A szövegértés nehézségei

Az országos mérések bizonyítják, hogy a tanulók jelentős hányada nem érti az olvasott szöveget. Komoly problémát jelent számukra a szöveg belső összefüggéseinek, tartalmi lényegének megállapítása, a szövegből következtetések levonása.

Információs társadalmunk kihívásai

Aki a mai változékony, rohamosan fejlődő világunkban fenn akar maradni, annak szüksége van az önálló ismeretszerzéshez, hatékony tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs felkészültségre. Tájékozódási, könyvtár-, internet-használati gyakorlottságra kell szert tennie. Nem elsősorban a lexikális tudást kell gyarapítani, hanem olyan ismeretekkel kell rendelkezni, hogy a számára szükséges információkat meg tudja találni.
A megszerzendő ismeretek leginkább nyelvi, szöveges vagy vizuális kifejezésformában öltenek testet. Megfelelő szintű olvasási képességre, szövegértésre szükség van az információk megtalálásához, feldolgozásához.

A technikailag jól olvasók

Ha az első osztályos gyerekek az olvasás technikáját jól elsajátították, akkor a hangos olvasásnál dicséretet kapnak, hiszen folyékonyan olvasnak, tempójuk gyors vagy megfelelő. Amikor az olvasottak tartalmára lennénk kíváncsiak, akkor viszont többüknél kiderül, hogy szinte semmit sem tudnak abból visszaadni. A feltett kérdésekre nem tudnak válaszolni, olvasásuk ahhoz hasonlít, amikor egy idegen nyelvet nem ismerő ember olvasna fel, mondjuk németül egy szöveget. Elolvasni képes, de természetesen azt, hogy mit is olvasott, nem tudja.

A szövegértés képessége

Ahhoz, hogy a gyerek értse is, amit olvas, minden egyes szónak jelentéssel kell bírnia, és azokat be is kell tudnia építeni a szöveg egészébe. A következtetések, lényegkiemelés hiánya miatt elmarad a megértés, egy-egy szóra emlékezhetnek, de az összefüggések, időrendiség hiánya miatt a tartalom pontos felidézése nem jön létre.
A szövegértés elválaszthatatlan a szövegalkotástól, azzal együtt fejlődik. A szószerkezetek alkotása, a mondatszerkesztések, a mondatok szöveggé fűzése szóban is nehézséget jelent egyes gyerekeknek. A szöveg befogadásához szövegalkotásnak kell kapcsolódnia, a megértés színvonala szóbeli vagy írásbeli szövegek feldolgozásakor derül ki.

A szövegértés fontossága

Megfelelő tempójú értő olvasásra van szükség akkor is, ha hagyományos, nyomtatott dokumentumból, és akkor is, ha a számítógép képernyőjén látható anyagból szerzi a tanuló az információkat. A diákok egyre inkább választják ezt az utat, és természetes módon használják az új eszközrendszert.
Az elektronikus információszerzés mellett a tudás nagyobb része azért továbbra is a hagyományos dokumentumok útján kommunikálódik, így a könyvek szerepe nem csorbulhat a tanulók eszköztárában. Sajnos egyre kevesebben olvasnak, (nem csak a gyerekek), pedig igazi irodalmi élményeket a könyvek által szerezhetnének az emberek. A megfelelő szintű olvasás nemcsak az önálló ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal utat jelent a szépirodalmi alkotások befogadásához, az értékátadásban, a személyiségfejlesztésben és az érzelmi élet gazdagításában is meghatározó szerepet tölt be.

Szövegértés az iskolai gyakorlatban

Az alsó tagozatban már megkezdődik a házi olvasmányok előkészítése (folyamatolvasás), az olvasottakra való rákérdezésekkel, az olvasmányokról való beszélgetéssel, beszámoltatással, írásbeli feladatok megoldásával. Ezen kívül hangsúlyossá válik az olvasmányélmény (Miért tetszett?) megosztása társakkal, az azonos témájú olvasmányok összehasonlítása, mesetömörítés, mesebővítés, befejezés illesztése meséhez stb.
A felső tagozaton és középfokon az irodalomolvasás célul tűzi a művek bemutatását, magyarázatát, megértésének tudatos előkészítését (szókincsbővítés, kor, szerzői életrajz momentumai, korstílus), a mű-, ill. szövegközpontúságot, az „elidőzés" követelményét. Fontossá válik a mű és az olvasó érzelmi és gondolati kapcsolatának megteremtése, a cselekmény, a szereplők, az erkölcsi kérdések, az emberi kapcsolatok, lélekábrázolás megjelenítésének megfigyelése.

