- Részletek
- Írta: Szerkesztő
- Kategória: Diszlexia
- Találatok: 10626
Az utóbbi egy-két évben frontáttörés ment végbe a diszlexia megértésében. Ezt a rég várt fordulatot technikailag az tette lehetővé, hogy a nagy felbontóképességű komputertomográfokkal nem csupán az agy struktúráját, hanem működését is lehet vizsgálni. Így a kutatók látják, miben tér el a diszlexiások és nem diszlexiások agyműködése, mialatt azok hasonló feladatokat oldanak meg. Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedben sok szövetségi pénz áramlott az olvasási problémák kutatására, mivel egyre több a funkcionális analfabéta. A diszlexia megfejtésén dolgozó kutatócsoport egyik tagja, Sally Shaywitz nagy sikerű könyvet írt A diszlexia leküzdése címmel. Az alábbiakban ebből a, magyarul még nem olvasható könyvből idézünk egy hosszabb részletet. Ebben a szerzőnő - aki gyermekgyógyász és neurológus - felsorolja azokat a tüneteket, amelyek megléte esetén gyanakodhatnak a szülők, vagy felnőtt korban az illető maga, hogy diszlexia van a panaszai hátterében.
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, és remélem, hogy olvasóim közül senki nem viszi feleslegesen a gyermekét hosszadalmas és esetenként drága diszlexia szűrésre csak azért, mert az általam leírt tüneteket tévesen azonosította be a gyermeke kisebb-nagyobb tanulási rendellenességeivel. Szóval remélem, hogy nem keltek felesleges aggodalmakat, de még ha ez meg is történik, azt sem érzem annyira veszélyesnek, mintha olyan gyerekek maradnak ki a szűrésből és a korai fejlesztésből, akiknek nagyon nagy szükségük lenne erre.
Sosem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekeinkért teljes mértékben felelősek vagyunk, abban az értelemben is, hogy számukra a lehető legjobb minőségű életet kell biztosítanunk. Ha bármilyen okból elmulasztjuk a gyermek diszlexia szűrését, és később bebizonyosodik, hogy mégis ez a rendellenesség áll fenn nála, akkor hiába a lelkiismeret-furdalás, soha nem tudjuk neki visszaadni azokat az elvesztegetett éveket, amelyeket ennek az olvasási rendellenességnek a fogságában töltött. Igaz, hogy az emberi agy hihetetlenül képlékeny és óriási az ellenálló képessége, de korai felismerés és gyógyítás összehasonlíthatatlanul nagyobb változást hozhat, mintha idősebb korban próbálják a következményeket csökkenteni. Arról nem beszélve, hogy a diszlexiás gyerek önbizalma, önbecsülése és gyakran egész személyisége súlyosan sérül azokban az években, amikor csak akadozva tud olvasni, és a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem javul a teljesítménye.
A gyermekkor a tanulás ideje. De az a gyerek, aki képtelen megfejteni a fonetikai kódot, nagyon sok olyan időt pazarol el olvasási nehézségei miatt, miközben egyéb létfontosságú ismereteket kellene elsajátítani. Amíg ő kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja kitalálni, hogy vajon mit jelenthet az a szó, ami előtte van, a többiek egyre folyamatosabban, egyre nagyobb szókinccsel olvasnak, az olvasottak látványosan bővítik a gondolkodási kapacitásukat. A diszlexiás ezzel szemben mintha mindig egy hatalmas zsákot cipelne a hátán, energiájának nagy része már abban kimerül, hogy a mondatokat megfejtse, az értelmezésre bármilyen jók legyenek egyébként az intellektuális képességei, nem marad ideje. Azok a szülők és pedagógusok, akik bár látják a problémákat, mégis halogatják, hogy a gyermeket diszlexia szűrésre vigyék, vagy küldjék, többnyire azzal nyugtatják magukat, hogy a probléma csak időleges, a gyerek majd kinövi. Ez azonban egyszerűen nem igaz. Az olvasási problémákat, ha diszlexia eredetűek, nem lehet kinőni, hatásuk, következményeik az egész élet során megmaradnak.
A hosszú távú diszlexia kutatás résztvevőjeként kijelenthetem, hogy a diszlexiások háromnegyede sok évvel azután, hogy fölfedezték náluk a bajt - tehát a főiskolán és felnőttként is - még mindig küszködik ezekkel a nehézségekkel. Az esetek többségében a harmadik osztályban derül ki a diszlexia, ekkor azonban már a leggondosabb szakmai munkával sem lehet a teljesen megszüntetni. Számomra érthetetlen, hogy miként lehet tolerálni 9-10 éves gyerekek komoly olvasási nehézségeit, és abban bízni, hogy ezek majd elmúlnak. Sajnos a következmény visszaszáll a gyerekekre, a későn diagnosztizált diszlexiások túlnyomó része egész életében hordozni fogja ennek az elváltozásnak a bélyegét.
