SNI

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

Nagyon sok esetben az óvodai élet folyamán nem lehet észlelni a problémát, csak később az iskolában derül fény arra, hogy a gyermek nem tudja tartani a tempót a számolás vagy az olvasás, írás elsajátításakor. A szakértői vizsgálat alkalmával részképességzavar, vagyis a pszichés fejlődés zavara diagnosztizálható (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). A gyermek hátrányai gyakran behozhatatlanná válnak, nem tud teljesíteni értelmi képességeinek megfelelően, pedig ép intellektusú tanuló, mégis SNI.

Ahhoz, hogy a gyógypedagógus ki tudja dolgozni a tanuló egyéni fejlesztési tervét, ismernie kell a BNO-kódokat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen terápiát kell alkalmaznia (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása).

Olvasás-, írászavarok BNO: F.81.0; F.81.1
(felszíni, fonológiai, kevert diszlexia)
Aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2
(grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia)
Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3
(aritmetikai, olvasási, íráskészségzavar együttes előfordulása)
Nem meghatározott zavar BNO: F.81.9
(tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége)
Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83
(a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara)
Beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása BNO: F.80.9
Motoros diszfázia BNO: F.80.1

A gyógypedagógus a fejlesztő pedagógiai fejlesztésre javasolt tanulók megsegítésének szakembere is. Munkája nemcsak a tanulásban akadályozott tanulókra terjedhet ki, bármely tanulónak segíthet, ha szüksége van rá.

A többségi iskolákban az SNI tanulók a készségtantárgyak óráin társaikkal együtt dolgozhatnak. A gyógypedagógus idejének egy részét azokban az osztályokban tölti, ahol SNI gyerek van Ha a normál pedagógia módszerével nem sikerül a tanulók egy részével megértetni a tananyagot (nem SNI tanulókról van szó), a gyógypedagógus átveheti az óra vezetését, és sajátos módszereivel magyarázhatja az anyagot. Ha a gyógypedagógus nincs az osztályban, a tanulásban akadályozott tanuló számára feladatokat kell készítenie, amelyet az osztálytanítónak differenciált munkaforma keretei között kell megoldatnia. Ezek lehetőleg olyan feladatok legyenek, amelyeket a gyerek már kevés hibával meg tud oldani.

Ahhoz, hogy egy intézmény főállású, óraadó, illetve utazó gyógypedagógust alkalmazzon, ismernie kell a közoktatási törvény és a költségvetési törvény megfelelő paragrafusait a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó intézmények törvényi támogatásáról. A törvény segíti a sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó intézményeket a többletfeladat vállalásában, és kompenzálja az együttnevelésből származó nehézségeket.

• E Az SNI tanulót a létszám megállapításakor kettő, illetve három gyereknek kell venni.
• E A költségvetési törvény alapján az intézmények felemelt normatív támogatást kapnak utánuk, amelyből fedezhetik a sajátos nevelési igényű tanulókkal való külön foglalkozás költségeit (pl. utazó gyógypedagógus alkalmazása).

A fejlesztő pedagógus  feladata többirányú:

• Felmérései és a Szakvélemény alapján differenciált képességfejlesztést végez.
• Felzárkóztató foglalkozásokat biztosít a rászoruló gyermekek számára.
• Az integráltan foglalkoztatott tanulók számára biztosítja a képességeiknek megfelelő differenciált foglalkozást.
• Egyéni foglalkozási terveket készít és vezeti az egyéni fejlesztési lapokat.
• Kollégái és a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosít.