agyhullámok finom vizsgálatával kimutatható, ez az úgynevezett EEG vizsgálat. A gyermek fejére kis elektródákat erősítenek, és egy műszer görbét rajzol egy hosszú papírra. A gyermekideggyógyászok a ritmusok, görbék eltéréseiből tudnak következtetni az agy rendellenes működésére. Ha EEG-vel nem mutatható ki agyi sérülés, de a tünetekből diszfunkció tűnik ki, akkor minimális agyi sérülésről beszélünk (MCD).

A bal homloki és halántéki agylebenyek felelősek a beszéd, olvasás, írás elsajátításáért, kivitelezéséért. Ha itt sérülés, agysejt-pusztulás következik be, akkor ezen képességek nem, vagy zavartan alakulnak ki. Hasonlóság fedezhető fel a felnőttkorban szerzett agyvérzés vagy agyi infarktus után kialakult afázia és a fejlődéses diszlexia, diszgráfia (olvasás, írás zavara), diszfázia (beszédzavar) között.
Amennyiben a beteg egyáltalán nem tud olvasni, akkor alexiáról, ha nem tud egyáltalán írni, akkor agráfiáról, ha tárgyakat nem tud megnevezni, anomiáról beszélünk.
A nyelv e három területe nem egyformán érintett, egyes esetekben jobb a beszéd, de az olvasás, írás gyengébb, és lehet az olvasás vagy írás megtartott, és a beszéd nehezített. Olyan eset is van, hogy csak az egyik, vagy csak a másik sérül. Az agy kifürkészhetetlensége miatt a terápia prognózisa előre nehezen határozható meg. A gyógyulást ígérő tényezők közül az egyik talán az életkor lehet, hiszen minél fiatalabb az egyén, annál képlékenyebb lehet az agy az újratanulásra, új idegpályák kiépülésére. A másik a kiterjedés nagysága, minél kisebb agyterület érintett a sérülés, annál jobb a prognózis.
A halántéklebeny sérülése megértési zavarokat okozhat, mind beszédbelit, mind az írott nyelv megértését. A homloklebeny a beszéd kivitelezéséért felelős. Az agy más területeinek sérülésekor különféle képességek veszhetnek el, ezek a térbeli tájékozódás, az irányok, a test térbeli helyzetének felismerése, a bal-jobb megkülönböztetésének képtelensége, ábrák vizuális emlékezete. Előfordul, hogy a diszlexiás a kéz ujjait nem tudja megnevezni, ha megérintem, nem tudja megmondani, melyiket érintettem (ujjagnózia). Ez lehet a diszkalkulia kialakulásáért is felelős, hiszen az ujjak, mint számképek nem használhatók ilyen esetben.
Előfordul, hogy a sérülés miatt szóképesen tud olvasni, de hangokra bontani, betűkből összeállítani szavakat képtelen. Sérül az analízis-szintézis folyamata, mely az olvasástanítás alapja az iskolában. Írás-, helyesírási zavarok társulnak az olvasási zavarokhoz.

Az agysérülés következménye mozgásos zavartság is lehet. Ideges nyugtalanság, ügyetlenség, fékezetlen ösztökélés jellemzi ezeket a gyerekeket. Hibás az idegrendszer motoros irányítása, az izmok helyes beidegzése.
Finommozgásuk szintén ügyetlenséget mutat. Az ábramásoló, rajzos tesztekben (Bender) még magasabb életkorban is sok hibát vétenek. Írásuk diszgráfiás.