Ezért van a szülőknek rendkívül nagy szerepük a korai felismerésben. Ők látják ugyanis nap-, mint nap minden tevékenységében a gyereküket. Ha tudják, hogy mit kell figyelni, akkor biztos, hogy be tudják azonosítani a figyelmeztető jeleket. A következőkben a diszlexia tipikus ismérveiről lesz szó, úgy ahogy ezek különböző életkorokban megjelennek. Nem csak fogyatékosságról, nehézségekről olvashatnak, hanem - ami sokakat talán meglep - a diszlexiásokat jellemző kiváló, gyakran rendkívüli képességekről is. Fontos hangsúlyozni, hogy a diszlexiások gyengeségei és erősségei szorosan összefüggnek egymással, és célszerű együtt figyelni őket.
Diszlexiára utaló jelek a korai gyermekkorban
A legkorábbi jel, ami esetleg diszlexiára utalhat a beszélt nyelvben tűnik fel. Ilyen jel lehet - bár nem feltétlenül az - ha a gyerek csak nagyon soká, az átlagnál lényegesen később kezd el beszélni. Amikor mégis belevág az anyanyelvének a használatába, akkor a következő problémák szoktak jelentkezni:
Az óvodás korban:
- nehezen tanulja meg a korosztályának megfelelő mondókákat,
- láthatóan nincs érzéke a rímekhez, ritmushoz
- a szavakat hibásan ejti ki, esetleg hangképzési, logopédiai problémái vannak,
- az átlagosnál sokkal tovább használja a gügyögős csecsemő nyelvet,
- csak nagy nehézségek árán képes megtanulni a betűknek a nevét, ami általában az óvodai nagycsoportban már elvárás,
- ha meg is tanulja ezeket, hamar elfelejti,
- a saját nevének a betűit többszöri ismétlés ellenére sem tudja megjegyezni
Az első osztályban:
- nagy nehézségekbe ütközik megértenie az összetett szavak lényegét. azt mondjuk neki például, hogy könyvszekrény, és nem tudja szétválasztani két értelmes szóra: könyv és szekrény,
- később hasonló problémái vannak az egyes szavak hangokra való bontásánál, például azt, hogy cica - csak nagy nehézségek árán tudja felbontani a c-i-c-a hangokra,
- képtelen megtanulni az olyan betűket, amelyek egymáshoz hasonló hangokat jelölnek, mint például a b-t és a d-t. Ezeknek a keverése sokszor egész életében végig kíséri a diszlexiást,
- gyakran elkövet olyan olvasási hibát, ami arra utal, hogy nem a betűnként olvasta ki az adott szót, hanem megpróbálta kitalálni annak a jelentését. A kacsára azt mondja, hogy liba - mert a szövegben baromfikról van szó,
- csak nagy nehézségek árán tudja az egyébként nagyon egyszerűnek tűnő egy szótagú szavakat kiolvasni, mint például nap, hoz, dob, bal, síp,
- állandóan arra panaszkodik, hogy nehézségeket okoz az olvasás, sőt ilyen feladatok elől elfut, vagy egyenesen elrejtőzik,
- olvasási problémák voltak/vannak a családban a szülőknél vagy a testvéreknél.
