A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (2) bekezdésében, (3) bekezdésének c) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 94. §-a (3) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a 122. § (1) bekezdésében foglaltakra is -, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
 
„[A Kjt. 21/A. § (5) bekezdéséhez és a 85. § (3) bekezdésének cc) pontjához]”
 
(2) Az R. 3/A. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki
a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki,
b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.”
2. § Az R. 4. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
 
„[A Kjt. 85. § (2) bekezdésének c) pontjához]”
 
3. § Az R. 4/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
 
„[A Kjt. 22. §-ának (10) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cd) pontjához, a Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához és 118. §-ának (10) bekezdéséhez]”
 
4. § (1) Az R. 5. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
 
„[A Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdéséhez, 23. §-ának (2) bekezdéséhez, 85. § (2) bekezdésének d) és e) pontjához, (3) bekezdésének ca), cb) és ch) pontjához]”

(2) Az R. 5. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül
a) magasabb vezető megbízásnak minősül:
aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,
ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás;
b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;
c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör:
ca) a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör,
cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör,
d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.
(2) Az (1) bekezdés aa) pontjában rögzített magasabb vezetői megbízás - a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a munkáltató döntésétől függően, az év során bármikor, legalább öt és legfeljebb tíz évre adható. Magasabb vezetői megbízás ugyanannak a közalkalmazottnak az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával több alkalommal is adható (a továbbiakban: megbízás meghosszabbítása).
(3) Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő előkészítő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más fenntartó esetén a munkáltató megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.
(4) A magasabb vezetői megbízásra és a magasabb vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl - az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb megbízás vagy munkakör esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.”
5. § Az R. 6. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez, 85. § (2) bekezdésének c) pontjához, az Mt. 107. §-ának h) pontjához, 151. §-ának (3) bekezdéséhez és a Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához]”
 
6. § Az R. a következő 8. §-sal és az azt megelőző hivatkozással egészül ki:

„[A Kjt. 40. §-ának (12) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének ce) pontjához]
 
8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint:
a) kiemelkedő minősítés három pont,
b) megfelelő minősítés kettő pont,
c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
d) nem megfelelő minősítés nulla pont.
(2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:
a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d) harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
(3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.”
7. § Az R. 10. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cf) pontjához]”

8. § Az R. 11/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához, 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pontjához és a Negyedik rész 2. pontjához]”

9. § Az R. 11/B. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához]”

10. § Az R. 12. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 85. § (2) bekezdésének a) pontjához]”

11. § Az R. 14. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához]”

12. § (1) Az R. 14/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 66. § (4) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cg) és ci) pontjához]”

(2) Az R. 14/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.”
13. § (1) Az R. 14/C. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez és 85. § (2) bekezdésének f) pontjához]”

(2) Az R. 14/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazotti pótlékalap
a) 200%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk,
b) 230%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk, ha az intézmény körzeti feladatot lát el,
c) 250%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el.
(2) Az intézményvezető-helyettesi, a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) magasabb vezetői megbízása, továbbá a vezetői feladatok ellátására szóló megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap
a) 100%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményben adják,
b) 130%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményben adják,
c) 150%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményben adják, illetve
d) 200%-a, ha a vezetői megbízást e rendelet 5. §-ának (15)-(17) bekezdésében meghatározottak alapján adják.”
14. § (1) Az R. 15. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 75. § (1) bekezdéséhez és 85. § (2) bekezdésének g) pontjához]”

(2) Az R. 15. § (3) bekezdésének a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap]
„a) 38-100%-a a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,
b) 12-30%-a a (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott esetben,
c) 38-100%-a a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben,
d) 18-42%-a a (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott esetben,
e) 36-60%-a a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben.”
15. § Az R. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.
(2) Általános iskola esetén akkor jár kiegészítő illetmény, ha a képesség-kibontakoztató felkészítést vagy az integrációs felkészítést szervező közoktatási intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a továbbiakban: érintett tanulók) iskolai aránya meghaladja az öt százalékot. Az érintett tanulók iskolai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az iskolába felvett összes tanuló létszámával. Ha az általános iskolai feladatot többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az általános iskolai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az általános iskola több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni.
(3) Óvoda esetén a kiegészítő illetmény akkor jár, ha a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (a továbbiakban: érintett gyermekek) óvodai aránya meghaladja a tizenöt százalékot. Az érintett gyermekek óvodai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az óvodába felvett összes gyermek létszámával. Ha az óvodai nevelés feladatait többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az óvodai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az óvoda több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni.
(4) A kiegészítő illetményre való jogosultság feltétele, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő pedagógus az integrációs támogatási rendszerbe történő bekapcsolódás keretében a közoktatási intézmény által vállalt feladatok teljesítésében részt vegyen. A pedagógus akkor vesz részt az előírt feladatok teljesítésében, ha a következő tevékenységek közül legalább három teljesítésében közreműködik. Ezek a tevékenységek a következők:
a) óvodai nevelésben való részvétel esetén:
aa) közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában,
ab) közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában,
ac) részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges,
ad) az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése,
ae) a korai képességgondozás feladatainak ellátása,
af) az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése,
ag) együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel;
b) általános iskolai nevelésben és oktatásban való részvétel esetén:
ba) az aa)-ac), af) pont alattiak ellátása,
bb) az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése,
bc) a regionális szakmai műhely tevékenységének segítése,
bd) az érintett tanulók középfokú iskolai továbbhaladásának segítése.
(5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője - minden nevelési évre, illetve tanévre - meghatározza, hogy a pedagógus az (4) bekezdésben meghatározott feladatok közül mely tevékenységet és miként köteles ellátni, továbbá azt, hogy a kiegészítő illetmény mely tevékenység elvégzésére tekintettel és mekkora összegben jár. Az e bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását a pedagógusok teljesítményértékelésekor értékelni kell. Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése „kevéssé alkalmas”, illetve „alkalmatlan” eredménnyel zárult.
(6) A kiegészítő illetmény összegét a nevelési-oktatási intézmény vezetője - az (5) bekezdésben szabályozott feladat-meghatározás alapján - állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy az egy pedagógusnak járó összeg nem lehet kevesebb havi ötezer forintnál és nem lehet több havi hatvanezer forintnál.”
16. § (1) Az R. 17. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:

