Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése iskolás korban

A gyermek iskolába kerülése nagy változást jelent mind a kisgyermek, mind a család életében. Ennek a változásnak a mértéke és a hatása azonban nagyon különböző lehet: az örömteli iskolába járástól és a sikeres tanulástól kezdve a kisebb-nagyobb csalódásokon, átmeneti vagy hosszan tartó sikertelenségeken át a komoly problémákig, az elkeseredésig, a kudarcélményekig.

Ha a gyermek anyanyelv-elsajátítása zavart szenved, az tanulási nehézségekhez vezet. Az olvasás-írás nem megfelelő szintje figyelhető meg. Gyakori eset, hogy a szülő túlzásba vitt gyakoroltatással igyekszik gyermekének segíteni, ez óriási energiákat emészt fel, de az eredmények csak ún. látszateredmények. A probléma okait kell feltárni, és a képességeket fejleszteni, amelyek aztán elősegítik a jobb teljesítményeket.

Az olvasás elsajátításának, a tanulásnak az alapja az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény.

Az otthoni segítség fontossága

A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése szülői segítséggel oldható meg a legjobban. A család mindennapjaiban működik a legnagyobb és legbiztosabb hatásfokkal. Anya, apa, nagyszülők, testvérek sokat tehetnek a fejlesztés érdekében. Természetesen ez "játékos" fejlesztés kell, hogy legyen! Legyünk türelmesek a gyermekkel!

Természetesen nagyobb probléma esetén a gyermeket szakemberhez kell vinni, aki a számára megfelelő terápiát nyújtja.

A beszédészlelés fejlesztésének területei

Szóismétlés: kezdetben jól ismert szavak ismételtetése, majd ritkábban használatosak.

Hangsor-ismétlés: értelmetlen hangsorokat vagy a gyermek számára jelentéssel nem bíró, idegen szavakat mondjunk.

Szógyűjtések: a gyermekkel közösen gyűjtsünk rövid, egy szótagú és nagyon hosszú szavakat is. Gyűjthetünk olyan szavakat, amelyeknek valamilyen kapcsolatuk van egymással, iskolához, lakáshoz, szülők munkájához, tantárgyakhoz stb. köthetők.

Azonos főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése, gyümölcsök, virágok, járművek, rokonság stb.

Olyan szavak gyűjtése, amelyeknek az első hangja vagy az első szótagja azonos: sü-, te-, ka- stb. Felsősöknek nehezíthetjük, hogy előre meghatározott szófajú szavakat kereshetnek csak (igéket, főneveket).

Szólánc: többen játszhatják, az első mond egy szót, a következő megismétli, és hozzátesz egy újabbat, a következő már három szót mond: mese, mese-gyűrű, mese-gyűrű-ház...

Minden új szó az előző utolsó hangjával kezdődjön: bogár-rémes-síp-pici...

Hangtalálás, hangkeresés: hangok kihallása a szavakból. Hallod-e az adott hangot, és hol hallod a szóban?

Hangidőtartamok: magánhangzók és mássalhangzók röviden és hosszan ejtésének gyakorlása, érzékeltetése.

Zöngés-zöngétlen differenciálás: a gégére tett kézfejjel érzékeltessük a hangok zöngésségét, majd próbáljuk felismertetni vele.

Szótagolás: szavak szótagoltatása, majd legyünk kisrobotok, beszéljünk folyamatosan szótagolva.

Hangokból szóalkotás: hangonként ejtem ki a szót, mire gondoltam? Később a gyermek bontsa a szavakat hangokra.

A beszédmegértés fejlesztése

Kommunikációs helyzetek: spontán beszélgetés a gyermekkel különféle témákról. Olyan témát válasszunk, ami érdekli a gyermeket, az élményeivel kapcsolatos, pl. filmhez kötődő, olvasott könyv, az "élet dolgai" (vásárlás, főzés, hétvégi időtöltés, iskolai események).