A komoly olvasási és esetleg beszéd problémákkal egy időben a diszlexiás feltűnően jól teljesít az úgynevezett magasabb szintű gondolkodási feladatokban:
- gyorsan és jól ért meg új koncepciókat, elméleteket,
- meglepően érett a gondolkodása,
- lényegesen nagyobb a szókincse, mint a kortársainak,
- élvezi az összerakós játékokat, a puzzle-kat,
- tehetségesen készít, épít modelleket,
- kiválóan értelmezi a történeteket, ha felolvassák vagy elmesélik neki,
- fejlett a fantáziája, minduntalan új megoldásokkal jön elő, kíváncsi, a tudást nagyra értékeli
A diszlexiára utaló jelek a második osztály után:
A beszéd problémái:
- a hosszú, ismeretlen vagy komplikált szavakat hibásan ejti ki, gyakori, hogy ilyenkor a szó belsejéből néhány hangot kihagy, és akár teljesen értelmetlen vagy más jelentésű szó kerekedik ki belőle, például következetességből követség,
- a gyerek beszéde nem folyamatos, gyakoriak a szünetek, és láthatóan bizonytalan abban, hogy milyen szavakat használjon, sokszor nem tud gördülékenyen beszélni,
- a nyelvnek a használata nem precíz, sokszor fordulnak elő olyan helyettesítő kifejezések, hogy az az izé, vagy az a dolog ahelyett, hogy az adott tárgynak a pontos megnevezését mondaná,
- gyakran láthatóan nem találja meg a megfelelő szót, olyan esetekben, amikor nem nehéz és ismert, csak valamihez hasonló szóról van szó. Ilyenkor valójában összetéveszt egymáshoz hasonló szavakat, például a kiállítást a kiállással, feladatot a felavattal,
- gyakran nem tud az elvárható gyorsasággal felelni a gyorsan feltett kérdésekre, olyan egyszerű szituációkban sem, amikor a válaszon láthatólag nem kell gondolkodni,
- nehezen tud visszaemlékezni az egymástól független szóbeli információk egyes darabjaira, vagyis kihagy a memóriája, ilyen gyakran fordul elő dátumok, nevek, telefonszámok megjegyzésekor.
- nagyon lassan javul olvasásának a tempója, a többiekhez képest az olvasási sebessége egyre inkább lemarad,
- az ismeretlen szavaknak az olvasásakor szemmel látható nehézségei vannak, a betűkből nem tudja azonnal összerakni a szót, hanem vagy próbálkozik hozzá hasonló szavakkal, amivel rögtön elárulja magát, vagy pedig valósággal egyenként betűzi ki a szavakat,
- a sok szótagú szavak kiolvasásakor rendszeresen elakad, vagy pedig egy � az eredetihez hasonló szóval próbálkozik,
- az olvasott szavak egy részét elhagyja, vagy egyes szótagokat másként olvas,
- a hangosan olvasástól nagyon tart, és adott esetben ha mégis olvas hangosan, akkor az tele van betűkihagyásokkal, szótag kihagyásokkal, félreolvasással, nehézkes, monoton és rossz intonációjú a hangos olvasása,
- a hangos olvasás leginkább úgy hangzik, mintha egy külföldi olvasna az adott nyelven, valamelyest nyelvtudással, sokszor sikeresen találja ki a kontextusból az olvasott szavaknak, vagy akár mondatoknak a jelentését,
- a szavakat a kontextusban sokkal gyorsabban érti meg, mintha azoktól elválasztva, önállóan kell értelmeznie,
- feltűnően rossz teljesítményt produkál a felelet-választós tesztekben és képtelen ezeket a teszteket időre befejezni, komoly problémái vannak a szöveges matematikai feladatok megoldásakor, ezeket nagyon lassan és nehézkesen olvassa el, ennek megfelelően általában rossz eredményeket ér el a megoldásoknál,
- a házi feladat elkészítésekor nagyon sok idő telik el minimális eredménnyel, gyakran a szülőket kéri meg, hogy olvassák fel a megtanulandó szöveget,
- a kézírása nagyon csúnya, rendezetlen, és ez gyakorlással sem javul,
- nagyon komoly nehézségei vannak az idegen nyelv elsajátítása során,
- semmiféle örömöt nem okoz számára az olvasás, nagyon határozottan kerüli a könyveket, vagy azt, hogy akár egy mondatot is feleslegesen olvasson, ezt azzal magyarázza, hogy az olvasás kimerítő tevékenység számára,
- az idő múlásával valamelyest javul olvasásának pontossága, de a nehézkessége és a szaggatottsága továbbra is érezhető,
- az önbizalma, önértékelése súlyosan sérült, bár ezt általában leplezni igyekszik,
- a családban az olvasással, helyesírással és nyelvek tanulásával másoknak is volt problémája.
A fonológiai gyengeségek ellenére bizonyos jelek arra utalnak, hogy a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat rendkívül jó színvonalon oldja meg.
- kiváló gondolkodási képességek, az absztrakció, az elmélet-alkotás, a képzelet és az ok-okozati összefüggések megállapításában,
- sokkal könnyebben tanulja meg azt, amit megértés révén lehet elsajátítani, mint azt, amit memorizálás révén lehet elsajátítani,
- könnyen átlátja a nagy összefüggéseket,
- ha felolvasnak neki valamit, azt nagyon magas szinten képes megérteni,
- a számára fontos témakörökben nagyon nagy szorgalommal valójában túltanulja magát, egy saját szótárral rendelkezik, amelynek a szavait száz százalékig elsajátítja, így pl. az autó iránt érdeklődők tökéletesen tudnak olvasni ebben a témakörben,
- gyakran meglepő kiválóságot mutat olyan tárgyakban, amelyekhez nem szükséges sokat olvasni, pl. matematika, komputerezési tevékenysége, a vizuális művészetek, vagy más, az elmélet alkotáshoz kapcsolódó tárgyak, mint például a filozófia, biológia, társadalomtudományok, vagy a szépirodalom.
