Az erre vonatkozó eljárás szabályait az iskolaigazgatók a LXXIX/1993 (közoktatási törvény) 30§ (9) bekezdésében, valamint a 14/ 1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 10-21. § -aiban találják meg.

20§ (8) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése szerint a vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse.

37 § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a ) a 35 § (2 ) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.

41 § (2)

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.

A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján valamely tantárgy vagy annak - szóbeli vagy írásbeli - vizsgarésze alól felmentést kérő tanulók érettségi vizsgáját a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (8), 37. § (1) - (3) és 41. § (2) bekezdései szabályozzák. A sajátos nevelési igény megállapításának eljárásáról a 14/ 1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról rendelkezik.

Nem. Az érettségi vizsgarendszerben az ECDL bizonyítvány nem váltja ki az informatika érettségi vizsgát, továbbá ezért a felvételi eljárás során többletpont sem adható.

Az akár emelt, akár középszinten jeles eredményt elérők számára mód van arra, hogy ezt az eredményüket - a regisztrációs díj megfizetése mellett - ECDL bizonyítványra váltsák át. Ebben az esetben az ECDL bizonyítványt az érettségi dokumentum, valamint az érettségi adatokat nyilvántartó hivatalos szervezettel egyeztetett adatok alapján a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság bocsátja ki.

A tanulók az országos középiskolai tanulmányi versenyen elért eredményük alapján, az érettségi vizsgájuk évében hatályos jogszabályi előírások szerint kaphatnak az adott vizsgatárgyból érettségi mentességet és minősítést.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. Korm. rendelet 41. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az országos középiskolai tanulmányi versenyen a döntőben vett részt, akkor az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg azt, hogy a tanulmányi verseny döntőjében részt vevő versenyzők közül hány tanuló kaphat emelt szintű, és hány tanuló középszintű minősítést. Az országos középiskolai tanulmányi versenyek idei versenykiírása értelmében az 1 - 15. helyezettek emelt szintű jeles osztályzatot és 100 %-os minősítést, a további helyezettek középszintű jeles osztályzatot és 100 %-os minősítést kapnak.

Szakirányú továbbtanulás esetén a felvételi eljárásban az 1-15. helyezetteknek maximális (24) többletpont jár.