A diszlexiások többsége fejlődésben elkésett. Az agykéreg egyes funkcióinak érése késik. Az agy lassan differenciálódik, éretlen.
Nehezen tisztul le, hogy a jobb vagy a bal kezét használja-e inkább a gyermek. A jobb-bal irányok megkülönböztetése, a tájékozódási képesség is sok évig nehezített, de a korral azért javul. A látási, hallási megkülönböztető képesség, a sorrendiség szintén évek alatt, nagyon lassan fejlődik. Még 13-14 éves korban is primitív az emberalakok rajza, zavart a hallási megkülönböztetés, beszédzavarok lehetnek, mozgásproblémák, csúnya írás. Ebben az esetben már elgondolkodtató, hogy ez még mindig fejlődési késés, vagy inkább már maradandó károsodás következménye.
Azoknál a diszlexiásoknál, akiknél agyi sérülés következménye az olvasás, írás zavara, mindig számolni kell maradványtünetekkel. Legsúlyosabb problémaként a helyesírás nehézsége szokott fennmaradni.
Ha a személyiség éretlensége is társul a fejlődési késéshez, akkor a gyerekek (iskolás koruk ellenére) iskolába lépéskor még nem rendelkeznek ösztönzéssel a tanulási folyamatokra. Ha megvárjuk a képességeik kifejlődését, akkor eredményesebb lesz az olvasástanulás. A fejlesztést a lehető legkorábban meg kell kezdeni.

A diszlexia egyes eseteiben örökletes hajlamról is beszélhetünk. Megfigyelhető a családok vizsgálata során, hogy a szülők, nagyszülők, testvérek is szenvedtek olvasási zavarokban.
Egyes szerzők a nemek megoszlását is vizsgálták, és sokkal több fiúnál találtak diszlexiát, mint lánynál. A diszlexiás fiúk közül többen fizikailag is éretlenek, hat éves fiúk csontozatfejlődése 12 hónappal elmaradt a lányokénál. A fiúk kevésbé verbálisak is, mint a lányok, kevésbé érdeklődőek a nyelvi tevékenységek iránt.

A Varázsbetű programcsalád felépítése a betűk elsajátításának szintjétől indul. Már az első osztályba lépő gyermekeknek segít képességeik kibontakoztatásában, és a betűk elmélyítésében. Ha korán kiderül egy kisgyermekről, hogy tanulási zavar veszélye áll fenn, akkor a betűkkel, szavakkal való játékos tanulás segít a másodlagos pszichés problémák elkerülésében is. A számítógép segítségével örömteli elfoglaltsággá válhat az írott nyelv elsajátítása. A gyerekek életkori sajátosságaihoz igazított feladatok, az egyéni beállítások lehetősége a nehézségi fokozatok helyes megválasztásával segítő szándékú oktatást, gyakorlást jelent a gyerekek számára. Dicsérő, jutalmazó rendszere serkentőleg hat a tanulásra, a program által észrevétlenül sajátítható el az olvasás jelrendszere.

Ha jó idő, akkor ki a szabadba! Vigyünk magunkkal labdát, ugráló-kötelet!
Ha semmilyen játékunk nincs éppen, akkor a földre rajzolt ugróiskolával és egy darab színes üvegcseréppel vagy lapos kaviccsal is jót lehet játszani. Ha elfelejtettük volna, az ugróiskola ablakai: három egyes (fél lábon ugrálható), aztán kettes (két lábbal ugrunk bele), újra egyes, majd végül kettes ablakból áll. Egyesével dobjuk el a kavicsot, megcélozva az ablakokat sorban egymás után. Ha beledobtuk, akkor fél lábon ugrálva elindulhatunk, a végén páros lábbal visszafordulunk, és a végén vesszük föl a kavicsot. Addig haladhatunk, amíg le nem tesszük véletlenül a lábunkat, vagy nem dobjuk mellé a kavicsot. Akkor a másik játékos következik. Ha ő is hibázik, ott folytathatjuk a játékot, ahol elrontottuk. Az a győztes, aki hibátlanul végig tudja szökdécselni, és fölvenni mind a nyolc ablakba beleejtett kavicsát.
A játékot lehet nehezíteni, hogy ha valaki kijárta az iskolát, hátat fordítva eldobja a kavicsát, és ahová leesik, azt az ablakot megjelöli, az az ő háza. Újra kezdődik számára a játék, de most már a házában mindkét lábát letéve pihenhet, az ellenfeleinek viszont át kell ugraniuk, ők még fél lábbal sem érinthetik.