Diszlexiára utaló jelek fiatal felnőtteknél és felnőtteknél:
Problémák a beszédben:
- megmaradnak a beszélt nyelvben korábban jelentkező problémák,
- emberek, helyek, nevek kiejtése továbbra is gyakran hibás, a szavak egyes részeit elnyeli,
- nehezen emlékszik emberek és helyek nevére, és gyakran összekeveri a hasonlóan hangzó neveket,
- gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy azt kell mondja: itt van a nyelvem hegyén, de ennek ellenére nem tudja kiejteni a keresett szót,
- akadozó beszéd, különösen akkor, ha a figyelem középpontjába kerül,
- a beszélt nyelv sokkal kevésbé választékos, mint amennyi szót ismer, és beszéd közben gyakran érződik, hogy keresi az oda illő, egyébként nem ritkán használt, nem komplikált szót,
Problémák az olvasásban:
- a fiatal felnőtt és felnőtt korban diszlexiásoknak kivétel nélkül voltak gyerekkorban olvasási és beszéd problémái,
- az olvasás idővel egyre fontosabb lesz, de továbbra is nagy erőfeszítést követel,
- a gördülékenységet és a folyékonyságot nem tudja elérni,
- továbbra is kerüli a hangos felolvasás minden formáját,
- nehézségeket okoz a szokatlan, idegen vagy egyedi szavaknak a kiejtése, emberek neve, utcáknak, helyszíneknek, irányoknak, ételeknek a megnevezése. Ezt általában, ha csak lehet, el is kerüli, mert fél a tévedéstől,
- az olvasástól nagyon kimerül, másoknak természetes olvasási feladatok, például egy feliratos külföldi film nyomon követése nagy nehézségeket okoz számára,
- a felelet választós teszteket nagyon nagy nehézségek árán oldja meg,
- sok órát tölt az iskolai vagy munkához kapcsolódó anyagok olvasásával,
- gyakran feláldozza a társas vagy családi életét a tanulás miatt,
- az olyan könyveket részesíti előnyben, amelyben sok a táblázat, grafika.
A bonyolultabb gondolkodási folyamatokban feltűnően jó teljesítményeket produkál.
- az iskolás korban jelentkező erősségek továbbra is megmaradnak,
- igen nagy tanulási kapacitás,
- ha a feladat-választós tesztekhez vagy vizsgákhoz némi plusz időt kap, akkor jelentősen nő a teljesítménye,
- jelentős teljesítményekre képes az ilyen különösen specializált területeken, mint pl. az orvostudomány, a jog, a pénzügyek vagy az alaptudományok,
- kiválóan tud írni, ha a szöveg és nem a helyesírás a fontos, jól meg tudja fogalmazni az érzéseit, és az elképzeléseit,
- az átlagnál lényegesen nagyobb empátiával rendelkezik, és mások iránt nagyon elfogadó, nyitott, barátságos,
- sikeres minden olyan területen, amelyik nem kapcsolódik az egyszerű memorizáláshoz,
- tehetséges a magas színvonalú elméletek létrehozásában és eredeti nézőpontok képviseletében,
- nagy összefüggésekben jól tud gondolkodni,
- a tradicionális, megszokott gondolkodástól eltérő ötletek könnyen jönnek létre az agyában,
- figyelemre méltó képességgel rendelkezik ahhoz, hogy minden élethelyzethez alkalmazkodni tudjon.
Ha a fentiek alapján az a gyanú fogalmazódik meg önben, hogy gyerekének, vagy saját magának diszlexiája van, fontos a tünetek időtartamát is figyelembe venni. Bárki hibázhat egy-egy szónak az elolvasásakor és mindenkivel előfordul, hogy nem jut eszébe egy egyébként ismert kifejezés. Ha ez valakinél rendszeresen előfordul, akkor lehet diszlexiára gyanakodni. Ha egy állandó nyelvhasználati mintáról van szó, akkor viszont minél hamarabb szakemberhez kell fordulni, mert a diszlexia az egy egész életre rányomja a bélyegét annak a sorsára, aki ilyen információ feldolgozással rendelkezik.
