Törvények

Részletek: Írta: Szerkesztő; Kategória: Törvények; Megjelent: 2009. január 09; Találatok: 15790

Egyre több embert foglalkoztat a 2009-ben folyósítandó 13. havi illetmény kifizetéséről szóló rendelkezés. A cikkben szereplő törvény átmeneti megoldásként törvénybe foglalja az illetményfizetés rendjét.
Ajánlom mindenki figyelmébe még:

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

1. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 193/T. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkáltatói igazolásnak a 98. § (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell a következőket:

a) a tizenharmadik havi munkabérnek a munkaviszony megszűnése évében történő kifizetését, összegét, valamint a tizenharmadik havi illetményre jogosító időtartamot, illetve - jogosító időtartam hiányában - a kifizetés elmaradását,

b) a munkaviszony megszűnésének évében

ba) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

bb) igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

bc) jogcímenként - a rendes szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamot, amely alatt a munkavállaló átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

(2) Az Mt. 193/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„193/V. § (1) A munkavállaló tizenharmadik havi munkabérre jogosult, ha a tárgyév teljes tartama alatt közigazgatási szervnél munkaviszonyban állt. A tizenharmadik havi munkabér a munkavállalót időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap munkaviszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi munkabérre jogosító idő számítása során a közigazgatási szerveknél tárgyévben fennállt munkaviszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén a munkavállaló részére járó tizenharmadik havi munkabér összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt munkaviszonynak az időtartamát, amely után a munkavállaló a tizenharmadik havi munkabért időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a munkaviszony szünetelésének időtartama.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a 183 napot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a munkavállaló átlagkereset-, illetve - a rendes szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi munkabér összege a munkavállaló munkaszerződésében foglalt,

a) tárgyév december 1-jei személyi alapbérének havi összegével egyezik meg, illetve

b) a munkába lépés napján irányadó személyi alapbérének havi összegével egyezik meg, ha a munkavállaló tárgyév december 1-jét követően létesített munkaviszonyt.

(6) A tizenharmadik havi munkabért a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig a munkavállaló számára ki kell fizetni.

(7) Ha a munkaviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi munkabér időarányos részét az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi munkabér mértékét a kifizetés időpontjában irányadó személyi alapbér összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt a munkavállalótól a 162. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor a munkavállaló részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető szünetelésnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(10) E § alkalmazásában a közigazgatási szervnél fennálló munkaviszonyon a közalkalmazotti, közszolgálati, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, az ügyészségi szolgálati viszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát is érteni kell.”

2. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A köztisztviselő tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyév teljes tartama alatt közszolgálati jogviszonyban állt. A tizenharmadik havi illetmény a köztisztviselőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt közszolgálati jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén a köztisztviselőnek járó tizenharmadik havi illetmény összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt közszolgálati jogviszonynak az időtartamát, amely után a köztisztviselő a tizenharmadik havi illetményt időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartama.

a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a köztisztviselő átlagkereset-, illetve - a rendes szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi illetmény összege a köztisztviselő kinevezésében foglalt,

a) tárgyév december 1-jei illetményének összegével egyezik meg, illetve

b) a munkába lépés napján irányadó illetményének összegével egyezik meg, ha a köztisztviselő tárgyév december 1-jét követően létesített közszolgálati jogviszonyt.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig a köztisztviselő számára ki kell fizetni.

(7) Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény időarányos részét az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselő részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában irányadó illetmény összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt a köztisztviselőtől a Munka Törvénykönyve 162. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor a köztisztviselő részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető szünetelésnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(10) E § alkalmazásában közszolgálati jogviszonyon az e törvény hatálya alá tartozó szervnél fennálló munkaviszonyt, valamint a közalkalmazotti jogviszonyt, a bírói szolgálati, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, az ügyészségi szolgálati viszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát is érteni kell.”

(2) A Ktv. 50. §-a (2) bekezdése c) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:]

„c) a 49. § szerinti juttatás - még ki nem fizetett összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása;”

(3) A Ktv. 64. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkáltató a közszolgálati jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor a köztisztviselő részére közszolgálati igazolást ad.

