Az elmúlt időszakban többeket foglalkoztat a tanár-diákviszony körüli helyzet. A következő cikket változtatás nélkül adjuk közre, amely a Népszabadság hasábjain jelent meg.

Népszabadság • Bánfai Tamara


Nem bújhat ki a felelősség alól az a diák, aki becsmérlően vagy erőszakosan viselkedik a pedagógussal. Adott esetben a büntetőjogi és a kártérítési eljárás egyaránt szóba jöhet - mondta Magyar György ügyvéd. Herczog Mária szerint a gyermekek elleni perek nem oldják meg a problémát.

Az elmúlt időszakban több olyan eset került nyilvánosságra, amikor a diák becsmérlő, agresszív magatartást tanúsított a pedagógusaival szemben. Felmerül a kérdés, vajon terheli-e a gyermeket, illetve a szülőt jogi felelősség? Magyar György ügyvéd úgy véli: nem létezik, hogy ezeket a gyerekeket ne lehessen kordában tartani. Az elkövetett tettekért ugyanis vállalni kell a felelősséget. Az, hogy a tankötelezettség okán egy diákot nem lehet eltávolítani az iskolából, nem azt jelenti, hogy ne lehetne onnan kiemelni, amíg az arra hivatottak meg nem gyógyítják. Végső esetben pedig ez büntetőjogi intézkedéseket is jelenthet addig, amíg vissza nem vezetik a helyes útra - fogalmazott Magyar György.

- Amennyiben a gyermek elmúlt 14 éves, büntetőjogilag már felelősségre vonható. Így adott esetben könnyű testi sértés vagy becsületsértés miatt büntetőeljárást lehet ellene indítani, ha például bántalmazza vagy leköpi a pedagógust. Ehhez azonban az kell, hogy az érintett tanár tegyen feljelentést. Esetleg a garázdaság, avagy a közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja is felmerülhet - ez már közvádas bűncselekmény, ezt már a nyomozó hatóság indíthatja meg. Felelősségre lehetne vonni a kaposvári diákot, illetve a székkel hadonászó budapesti fiatalt, hiszen az esetek nagy nyilvánosságot kaptak, s alkalmasak voltak arra, hogy megbotránkozást keltsenek. Kirívóan közösségellenes, erőszakos magatartásról volt szó mindkét esetben.

- A büntetőjogi felelősségre vonás mellett a polgári per is szóba jöhet, ahol a diák mellett a szülőket is perbe kell vonni. A személyiségi jogok megsértése miatt indított eljárásban a bocsánatkérést, avagy a másféle módon történő elégtételt a gyermek tudja teljesíteni, míg az okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésekor a szülőnek kell helyt állnia gyermeke cselekménye miatt - tájékoztatott Magyar György.

- A gyermekek elleni büntető- és kártérítési perek nem oldják meg a problémát. A büntetőjog nem jelenthet hatékony megoldást, mert a büntetés nem tartja vissza az embereket a bűnelkövetéstől - vélte Herczog Mária szociológus.

- Tragikusnak tartom, hogy egyáltalán felmerül, miként lehet ezeket a gyerekeket büntetőjogilag felelősségre vonni. Ehelyett azt kellene vizsgálni, hogy ki miben segített nekik és szüleiknek a születésüktől fogva, vagy az első problémák észlelése óta, mert ezek többnyire nem az iskolában kezdődtek. Továbbá azt is vizsgálni kellene, hogy az iskolák és a pedagógusok mennyire készültek fel arra, hogy a gyermekek megváltozott szükségleteire válaszokat adjanak - tette hozzá Herczog Mária, aki szerint annak semmiféle javító, nevelő hatása nincs, ha egy gyereket ki lehet tiltani a kerületből, vagy magántanulót "csinálnak" belőle. Ebből a gyerek nem értheti, hogy mit csinált rosszul, azt pedig végképp nem, hogy miként lehet másként csinálni. A rendszer így csak újratermeli az elvadult gyerekeket, akiktől félni fogunk. A büntetőjog eszközei sem lehetnek hatásosak, hiszen a gyermek egy zárt intézetben csak tovább ismerkedik az erőszakkal, az erőszak pedig további erőszakot szül.

Herczog Mária úgy véli, sokkal célravezetőbb lenne olyan konfliktuskezelési technikákat alkalmazni, mint például a tettes-áldozat mediáció vagy a családi csoportkonferencia. A mediáció esélyt ad az áldozatnak és a környezetnek arra, hogy átérezhesse, elmondhassa, megmutathassa az őt ért sérelem hatását, a veszteséget és fájdalmat, és maga is aktívan részt vegyen a számára is elfogadható jóvátétel meghatározásában. Az elkövető számára pedig jó alkalmat nyújt arra, hogy szembenézzen áldozatával, az elkövetett cselekmény hatásával és következményeivel, és maga is aktívan kivegye részét a jóvátételben.