Forrás: www.tanulasmodszertan.hu
- Részletek
- Írta: Szerkesztő
- Kategória: Diszlexia
- Találatok: 11990
A diszlexia igen alattomos /tanulási/ probléma. Gyakran soha sem derül ki, hogy az érintett nem a lustasága, butasága miatt vall kudarcot az iskolában, hanem az agyi információfeldolgozása tér el az átlagostól. Az ilyen emberek /általában/ nehezen tanulnak nyelveket, bajuk van a betükkel és/vagy számokkal, adatokkal, kívülről megtanulandó szövegekkel, viszont gyorsan átlátják a nagy összefügéseket, jó az intuiciójuk.
Sokan közülük igen nagy erőfeszítéssel eljutnak az egyetemekre, főiskolákra, de például az idegen nyelvi vizsga letétele meghaladja az erejüket.
A gyermek- és fiatalkorban elszenvedett komoly tanulási kudarcok önértékelési zavarhoz vezetnek, ahonnan egyenes az út a komolyabb pszichés zavarokhoz. Nem véletlen, hogy a lelki betegségben szenvedők között kétszerannyi tanulási zavarokkal küzdőt találtak, mint az átlagos népességben.
A diszlexia elsősorban az olvasás elsajátításának nehézségeként nyilvánul meg: az érintettek 99,5 százalékánál a nyelvi fejlődésben mutatkozik probléma. A diszlexia gyakran együtt jár írási vagy számolási nehézségekkel. Ezt nevezik a diszgráfiának, illetve diszkalkuliának.
A diszlexia nem betegség. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy hiányállapotnak, vagy az átlagtól eltérő adottságok következményének tekintsük. Az utóbbi időben terjed az a nézet, mely szerint a diszlexiások egy része legalábbis, sok intellektuális előnnyel rendelkezik az átlag népességhez képest. Miközben az olyan alapvető kulturtechnikákkal, mint az olvasás vagy az írás - komoly problémáik vannak, az élet más területén gyakran jelentős kreativitást, az átlagot meghaladó képességeket mutatnak.
.A témakör kiváló hazai kutatója, dr. Gyarmathy Éva szerint: "A legtöbb esetben a tanulási zavarok /http://www.tanulasmodszertan.hu/diszlexia/ az információ feldolgozásának egy speciális módjának tekinthetők. Megfelelő inger/környezet és oktatás esetén a zavarok kialakulása megelőzhető. Ezért javaslom, hogy a tanulási zavarokkal küzdőket "másképpen tanulóknak" nevezzük inkább, mint bármely más, a diszfunkciót hangsúlyozó címkét használjunk".
A diszlexia gyakoriságára nézve ma nagyon különböző adatok vannak forgalomban. A legelfogadottabb szám szerint a népesség 5-7 százaléka komoly, és kb. ugyanennyien enyhébb fokú diszlexiától szenvednek. A tudósok szerint a diszlexiások aránya az elmúlt időben nőtt, bár ezt mások vitatják.
A legtöbb diszlexiás felnőtt korára kisebb-nagyobb nehézségekkel megtanul olvasni, de maga a diszlexiát kiváltó, eltérő információ feldolgozási sajátosságai megmaradnak, és ezek más területeken, - amik nem is mutatnak első pillanatra összefüggést az olvasással, illetve az írással - további zavarokat okoz/hat/nak. Ezek a maradvány tünetek segítenek azonosítani a korábbi diszlexiát.
Sok intelligens gyerek képes ellensúlyozni ezt a hiányosságát, így esetleg nem is derül ki, hogy diszlexiás. Az iskolában megfelelően teljesít, bár ez az értelmi képességeihez viszonyítva sokkal nagyobb energia ráfordítást igényel. Gyakran a megmagyarázhatatlan szorongások, agresszív viselkedés hátterében is lappangó tanulási zavarok vannak. Ezek a zavarok felnőtt korban is megnehezíthetik az életet. Ha tisztában vagyunk a gyenge pontjainkkal, és tudjuk az okát a némely területen jelentkező érthetetlen alul-teljesítésünknek, akkor jobban tudjuk kezelni és elfogadni ezeket a jelenségeket és önmagunkat is.
A diszlexia nagyon sok arcú, és egyénenként rendkívül eltérő formában megjelenő elváltozás. Ha nagyon általánosan akarunk fogalmazni, akkor a diszlexia bizonyos információ feldolgozási sajátosságok miatt az olvasással illetve a szimbólumuk kezelésével és az írással összefüggő problémák nagy csoportja. Úgy is mondhatnánk: ha nem kellene írni, olvasni, számolni, ha nem lenne írásbeliség, nem ismernénk a diszlexia fogalmát. Azok a agybeli, kis fiziológiai, vagy működésbeli eltérések ugyanis, amik az emberek egy részénél ilyen problémát okoznak, ennek a bonyolult kultúrtechnikának a használata során válnak láthatóvá.
Fontos leszögezni, hogy a diszlexia nincs közvetlen kapcsolatban az illető gondolkodási kapacitásával, "okosságával". Persze a kezeletlen diszlexia miatt gyengén tanuló gyerek később gyakran lemarad, és csak gyengébb tudásanyagra tesz szert.
A diszlexiának létezik egészen enyhe, közepes, illetve komoly formája. Egyénenként különböző erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek a diszlexiások is, vagyis nincs két egyforma ember ebből a szempontból.
Természetesen az hatás is sokféle, amit a diszlexia az egyéni életutakra gyakorol.
- Nem csupán az olvasásra, helyesírásra van hatással, hanem a nyelvhez és az írásbeliséghez való viszonyra is rányomja a bélyegét.
- A diszlexia sok esetben összekapcsolódik más, a tanulást akadályozó sajátosságokkal, illetve kórképekkel, mint a hiperaktivitás, a figyelemzavar,
- A legtöbb diszlexiás vele születetett ezzel a sajátossággal, bár ugyanezeket a tüneteket betegségek és bizonyos balesetek is előidézhetik.
- Sok diszlexiásnak a családtagjai között is van diszlexiás.
- Részletek
- Írta: Szerkesztő
- Kategória: Diszlexia
- Találatok: 32089
Diszgráfia
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája. Gyakran társul a diszlexiával. Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban.
A diszgráfia tünetei
§ Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra.Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát. A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.
§ Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.
Magasabb évfolyamon a tanuló írása annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondják rá a "macskakaparás" jelzőt.
§ A helyesírási hibák
o Igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni - kettőz ott, ahol nem kellene, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kellene írni. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is - elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja.
o A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö...) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése, különösen nehéz a számára.
o Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget. Írástempója ilyenkor még lassabb, mivel hol a másolandó szöveget, hol a füzetét nézi.
o Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia.
o A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki; a mondat egy része is hiányozhat.
o Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy).
o A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat.
o A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi.
Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás.
§ A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet.
§ Tempó. Mivel lassan dolgozik, lemarad.
Mivel kevés a gyermek sikerélménye, idegesen kezd az íráshoz, ez a további hibák oka lehet.
Diszgráfia kiértékelő táblázat
Helyesírási problémák
Hosszú-rövid magánhangzópárokat rosszul írja
Hosszú-rövid mássalhangzópárokat rosszul írja
Mondat elején nagybetűt nem ír
Tulajdonnevet kisbetűvel írja
Mondatvégi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki
Mondatközi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki
Elválasztásban hibázik
Szavak egybe- és különírása (igekötők, összetett szavak)
Hagyomány elve (j-ly)
Máshogy ejtjük – máshogy írjuk hibái
Részleges hasonulás
Teljes hasonulás
Összeolvadás
Magánhangzótörvényekben hibázik (pl szóvégi ó,ő stb)
Toldalékos törvényekben hibázik (pl val-vel,t,tt stb)
Alaki probléma, betűvezetési probléma, rendezetlen íráskép
Súlyosabb, önmagukban is diszgráfiára utaló tünetek
szóból betűkihagyás
szóba betű betoldása
következetes betűcsere
nem következetes betűcserék
szótagkihagyás szó elejéről vagy közepéről
szótag (nem toldalék) lehagyása szó végéről
duplázás illetve többszörözés
gyenge halási hasonlóság alapján értelmetlen betűhalmazokat ír
zöngés-zöngétlen pár csere
írásjelet elhagy (á-ról. é-ről stb)
kétjegyű mássalhangzóból az egyik jelet kihagyja
toldalékot a szótól különírja vagy a következő szóval egye írja
hosszabb (nem összetett szót) külön ír
súlyos tagolási gyengeség (pl de előbb kinézett = delobkinzet)
elő- vagy utánvételezés: hallja, hogy a szóban valami hosszú, de nem tudja, hogy hol
a mondatból szavakat értelemzavaróan kihagy vagy többször is leír
A fejlesztés céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén
• Intellektusának, osztályfokának megfelelő értő olvasás-íráskészség kialakítása, eszközszerű használata, kifejező készség fejlesztése
• Testséma biztonság fejlesztése
• Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten
• Vizuomotoros koordináció gyakorlása
• Látás-hallás-mozgás koordinált működtetése
• Olvasás – írás tanítása diszlexia prevenciós módszerrel
• Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása
• Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy esetén
• Idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel
• Az olvasásképtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, az írás segítését gépi írás megtanításával és alkalmazásával kell segíteni
Az íráskészség, helyesírási készség fejlesztése
Az írás gyakorlása párhuzamosan folyik az olvasással. Sok esetben az írás-helyesírási zavarok leküzdése sokkal nehezebb feladat az olvasásnál. A diszgráfiás gyermekek írását nem lehet csak másolással korrigálni.
Képességfejlesztés: elsődleges fontosságú
finommotoros, grafomotoros, vizuo-motoros fejlesztés
akusztikus figyelem, alaktagolás, ritmus (fonémákat, szótaghatárokat nem hallja ki), fejlesztése
differenciáló képesség, emlékezet, memória fejlesztése
Fontos a diktálás, melynek sokáig nagyon egyszerű szinten kell mozognia: betűk, szótagok és rövid szavak tollbamondásával, a betűformák, kapcsolások alapos megfigyeltetésével, emlékezetbe vésésével.
Később hasznosak a képekről, eseményekről történő szó- illetve mondatalkotások, mondatbefejezések.
Beszédkészség, szókincs fejlesztésével párhuzamosan mindig le is kell írattatnunk a gyűjtött szavakat (azonos mondatrészek, szófajok gyűjtése képekről, kérdések segítségével, rokonértelmű szavak, ellentétek gyűjtése, főfogalom alá rendelések, csoportosítások).
A prognózis tekintetében vannak javuló tendenciát mutató esetek, de lehet a folyamat stagnáló, ill. időnkénti visszaeséssel is számolni kell.
Összeállította: Juhászné Gáspár Dorottya
- Részletek
- Írta: Szerkesztő
- Kategória: Diszlexia
- Találatok: 71666
A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.
Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest.
A számolási képesség tejes hiánya az akalkulia.
Az elsődleges okok
A háttérben általában idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem.
A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stressz-hatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Ha a hibázást, helytelen választ az osztály magatartása, a tanár, szülő stb személye szégyellnivalónak ítéli, kinevetik esetleg csúfolják, megalázzák, akkor kialakulhat a másodlagos számolási zavar.
A diszlexiás gyerekek többnyire számolásgyengeséggel is küszködnek.
Egyes gyermekekben a számolási nehézség önálló probléma lehet, amely csakis a számolási képességeket érinti. Ezeknek a gyermekeknek a nehézségei sokfélék és változóak.
A hiányosságok az alábbi területeket érinthetik:
Matematikai felfogóképesség
Ez jelenti azt a képességet, hogy megértsük a számok jelentését. Ha egy gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor pl. le tudja írni a hetes számot, de nem tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.
Műveleti funkciók
Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás képessége. Ha egy gyermeknek nehézségei vannak az alapműveletekkel, akkor hosszú ideig még az ujjait használja számoláskor.
A kiválasztási folyamat
A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő számolási műveletet. A gyermek ilyen helyzetben el tud végezni egy összeadást, vagy osztást, ha erre kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania, ha a szóban megadott feladat nem utal pontosan a kívánt műveletre.
Folyamatos emlékezés
Az a képesség ez, amellyel emlékezünk a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére.
Szóbeli matematikai kifejezőképesség.
A matematikai meghatározások és fogalmak kifejezése szavakkal.
Absztrakt szimbolizáció
Ez az a képesség, amelynek segítségével megértjük, hogy a számok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a probléma, a gyermeknek nehézségei lesznek az algebra tanulásakor.
Hallási, látási kapcsolódások.
Ily módon azonosítjuk a számot egy leírt szimbólummal. Az ilyen gyermekek jól számolnak, de nem tudják a számokat elolvasni.
Csoportosítási képesség.
Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját. Ha a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.
Konkrét matematikai műveletek.
A szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák nagyságának és számának a megítélése. Ha itt van a hiba, akkor a gyermekeknek nehézségük lehet, ha e tárgyakkal tenniük kell valamit. Gyakran váratlan jelenség, mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont számolás.
A mennyiség megőrzése.
Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a formával. Például, ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny, magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik. A legtöbb gyermek ezt már az első iskolai évek során megérti, de néhány idősebb tanuló nem fogja fel ezt a jelenséget.
Az arányok megállapítása.
Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal dolgozunk. Ha ebben hiba van, akkor a gyermek például nem tud három kockát három gyermekhez kapcsolni.
A számok grafikus megjelenítése.
Emlékezés a számok grafikus megjelenésére és azok leírására.
A műveleti jelek alkalmazása.
A matematikai jelzések megértése, mint �+� és a �-�. Ha a gyermek nem érti, ez nagymértékben lassítja munkáját, mert nem érti mit jelent a jel.
A számolási gyengeség, a tanulási/magatartási zavar felismerhető tünetei óvodáskorban
suta mozgás a testnevelési foglalkozásokon, mozgásos játékok közben,
idegenkedés a játékos számlálgatástól, versmondástól, szövegtanulástól,
menekülés a gyurmázástól, puzzle-kirakástól, rajzolástól, színezéstől,
illetve az ezekben való részvétel kerülése.
A számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei iskoláskorban
pontatlanság, észlelési hiányosságok alakfelismerésnél, formamásolásnál, ábrák használatánál
számfelcserélések,
helyiérték-zavarok,
téri irányok keverése, gyakori tévesztése,
tükörírás, tükörolvasás,
nagysághibák ejtése,
helyzethibák, kihagyások, sorrendhibák
soralkotások, sorozatok írása - olvasása terén gyakori hibázás
az alapműveleteknél a tízesek átlépése,
a maradék megtartása,
az irányok figyelembevétele kivonáskor,
többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzatok helyének megállapítása bizonytalan,
szimbólumok, jelek használatának hiánya, bizonytalansága,
matematikai szókincs fejletlensége
felületes, szelektív szövegészlelés
szöveges feladatok adatait nem tudja megjegyezni
fogalmi hiányosságok
szorzás, osztás értelmezésében,
törtszám értelmezése, tizedes törtek írása, olvasása terén,
síkidom és test közötti különbség megállapításánál,
kerület, terület értelmezésében,
alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok,
mértékegységek tudása, átváltása terén,
szöveges feladat matematika nyelvére átfordítása,
elmaradott az ítéletalkotás, következtetés, indokolni tudás,
gyenge az elemző-összehasonlító képesség,
A diszkalkuliaveszélyeztetettség, illetve a fennálló diszkalkulia diagnosztizálására szolgáló vizsgálat három fő részre bontható: orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatra.
Diszkalkulia-terápia
A részletes pedagógiai vizsgálatra támaszkodva kell felépíteni a terápiás tervet.
A vizsgálatnak tükröznie kell a gyermek jelenlegi tudásszintjét, s a már elsajátított tudásra, képességekre építjük fel a terápiás tervet, egészen apró lépésekre lebontva, a fokozatosság elvét különösen szem előtt tartva.
1.
A speciális diszkalkulia foglalkozások célja a matematikatanuláshoz szükséges biztos alapok megteremtése, a megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása, pl érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd fejlesztése. Segítséget igényelnek saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódásnál.
Különleges jelentőségű a terápia során a már eddig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása illetve beépítése az új ismeretekbe.
2.
Számfogalom és műveleti fogalom kialakítása: fontos számukra a számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása igen aprólékosan, kis lépésekben haladva 5-ös, 10-es, majd 20-as számkörben, később a számkörök bővülnek az osztályfoknak megfelelően. Az adott darabszámot látjuk, tapintjuk, rakosgatjuk, számnevét kimondjuk, számmal leírjuk. Ugyanígy végezzük el a műveleteket, amelyeket cselekedtetéssel értelmezünk.
A cselekedtetést addig végezzük, amíg az a szimbolizálódásra alkalmas lesz.
3.
Egyik legfontosabb teendő az absztrahálás folyamatának segítése. A különböző matematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció absztrahálási folyamata: saját teste, térben, síkban, tárgyakkal, modellekkel, cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik.
4.
Szöveges feladatok: elolvasása, megértése, adatok lejegyzése, műveletté alakítása, műveletvégzés, szöveges válasz leírása mind-mind gondot okoz egy diszlexiás, diszkalkuliás gyermek számára.
5.
A matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe.
6.
A sikeres kezelés fontos feltétele a motiváció.
7.
Fontosak a nevelési feladatok, melyeknek elsődleges célja a harmonikus személyiség kialakítása, ösztönzés a feladatvégzésekre, a szorongások oldása, önfegyelemre, kitartásra nevelés.
A honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.
Dokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!
Ha kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!
A