(5) A közszolgálati igazolásnak tartalmaznia kell különösen

a) a köztisztviselő természetes személyazonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),

b) a köztisztviselő taj-számát,

c) a munkáltatónál közszolgálati jogviszonyban töltött idő tartamát,

d) a köztisztviselő illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját,

e) a köztisztviselő által a közszolgálati jogviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát,

f) a 19. § (2) bekezdése alapján meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülést,

g) a köztisztviselő munkakörét,

h) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,

i) a tizenharmadik havi illetménynek a közszolgálati jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, összegét, valamint a tizenharmadik havi illetményre jogosító időtartamot, illetve - jogosító időtartam hiányában - a kifizetés elmaradását,

j) a közszolgálati jogviszony megszűnésének évében

ja) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

jb) igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

jc) jogcímenként - a rendes szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamot, amely alatt a köztisztviselő átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült,

k) a közszolgálati jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a köztisztviselő kérésére a közszolgálati igazolásból mellőzni kell.

(6) Az (5) bekezdés i)-j) pontjainak alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

3. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 36. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3)-(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell]

„c) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében

ca) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

cb) igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

cc) jogcímenként - a rendes szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamot, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült,

d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, összegét, valamint a tizenharmadik havi illetményre jogosító időtartamot, illetve - jogosító időtartam hiányában - a kifizetés elmaradását,”

(2) A Kjt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés c)-d) pontjainak alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

(3) A Kjt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyév teljes időtartama alatt közalkalmazotti jogviszonyban állt. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén a közalkalmazottnak járó tizenharmadik havi illetmény összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt közalkalmazotti jogviszonynak az időtartamát, amely után a közalkalmazott a tizenharmadik havi illetményt időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.

a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset-, illetve - a rendes szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott kinevezésében foglalt,

a) tárgyév december 1-jei illetményének összegével egyezik meg, illetve

b) a munkába lépés napján irányadó illetményének összegével egyezik meg, ha a közalkalmazott tárgyév december l-jét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig a közalkalmazott számára ki kell fizetni.

(7) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény időarányos részét az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában irányadó illetmény összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt a közalkalmazottól a Munka Törvénykönyve 162. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor a közalkalmazott részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető szünetelésnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(10) E § alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyon a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél fennálló munkaviszonyt, a közszolgálati jogviszonyt, a bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, az ügyészségi szolgálati viszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát is érteni kell.”

4. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 46/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén]

„b) tizenharmadik havi illetményre,”

[jogosult.]

(2) Az Üsztv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Az ügyész tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyév teljes tartama alatt ügyészségi szolgálati viszonyban állt. A tizenharmadik havi illetmény az ügyészt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt ügyészségi szolgálati viszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén az ügyésznek járó tizenharmadik havi illetmény összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt ügyészségi szolgálati viszonynak az időtartamát, amely után az ügyész a tizenharmadik havi illetményt időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe az ügyészségi szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az ügyész átlagkereset-, illetve - a rendes szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi illetmény összege

a) az ügyész tárgyév december 1-jei illetményének összegével egyezik meg, illetve

b) a munkába lépés napján irányadó illetmény összegével egyezik meg, ha az ügyész tárgyév december 1-jét követően létesített ügyészségi szolgálati viszonyt.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig az ügyész számára ki kell fizetni.

(7) Ha az ügyészségi szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény időarányos részét az utolsó munkában töltött napon kell az ügyész részére kifizetni. Ez esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában irányadó illetmény összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt az ügyésztől a Munka Törvénykönyve 162. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor az ügyész részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tizenharmadik havi illetmény, illetve időarányos része nem illeti meg az ügyészt, ha

a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,

d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(10) A tizenharmadik havi illetmény, illetve az időarányos része az ügyészt visszamenőleg illeti meg, ha fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.

(11) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető szünetelésnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(12) E § alkalmazásában ügyészségi szolgálati viszonyon a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél fennálló munkaviszonyt, a közszolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát is érteni kell.”

(3) Az Üsztv. 66. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyész]

„e) tizenharmadik havi illetményben nem részesülhet.”