Diszlexiás tanulók szövegértési problémái

Az olvasás zavarának kimutatásakor mindig elvégzik a szakemberek a szövegértés vizsgálatát is. Természetesen a részképesség-zavar a szövegértési nehézségben is megmutatkozik.
A hangos olvasás több gyermek esetében csak súlyosbítja a problémát, hiszen a betűkihagyások, -betoldások, a hangcserék, szótagmegfordítások is nehezítik a megértést. Egész más szavakat találgatnak ki, mint ami le van írva.
A térbeli és időbeli tájékozódás zavara, az ok-, okozati viszonyok, az egymásutániság, sorrendiség problémái, a toldalékok nem megfelelő értelmezései miatt is nehezített a szövegek megértése.
Vannak olyan gyerekek, akik magukban olvasva jobban megértik a szöveget, őket a hangos olvasás, esetleg a társak előtti megszólalás miatti szorongás hátráltatja.

Fejlesztési lehetőségek

Meixner Ildikó Játékház c. tankönyvcsaládjában nagy hangsúlyt fektet a szó-, szószerkezet-, mondat-, szöveg megértésére. Rengeteg képpel segíti a gyerekek szókincsének bővülését, az olvasás megértését. Alaposan differenciálja a betűket, mind vizuálisan, mind akusztikusan, a tévesztési lehetőségeket maximálisan igyekszik kiszűrni. A megértést segítik a szavak-képekkel való egyeztetésének feladatai, memóriajátékai, rajzolós, színezős, kézügyességet is fejlesztő nyirbálós, gyermekközpontú munkafüzetei.
Jómagam értelmileg sérült gyerekek tanításában is eredményesen tudom használni. Lassabb ütemben, de megtaníthatóak általa a tanulásban akadályozott gyerekek is értően olvasni. A részképesség-, illetve beszédgyengeség tüneteit mutató gyermekeknek diszlexia-megelőző szerepe miatt pedig szerintem a legjobb.
Magasabb osztályfokon a diszlexia terápiás foglalkozások mindennapos feladata a szókincsbővítés (főfogalom alá rendelésekkel, összetett szavak képzésével, szógyűjtésekkel, szintézis feladatokkal, stb.). Gyakoroljuk a szövegek aprólékos feldolgozását (szómagyarázatok, bekezdésenkénti visszakérdezések, lényegkiemelés aláhúzással, jegyzetelés tanítása, összegzések). Nem csak az olvasott szövegek megértése, hanem a hallottak megértése, illetve a képekről való szóbeli szövegalkotás is része a terápiának.
Jól használható Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni kétkötetes tankönyve.

A Varázsbetű a szövegértés fejlesztésében is nagy segítség

A Varázsbetű programcsalád a gyakorlatok széles skáláját nyújtja a szövegértés fejlesztéséhez is. A betűkkel való játékos fejlesztésre a Betűkirakó az első állomás, a szavak kirakásával, értelmezésével, képpel egyeztetésével segíti a megértést. Az Anagramma a szókincs bővítésében nyújt nagy segítséget (szókirakó feladatok, betűfelesleg, betűhiány, időtartam, szótagolás, szavak, mondatok megértésének fejlesztése, memóriafejlesztés, irányjátékok).
A mondatok olvasásához, összefüggések felfedezéséhez ajánlom a Bábel programot (játék a betűkkel, szavakkal, szószerkezetek-, mondatok szintje, szókincsbővítés főfogalom alá rendeléssel).
A program változatos, kimeríthetetlen feladatözöne, színes, megértést szolgáló képei, dicsérő, jutalmazó módszere megunhatatlanná teszi a tanulók számára a feladatvégzést. A játék közben javul a tanulók szövegértési képessége.

Játékötlet

Mondatok összerakása történetté:
Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett.
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget!
Írják fel ennek az angol kis gyermekversikének a mondatait külön-külön papírcsíkokra, keverjék össze, és az időrendi sorrendre vigyázva állítsa össze a gyermek. Ha elkészült, olvassa fel hangosan, aztán próbálja emlékezetből elmondani, majd leírni.
Bármilyen történet alkalmas erre a feladatra, csak arra kell ügyelni, hogy benne a mondatok szigorú időrendben vagy logikai sorrendben álljanak.

Kellemes időtöltést!

Üdvözlettel:
Bartók Erika