Mindig szánjunk rá időt, hogy meghallgassuk gyermekünket, ha közlésigénye van, de ne ostromoljuk direkt kérdésekkel! Esetleg kezdjünk el mesélni neki saját aznapi élményeinkről, és várjuk ki, míg ő is elkezd mesélni. Fontosak a közös tevékenységek közbeni ún. háttérbeszélgetések. Vonjuk be a házimunkába, játsszunk vele, rajzoljunk együtt, barkácsoljunk, és közben sokat-sokat beszélgessünk! A felnőtt kezdeményezzen, de sose beszéltesse a gyereket direkt erőltetve, nehogy lelki problémákat okozzon. Beszéljünk lassan, tagoltan!

A jellegzetes arcmimika, és gesztusok sok mindent elárulnak a gyermekben lejátszódó folyamatokról, információt közölnek a bizonytalanságról, a kellemetlen érzésről, tanúskodnak az értési nehézségekről. Ha a gyermek nézi a felnőtt arcát, az jelezheti azt, hogy szüksége van az ajakmozgás közvetítette pluszinformációra, s jelezhet természetesen egy nyitottabb egyéniséget is. Az a gyermek, aki rendszeresen nem szívesen néz a beszélgető partnerre, az szorong, nehézsége van, befelé forduló személyiség. Meg kell próbálkozni a gyermek feloldásával.
 
Felolvasás után történő beszélgetés: a felnőtt olvasson fel könyvből, újságból, folyóiratból, a gyermek is lássa a képeket, rajzokat, ábrákat. A téma kapcsolódjon a gyermek hobbijához, sport, számítógép, repülők, divat stb. Lassú, tagolt olvasás legyen, ha a gyermek közbekérdez, beszélgessünk vele! Az olvasás végén beszélgessünk a hallottakról.
Szókincs: ha új, számára ismeretlen szóval találkozik a gyermek, azt mindig magyarázzuk el neki. Kérdezés nélkül is magyarázhatunk szavakat, amikről úgy gondoljuk, nem érti.
Szógyűjtésekkel bővíthetjük a gyermek fogalmait. Azonos fogalomkörbe tartozó szavak, ellentétek, rokonértelmű szavak, tantárgyakra jellemző szavak, ezek megmagyarázása, szavak meghatározása, körülírása.
 
Visszamondatás: mondjunk el egy történetet, majd kérjük meg a gyermeket, hogy mondja vissza. Ismételjük meg a kérést két nap elteltével, figyeljük meg mennyire emlékszik.
 
Értésellenőrzés: egy rövid történet elmesélését követően kérdéseket teszünk fel. Következtetéseket vonatunk le, összefüggéseket figyeltetünk meg. Egy magasabb fokozaton ő kérdezzen minket.

Szókincsbővítés a Varázsbetűvel

A Varázsbetű programcsalád a kudarcmentes olvasástanulást tűzte ki célul. Általa a gyerekek játékosan tanulnak meg olvasni, gyakorolják a helyes magyar nyelvhasználatot. Az értő olvasást szolgálja rengeteg
szó-kép egyeztető feladata. Az Anagramma és Bábel változatos feladatai bővítik a szókincset. Felső tagozatosoknak is ajánlott szókészletük.
Betűkből, szótagokból lehet kirakni értelmes szavakat, mondatokat párosíthatunk képekhez, igaz-hamis állítások segítik a jobb megértést, szavakat csoportosíthatunk jelentésük, kapcsolataik alapján, főfogalom alá rendelhetjük őket. A Körülíró és a Kakukktojás feladatok érdekesen és változatosan segítik a szókincs bővülését.
A program biztat, dicsér, jutalmaz, hogy az olvasás öröm legyen, és semmiképp sem gyötrelem.

Játékötlet

Mesebefejezés másképp
Elkezdjük mesélni valamelyik közismert klasszikus mesét a gyermeknek, pl. Hófehérke és a hét törpe. Elérünk egy bizonyos részéhez, majd felvetjük, hogy mi lett volna, ha...  Ha a gonosz mostoha nem is lett volna gonosz, vagy a hét törpe helyett mással találkozik Hófehérke, vagy épp nem harap bele a mérgezett almába..
A fantázia, képzelet erejét használva fejezze be a gyermek a mesét, vagy találjunk ki közösen történeteket. A szóbeli közlést követően készíthetünk rajzot is, esetleg színes papírokból kivágva a formákat ragasztgathatunk illusztrációt a meséhez.
 
Kellemes időtöltést!

Üdvözlettel:
Bartók Erika