(4) Az Üsztv. 81/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/J. § (1) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult (tizenharmadik havi illetmény).

(2) A tizenharmadik havi illetményre egyebekben a 48. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(5) Az Üsztv. 90/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90/K. § (1) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult (tizenharmadik havi illetmény).

(2) A tizenharmadik havi illetményre egyebekben a 48. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(6) Az Üsztv. 95. §-ának (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-g) pont megjelölése d)-h) pontra változik:

[Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyve]

„c) 98. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói igazolásnak tartalmaznia kell a következőket is:

ca) a tizenharmadik havi illetménynek az ügyészségi szolgálati viszony megszűnése évében történő kifizetését, összegét, valamint a tizenharmadik havi illetményre jogosító időtartamot, illetve - jogosító időtartam hiányában - a kifizetés elmaradását,

cb) az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének évében

(i) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

(ii) igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

(iii) jogcímenként - a rendes szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamot, amely alatt az ügyész átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült;”

(7) Az Üsztv. 95. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

„(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

5. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 61. § (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az f) pont végén az írásjel pontosvesszőre változik:

[Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:]

„g) a tizenharmadik havi illetmény szolgálati viszonya megszűnése évében történő kifizetését, összegét, valamint a tizenharmadik havi illetményre jogosító időtartamot, illetve - jogosító időtartam hiányában - a kifizetés elmaradását;

h) a szolgálati viszony megszűnésének évében

ha) az egészségügyi szabadsága időtartamát,

hb) igénybe vett illetmény nélküli szabadsága időtartamát, valamint

hc) jogcímenként - az alap-, pótszabadság, az egészségügyi szabadság, a szülési szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamát, amely alatt a hivatásos állomány tagja átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült.”

(2) A Hszt. 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A (2) bekezdés g)-h) pontjainak alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

(3) A Hszt. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.”

(4) A Hszt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) A hivatásos állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyév teljes tartama alatt szolgálati viszonyban állt. A tizenharmadik havi illetmény a hivatásos állomány tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt szolgálati viszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén a hivatásos állomány tagjának járó tizenharmadik havi illetmény összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt közszolgálati jogviszonynak az időtartamát, amely után a hivatásos állomány tagja a tizenharmadik havi illetményt időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál az alap-, pótszabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a 183 napot nem haladja meg -

a) az egészségügyi szabadság időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a hivatásos állomány tagja átlagkereset-, illetve - az alap-, pótszabadság, az egészségügyi szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi illetmény összege

a) a tárgyév december l-jén irányadó távolléti díj összegével egyezik meg, illetve

b) a munkába lépés napján irányadó távolléti díj összegével egyezik meg, ha a hivatásos állomány tagja tárgyév december 1-jét követően létesített szolgálati viszonyt.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig a hivatásos állomány tagja számára ki kell fizetni.

(7) Ha a szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény időarányos részét az utolsó munkában töltött napon a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés esedékességekor irányadó távolléti díj összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt a hivatásos állomány tagjától a 106. § (3) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor a hivatásos állomány tagja részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető szünetelésnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(10) E § alkalmazásában szolgálati viszonyon a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél fennálló munkaviszonyt, a közszolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti, bírói szolgálati, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, az ügyészségi szolgálati viszonyt, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát is érteni kell.”

6. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 29. § (2) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az e) pont végére vessző kerül:

[Az (1) bekezdés szerinti igazolás]

„f) a tizenharmadik havi illetménynek a szolgálati viszony megszűnése évében történő kifizetését, összegét, valamint a tizenharmadik havi illetményre jogosító időtartamot, illetve - jogosító időtartam hiányában - a kifizetés elmaradását,

g) a szolgálati viszony megszűnésének évében

ga) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

gb) igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

gc) jogcímenként - a rendes szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamot, amely alatt az igazságügyi alkalmazott átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült”

[tartalmazza.]

(2) Az Iasz. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés f)-g) pontjainak alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

(3) Az Iasz. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § (1) Az igazságügyi alkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyév teljes tartama alatt szolgálati viszonyban állt. A tizenharmadik havi illetmény az igazságügyi alkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt szolgálati viszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén az igazságügyi alkalmazottnak járó tizenharmadik havi illetmény összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt szolgálati viszonynak az időtartamát, amely után az igazságügyi alkalmazott a tizenharmadik havi illetményt időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az igazságügyi alkalmazott átlagkereset-, illetve - a rendes szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi illetmény összege az igazságügyi alkalmazott kinevezésében foglalt,

a) tárgyév december 1-jei illetményének összegével egyezik meg, illetve

b) a munkába lépés napján irányadó illetményének összegével egyezik meg, ha az igazságügyi alkalmazott tárgyév december l-jét követően létesített szolgálati viszonyt.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig az igazságügyi alkalmazott számára ki kell fizetni.

(7) Ha a szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény időarányos részét az utolsó munkában töltött napon az igazságügyi alkalmazott részére ki kell fizetni. Ez esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában irányadó illetmény összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt az igazságügyi alkalmazottól az Mt. 162. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor az igazságügyi alkalmazott részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető szünetelésnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(10) E § alkalmazásában szolgálati viszonyon a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél fennálló munkaviszonyt, a közszolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti, bírói szolgálati jogviszonyt, az ügyészségi szolgálati viszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát is érteni kell.”

(4) Az Iasz. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) A 116. §-ban foglaltaktól eltérően a tizenharmadik havi illetmény, illetve időarányos része nem illeti meg az igazságügyi alkalmazottat, ha

a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,

d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A tizenharmadik havi illetmény, illetve időarányos része az igazságügyi alkalmazottat visszamenőleg illeti meg, ha fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”

7. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 65. § (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki, egyidejűleg az f) pont végén lévő írásjel pontosvesszőre változik:

[Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza az állomány tagjának]

h) a szolgálati viszonya megszűnésének évében

ha) az egészségügyi szabadsága időtartamát,

hb) igénybe vett illetmény nélküli szabadsága időtartamát, valamint

hc) jogcímenként - az alap-, pótszabadság, az egészségügyi szabadság, a szülési szabadság és a munkaszüneti napok kivételével - minden olyan munkában nem töltött időtartamát, amely alatt az állomány tagja átlagkereset-, illetve távollétidíj-kifizetésben részesült.”

(2) A Hjt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A (2) bekezdés g)-h) pontjainak alkalmazásában időtartamon az időtartam kezdő és befejező időpontjának naptárilag történő megjelölését kell érteni.”

(3) A Hjt. 65. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 47. § szerinti vezénylés és a 63. § szerinti áthelyezés esetén is.”

(4) A Hjt. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) Az állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyév teljes tartama alatt szolgálati viszonyban állt. A tizenharmadik havi illetmény az állomány tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 90 nap szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) A tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt szolgálati viszonyok időtartamát össze kell számítani. Összeszámítás esetén az állomány tagjának járó tizenharmadik havi illetmény összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni annak a tárgyévben már megszűnt szolgálati jogviszonynak az időtartamát, amely után az állomány tagja a tizenharmadik havi illetményt időarányosan megkapta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a munkában nem töltött idő.

a) az egészségügyi szabadság időtartamát,

b) a 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartamát, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az állomány tagja átlagkereset-, illetve - az alap-, pótszabadság, az egészségügyi szabadság, valamint a szülési szabadság kivételével - távollétidíj-fizetésben részesült figyelembe kell venni.

(5) A tizenharmadik havi illetmény összege

a) a tárgyév december 1-jén irányadó távolléti díj összegével egyezik meg, illetve

b) a szolgálati viszony létesítésének napján irányadó távolléti díj összegével egyezik meg, ha az állomány tagja tárgyév december 1-jét követően létesített szolgálati viszonyt.

(6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyév decemberében, a hónap 20. napjáig az állomány tagja számára ki kell fizetni.

(7) Ha a szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény időarányos részét az utolsó munkában töltött napon az állomány tagja részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - az (5) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés esedékességekor irányadó távolléti díj összege alapján kell meghatározni.

