Magyarországon a többségi közoktatási intézmények törvényben szabályozott feltételek mellett vesznek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai fejlesztésében, iskoláztatásában.

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekeket, szüleiket, valamint a befogadó iskolák pedagógusainak, a segítő integrációs tanácsadó tanárnak, utazótanárnak vagy más gyógypedagógus szakembernek szükséges az együttnevelésre vonatkozó hatályos törvények, rendelkezések ismerete.

A tárgykörre vonatkozó alapvető törvények és rendeletek:
  • 1991. évi LXIV. törvény – a Magyar Köztársaság kihirdeti a gyermekek jogairól New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást;
  • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény;
  • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.);
  • 14/ 1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról;
  • 23/ 1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról
  • 23/1997. (VI.) MKM rendelet 2.§ (2) az értelmi fogyatékos tanulókat oktató-nevelő intézmények helyi tantervének tartalmi szabályozásáról rendelkezik.
  • 28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. § (4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktató-nevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról szól;
A szülő joga, hogy sajátos nevelési igényű gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.: [Kt. 13. § (5) bek.]

A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. [Kt. 10. § (3) bek. (f). pont]

Szakértői vizsgálat a szülő kérésére, illetve egyetértésével és jelenlétében történik. [11/1994. MKM rendelet 15. § (5) bek. c) pont; 14/1994. MKM rendelet 12. § (3) bek.]

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való joghoz kapcsolódó törvényi szabályozás szem előtt tartja a tanulók érdekeit. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló eredményes fejlesztése érdekében csak olyan intézménybe íratható be, amely rendelkezik a neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel. [Kt. 30. § (2)-(3) bek.]

A fejlesztő felkészítés, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések: [14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet; Kt. 34–35. §]

A fogyatékosság szűrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely megállapítja a fogyatékosság tényét, és javaslatot tesz a különleges gondozás keretében történő ellátásra, szakszolgáltatásokra. Ezen bizottságok feladata a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata is. [Kt. 35. § (2) bek., 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 10. §.]

A szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítását követően a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének tájékoztatása alapján javaslatot tesz az ellátást biztosító intézményre. [14/1994. MKM rendelet 14. §; Kt. 91. § (4) bek. e) pont]

A közoktatási törvény rendelkezik a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatokról. [Kt. 89–90–91. §]

A tanulmányi kötelezettség végrehajtása szolgálatában – ha a szülő nem együttműködő vagy nem íratja be gyermekét a kijelölt intézménybe – a közoktatási intézmény, a családvédelmi intézmény vagy a szakértői bizottság államigazgatási eljárást kezdeményezhet a gyermek érekében. Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, fellebbezhet az illetékes jegyzőnél. [Kt. 30. § (4) bek.; 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 18. §]

A közoktatási törvény meghatározza a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket, ezek körében külön kitér az integrált nevelésre, oktatásra az alábbiak szerint: integrált iskolai neveléshez és oktatáshoz az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása szükséges. [Kt.121. § (1) bek. 28. pont]

A törvény a finanszírozás egyéb kérdései közt rendelkezik a sajátos nevelési igényű tanulók ingyenes taneszközellátásáról és a részükre nyújtandó étkezési támogatásról. [Kt. 118. § (5) bek.]

A törvény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló jelenlétét az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának megállapításánál kedvezően veszi figyelembe (a fogyatékosság típusától függően 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba venni). [Kt. 3. sz. melléklet II. 3. pont]

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló után járó központi költségvetésből biztosított normatíva emelt összegű, amelyet minden fogyatékos gyermeket nevelő intézmény megkap a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. [A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló, évenként kiadott törvény]

A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodai csoportban gyógypedagógiai asszisztens alkalmazható. [Kt. 1. sz. melléklet]

A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót befogadó intézmény alapító okiratában meg kell jelennie a feladatnak. Ez a fenntartói biztosítéka annak, hogy az óvoda, iskola rendelkezzen a sajátos nevelési szükségletek kielégítését szolgáló feltételekkel. Az óvoda nevelési programja, az iskola helyi tanterve elkészítésénél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottakat. [28/2000. (IX. 21) OM sz. rendelet 2. § (2) bek.; Kt. 8/B. § (3) bek.]

A helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák feladata, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára napi két óra felzárkóztató foglalkozást szervezzenek. [Kt. 114. § (1) bek.]

A tankötelezettségi és a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű
tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15–50%-a lehet. [Kt. 52. § (6) bek.]

Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények hozhatók létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integráltan történő nevelésének, oktatásának segítésére. [Kt. 33. § (12) bek.]

Az oktatási intézmény igazgatója a sajátos nevelési igényű tanulót eredményes oktatása érdekében egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés és a minősítés alól – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. [14/1994. (VI.8.) MKM rendelet 13. § (3) bek.; Kt. 30. § (9) bek.]

A különféle (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes, különbözeti, alapműveltségi, érettségi, szakmai) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, más tantárgy, segédeszköz-használat). [Kt. 30. § (9) bek.]

Végezetül tekintsünk a közoktatás hatókörein is túl – és láthatjuk, hogy a bármely fogyatékossági típushoz tartozó sajátos nevelési igényű sérült fiatalokat középfokú tanulmányaik után is megilleti az állapotukhoz igazodó speciális feltételek kialakítása. Ennek az elvnek a szellemében született rendelkezés szerint a sajátos nevelési igényű fiatal részére tanulmányai folytatása során is biztosítani kell a számára az érettségi, illetve a felvételi vizsgán nyújtott kedvezményt. [269/2000. (XII.26.) Korm. Rendelet 9. § (10) bek.]

A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek a felsőoktatásban is biztosítottak. [29/2002. (V. 17.) OM rendelet]

A törvények, rendeletek ismeretében az integrált oktatás jelenleginél kedvezőbb körülményei teremthetők meg. Javasolt a pontos hivatkozás érdekében a fenti tájékoztató felsorolás alapján a jelzett paragrafusok és a hozzájuk fűzött magyarázatok elolvasása.