A vizuális képességek fejlesztése

A diszlexiás gyermekek három fő részképesség-gyengeség tünetcsoportjába sorolhatók. Ezek szerint beszélhetünk vizuális, akusztikus, motoros (a látási, hallási, mozgásos érzékelés problémái miatt kialakult) típusokról.  

A normál fejlődés-érés folyamata

Ahogy egy gyermek cseperedik, először érzékeli a környezet változásait, azokat emlékképeiben tárolja, és ha újra találkozik vele, akkor már tudatosan észleli a jelenséget. Nagy fontosságú a figyelemfelkeltő, ingerekben gazdag környezet egy csecsemő számára, hiszen a figyelmének irányulása ekkor kezdődik (piros kendőcske, mozgó-forgó-színes-hangot kiadó, kellemes tapintású játékok elhelyezése a kiságy környékén). Kezdetben önálló látási, hallási, mozgásos élményei lesznek.

Egy magasabb érési szinten a különböző érzékelési csatornák összekapcsolódnak. Meglát valamit, nyúl érte (látás-mozgás-tapintás), hall egy hangot, felé fordul (hallás-mozgás-látás), a különböző érzékletek sorozatai alakulnak ki az idő múlásával. Az agyban ezek az élmények mind-mind elraktározódnak, a kialakult pályarendszerek útján bármikor újra előhívhatóak. 

A diszlexiás gyermek fejlődése

Diszlexiás gyermekeknél ezek a képességek már a kezdet kezdetén hiányosan fejlődnek ki, illetve az idegrendszeri károsodás miatt nehezen rögzülnek.

A mozgásfejlődés megkésik, később forgolódik, ül, áll a gyermek, kimarad a kúszás-mászás fázisa. Mozgásos tevékenységeiben egyfajta ügyetlenség figyelhető meg. A finommozgás kialakulásának elmaradását mutatja a rossz ceruzafogás, rendezetlen íráskép. A beszéd a legfinomabb mozgásos tevékenység, ha az előzőeknél problémát találunk, akkor rendszerint megkésett beszédfejlődést, elhúzódó pöszeséget tapasztalunk, mely motoros eredetű.

A látás, hallás olyan zavaraival küzdenek, amely az észlelés, figyelem, emlékezet, differenciálás, sorozatrendezés hiányosságait mutatják. Nem érzékszervi problémáról van itt szó, tehát a gyermek jól lát és jól is hall, csupán ez a látás, hallás igen szelektív. Nem elég alapos, sokkal inkább felszínes. Sokszor panaszkodnak szülők, hogy csak azt hallja meg gyermekük, amit akar. Nem figyel a szülő utasításaira, elengedi a füle mellett azokat. Nem vesz észre a környezetében szembeötlő dolgokat, pedig majd kiszúrja a szemét .  

A vizuális típus

Szűkebb és tágabb világunkról látás útján, megfigyeléssel igen sok ismeretet szerezhet a gyermek (színekről, méretekről, formákról, téri helyzetekről, kiterjedésről). Minden élő és élettelen dolog sajátos, csak rá jellemző ismertetőjelekkel rendelkezik, ezek megismerése, jellemzése segítséget jelent a tájékozódásban.

Minél több dolog ismertetőjegyeit tanulja meg a gyermek, annál jobb a vizuális megfigyelő, és elemző képessége. Megfigyeléssel felismerhetők a hasonlóságok, különbségek, analógiák, kölcsönhatások, a formák, részletek, összefüggések, a méretbeli és térbeli viszonyok, a szerkezeti elemek. A pontos, alapos, részletekre kiterjedő megfigyelés a gyermeknél a sok gyakorlással fokról-fokra alakul ki.

A megfigyelési képesség, a látottakra való visszaemlékezés az olvasás-írás-számolás elengedhetetlen feltétele.

A vizuális típusú diszlexiás gyermek fejlesztése

• Tárgyak, képek megfigyeltetése azonosságok, különbségek felismerésével. Eleinte szembeötlő legyen a különbség, később egyre nehezebben észrevehetőek (differenciálás).
• Játszhatunk tárgyakkal, képekkel úgy, hogy egyet elveszünk, hozzáteszünk, megváltoztatjuk a helyzetüket (memória).
• Emlékezetből kell a részekből egészet kirakni (puzzle).
• Különböző formákat körbejáratunk, körberajzoltatunk, kifesttetünk, színeztetünk (kör, háromszög, négyzet, téglalap, szív, csillag, stb.). 
• Válogatások, csoportosítások alak, szín, nagyság, anyag, forma szerint (pl. logikai készlet).
• Sorozatok kirakása termésekkel, apró tárgyakkal, színes pálcikákkal, korongokkal (ismétlődő ritmus alapján).
• Később feladatlapokon, síkban ugyanilyen jellegű feladatokat végeztethetünk, pl. azonos alakú, mintájú, nagyságú formák színezése, elrejtett formák megtalálása, színezése.

A szem-kéz összehangolt működésének fejlesztése

Ki kell alakítani a szem fixáló mozgását, majd a folyamatos sorkövetést. Képek olvasása mutatóujjal követéssel balról-jobbra elősegíti majdan az olvasás, számlálás irányának betartását.

• Célbadobó játékok, papírtépések, ujj-játékok, vágások, apró összerakó játékok, legók.
• Kövessen csak a szemével mozgó tárgyakat. 
• A bal és jobb oldal kialakítása saját testen, majd térben, végül síkban (ceruzás feladatok az irányok gyakorlására). 
• Síkbeli sorozatok rajzolása

Vizuális fejlesztés a Varázsbetűvel

A Varázsbetű Programcsalád feladatai a vizuális típusú problémákkal küzdő diszlexiás gyermekek fejlesztésére a legalkalmasabbak. A finom érzékelések, észlelések megfigyeltetése itt már az iskoláskorú gyermekek esetében a betűk, számok útján történik. Ékezetek, irányok, sorozatok gyakoroltathatók vele többek közt. Memóriajátékaival remekül lehet szórakozni, egyéni időcsúcsokat felállítani.

Játékötlet

Szem-kéz koordináció fejlesztése (dobó-, és halászjátékok)
Várostrom: üres konzervdobozokból, gyümölcsleves dobozokból várat építünk, majd labdagurítással vagy babzsákkal megcélozva ledöntjük. Számláljuk a találatokat.
Célzó dobás: dobd meg a sorban pl. az almaleves, őszileves üdítős dobozt!
Labdaütögetős, pattogtatós játékok (földre, falra).
Falapocskákból vagy félbe vágott parafa dugókból a búcsús halászathoz hasonló játékot készítünk. Egy ügyes apuka a gyermekkel együtt barkácsolva U alakú szöget verjen bele az egyik oldalába, akár halacska alakúra is formázhatják, festhetik. Az aljára pontszámokat is lehet írni. Egy farúdra madzagot erősítünk, és a végére kampót teszünk. A halacskákat egy lavór vízbe tesszük, és kezdődhet a horgászás. A számok ellenében jutalmakat is fel lehet ajánlani.

Kellemes időtöltést!
 
Üdvözlettel:
Bartók Erika