(8) Ha a tárgyévi jogszerző időszakot figyelembe véve megállapítható, hogy túlfizetés történt, akkor azt az állomány tagjától a 116. § (3) bekezdésének alkalmazásával vissza kell követelni. Amennyiben kevesebb jogszerző időt vettek figyelembe, mint ami az (1)-(4) bekezdés alapján megállapítható, akkor az állomány tagja részére a különbözetet a tárgyévet követő január 15-éig ki kell fizetni.

(9) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető munkában nem töltött időnek a munkaszüneti nap miatt kiesett idő, illetőleg a heti pihenőnap (pihenőidő) miatti távollét.

(10) E § alkalmazásában szolgálati viszonyon a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél fennálló munkaviszonyt, továbbá a Hjt. 2. § (31) bekezdése szerinti közszolgálati jogviszonyt is érteni kell.”

8. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 42/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló munkatársak minden naptári évben külön juttatásként két alkalommal, alkalmanként egyhavi illetményre jogosultak, amennyiben a kifizetés időpontjában a jogviszonyuk a Gazdasági Versenyhivatallal fennáll, és a tárgyfélévben tényleges munkavégzésük nem szünetelt. A külön juttatást két részletben, a tárgyfélévet követő hónap végéig kell kifizetni.”

9. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/M. § (1)-(3) bekezdéseinek a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos nevelőszülő tizenharmadik havi díjra jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi díj a hivatásos nevelőszülőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább hathavi hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos nevelőszülő nem jogosult tizenharmadik havi díjra, ha gyermeknevelési feladatait - szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása miatt - a tárgyévben hat hónapnál hosszabb ideig nem látta el.

(3) A tizenharmadik havi díj mértéke a tárgyév december havi hivatásos nevelőszülői díj összegével egyezik meg.”

Hatályba léptető rendelkezések

10. § (1) E törvény - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 12. § (1) bekezdésében a „,valamint minden naptári évben külön juttatásként legalább egyhavi illetményére, jubileumi jutalomra pedig a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint jogosult” szövegrész helyébe a „, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomra, illetve a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint jubileumi jutalomra jogosult” szöveg lép.

(3) A Ksztv. 12. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az államtitkár és a szakállamtitkár számára céljuttatást és projekt-prémiumot a munkáltatói jogkör gyakorlója és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök állapíthat meg.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Ktv. 11. § (4) bekezdésében a „42-49. §-ok” szövegrész helyébe a „42-48. §-ok” szövegrész lép,

b) a Ktv. 49/A. § (1) bekezdésében a „42-49. §-a” szövegrész helyébe a „42-48. §-a” szövegrész lép,

c) a Ktv. 67. § (1) bekezdésében a „49-49/N. §-aiban” szövegrész helyébe a „49/A-49/N. §-aiban” szövegrész lép,

d) a Hszt. 108. § (1) bekezdésében a „külön juttatás” szövegrész helyébe az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás” szövegrész lép,

e) a Hszt. 183. § (4) bekezdésében a „külön juttatást” szövegrész helyébe az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást” szövegrész lép,

f) a Hjt. 118. § (1) bekezdésében a „külön juttatás” szövegrész helyébe az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás” szövegrész lép,

g) a Hjt. 204. § (4) bekezdésében a „külön juttatást” szövegrész helyébe az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást” szövegrész lép,

h) a Ktv. 1. számú mellékletének 1. pontjában a „Név (leánykori név):” szövegrész helyébe a „Név (születési név):” szövegrész lép.

(5) 2008. december 31-én lép hatályba a törvény 11. § (2) bekezdése.

