Utazótanári hálózat működése

A SNI-tanulók nevelésében oktatásában részt vevő gyógypedagógus, terapeuta:

 
  • segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését
  • részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában
  • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására
  • együttműködik a többségi pedagógusokkal, nyomon követi a tanulók haladását,
  • javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra
  • közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő rehabilitációs tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban
  • egyéni fejlesztési tervet készít
  • terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező rehabilitációs órakeretben
  • programokat, programcsomagokat állít össze
  • vezeti a foglalkozási dokumentumokat
-Tü. 356. sz. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap- Külív
-Tü. 357. sz. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap- Betétív
-Tü. 358. sz. Forgalmi napló, Csoportnapló vagy Logopédiai napló vezetése, (Ez választható)
  • kapcsolatot tart a családdal

A sajátos nevelési igényű tanulók részére a  tanórai foglalkozásokon túl  kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.

A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.

  • A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra:
    • tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
    • tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,
    • harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
    • negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,
    • ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén.
  • A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják osztályonként kell megállapítani.
    Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. (alsó tagozaton ez:
  • A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. A fejlesztős csoportokat problématerületekre osztva lehet meghatározni (diszlexia, diszgráfia...)
  • Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni.

Az egyéni és csoportos foglalkozások helyszíne lehet a speciális iskola vagy a befogadó intézmény megfelelő helyiségei.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai 

Ø      A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kialakítása/fejlesztése  

Ø      A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében

Ø      A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása

Ø      A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

Ø      Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

Összeállította: Juhászné Gáspár Dorottya

gyp/fejl.ped.