„[A Kjt. 20/A. § (2) bekezdésének c) pontjához, 30/F. §-ához, 85. § (2) bekezdésének b) és (3) bekezdésének ca) pontjához és a Kt. 16. §-ának (7) bekezdéséhez]”

(2) Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A közoktatási intézményben az e rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt munkakörökre nem kell pályázatot kiírni.
(2) Az e rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenység ellátására létesített munkakörök, továbbá a (4) bekezdés c) pontjában kivételként meghatározott vezetői megbízás, az 5. § (1) bekezdésének ab) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízás, b) pontjában meghatározott vezetői megbízás, a ca) pontja szerinti központi műhely-vezetőhelyettesi munkakör, cb) pontjában meghatározott magasabb vezetői munkakör és d) pontjában meghatározott vezetői munkakör betöltésére meghirdetett pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére az intézményvezetői megbízásra (munkakörre) vonatkozó pályázati eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni.
(4) Nem kötelező pályázat meghirdetése
a) abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak,
b) ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor,
c) az e rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében felsorolt vezetői megbízásokra és munkakörökre, kivéve a tagintézmény-vezetői megbízást.
(5) A tagintézmény-vezetői beosztásra szóló megbízás időtartamára alkalmazni kell az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(6) Amennyiben a helyi önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben az azonos feladatot ellátó tagintézmény a székhelyen kívül, más településen működik, a tagintézmény vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének) megbízásához is kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.”
17. § Az R. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében az igazgatótanács az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról szóló döntése előtt beszerzi a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértését.”
18. § Az R. 19/A. § alcímét megelőzően a következő hivatkozással egészül ki:

„[A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (7) bekezdéséhez]”

19. § Az R. 20. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem önkormányzati közoktatási intézményekben e rendelet 7-16. §-ában, 19/A. §-ában és a mellékletben foglaltakat alkalmazni kell.”
20. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az R. e rendelet 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított 15. § (3) bekezdésének a) pontja 2009. február 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 3. §-a, az R. 3. §-át megelőző hivatkozás, az R. 3/A. §-ának c) pontjában „az e rendelet 3. §-a alapján” szövegrész, a R. 4. §-ának (2) bekezdése, az R. 4/A. §-ának (5) bekezdésének első mondata, az R. 4/C. §-ának (2) bekezdése, az R. 5. §-ának (6) bekezdése, az R. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése, az R. 11/A. §-ának (1) bekezdésben a „, valamint a készenlét után, ha a készenlét ideje alatt nem kellett munkát végezni” szövegrész, az R. 11/B. §-ának (1) bekezdése, az R. 12. §-ának (4) bekezdése, az R. 16. §-ának (8) bekezdésében a „- figyelembe véve a külön díjazás nélkül ellátott órákat is -” szövegrész, az R. 18. §-ának (1) bekezdésében „a Bányaipari Aknászképző Technikum,” szövegrész, továbbá a „(GYIVI), nevelőotthon, nevelőintézet (a továbbiakban együtt: gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény)” szövegrész.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 4/A. §-ának (6) és (9) bekezdésében a „szakmai vezetőt (segítőt)” szövegrész helyébe a „szakmai segítőt” szöveg, az R. 4/A. §-ának (6) bekezdésében a „szakmai vezetők (segítők)” szövegrész helyébe a „szakmai segítők” szöveg, az R. 4/A. §-ának (6), (7) és (8) bekezdésében a „szakmai vezető (segítő)” szövegrész helyébe a „szakmai segítő” szöveg, az R. 5. §-ának (16) bekezdésében a „magasabb vezetői beosztás” szövegrész helyébe az „intézményvezetői feladatok” szövegrész, az R. 11/B. §-a (2) bekezdésének első mondatában „A feladatellátási tervben” szövegrész helyébe „A középiskola munkatervében” szövegrész, második mondatában és (3) bekezdésében a „feladatellátási tervben” szövegrész helyébe a „munkatervben”, az R. 18. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „magasabb vezetői beosztás ellátásával való megbízására” szövegrész helyett „magasabb vezetői feladatok ellátásával való megbízására, kinevezésére” szövegrész, az R. mellékletének „II. Gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények pedagógus-munkakörök” cím utolsó sorában a „gyógypedagógus” szövegrész helyébe a „gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus” szöveg lép.
(5) Ez a rendelet 2009. szeptember 30. napján hatályát veszti.