(6) 2010. január 1-jén lépnek hatályba a törvény

a) 1-9. §-ai,

b) 12. §-ának (9) és (10), valamint (12) bekezdése.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

11. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Mt. 193/V. §-a,

b) a Ktv. 49. §-a, a Ktv. 50. §-a (2) bekezdésének c) pontja,

c) a Kjt. 36. § (2) bekezdés d) pontja, valamint a Kjt. 68. §-a,

d) az Üsztv. 46/B. § (1) bekezdés b) pontja, 48. §-a, 66. § (2) bekezdés e) pontja, 81/J. §-a, 90/K. §-a,

e) a Hszt. 109. §-a, az azt megelőző „Külön juttatás” alcím,

f) az Iasz. 116. §-a, az azt megelőző „A külön juttatás” alcím, az Iasz. 117. §-a,

g) a Hjt. 119. §-a, az azt megelőző „Külön juttatás” alcím,

h) a Tpvt. 42/A. § (9) bekezdése,

i) a Gyvt. 66/M. § (1)-(3) bekezdései,

j) a Ksztv. 56. § (4) bekezdése, valamint

k) az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXXIII. törvény.

(2) Nem lép hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Kjtm.) 2. § (2) bekezdése, 9. §-a, 11. §-a, 16. §-a, 29. §-a, 33. § (2) bekezdés c) pontja, 34. § (5) bekezdése, 40. § (2)-(4) bekezdése, 41. § (6) és (7) bekezdése.

(3) E törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.

Módosító rendelkezések

12. § (1) Az Mt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató

a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,

b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.”

(2) A Kjt. 20/A. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a 20/A. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)

a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

(5) A pályázó - a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően - a pályázathoz csatolja

a) a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját,

b) arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,

c) a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a 23. § (2) bekezdés szerinti magasabb vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő

a) hatvan napon belül, vagy

b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,

dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.

(7) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.”

(3) A Kjt. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

a) felmentés,

b) rendkívüli lemondás,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy

d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.”

(4) A Kjt. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.”

(5) A Kjt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

(2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(3) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető az ott meghatározott feltételek esetén sem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.”

(6) A Kjt. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) Az 56. §-tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A kinevezett vezető az 57. § (1)-(4) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.”

(7) A Kjt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.

(2) A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kár megtérítésével kapcsolatban az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.

(3) Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg - a 35. § (1) bekezdésétől eltérően - hathavi átlagkeresetével felel.”

(8) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevőt a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(9) A Péptv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevőt a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevő tizenharmadik havi juttatásra a (11) bekezdésben foglaltak szerint jogosult. A programban részt vevőt utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(10) A Péptv. 4. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A tizenharmadik havi juttatás összege - ha a programban való részvétel a tárgyévben folyamatosan fennállt - a (4) bekezdésben foglalt juttatás egyhavi összegének harminc százalékával egyezik meg. A tizenharmadik havi juttatás a programban részt vevőt időarányosan illeti meg, amennyiben a tárgyévben legalább kilencven nap időtartamban vett részt a programban. Ha a programba való belépésre év közben került sor, a belépés időpontjáig járó tizenharmadik havi illetmény összegét hozzá kell számítani a tizenharmadik havi juttatáshoz. A tizenharmadik havi juttatást a tárgyév december hónap huszadik napjáig a programban részt vevő számára ki kell fizetni. Ha a jogviszony év közben szűnik meg, akkor a tizenharmadik havi juttatás időarányos részét az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a programban részt vevő részére.”

(11) A Péptv. 6. § (1) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„A 4. § (4)-(5), továbbá (8) és (9) bekezdése, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti juttatás - kivéve a ruházati költségtérítést - és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása:”

„b) a 2006-2015. évekre vonatkozóan az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás.”

(12) A Péptv. 6. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„A 4. § (4)-(5), (8) és (9), valamint (11) bekezdése, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti juttatás - kivéve a ruházati költségtérítést - és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása:”

(13) 2010. január 1-jén

a) a Ktv. 11. § (4) bekezdésében a „42-48. §-ok” szövegrész helyébe a „42-49. §-ok” szövegrész lép,

b) a Ktv. 49/A. § (1) bekezdésében a „42-48. §-a” szövegrész helyébe a „42-49. §-a” szövegrész lép,

c) a Ktv. 67. § (1) bekezdésében a „49/A-49/N. §-aiban” szövegrész helyébe a „49-49/N. §-aiban szövegrész lép,

d) az Üsztv. 3. számú melléklet IV. pontjának második francia bekezdésében a „bérpótlékai, jutalma” szövegrész helyébe „bérpótlékai, tizenharmadik havi illetménye, jutalma,” szövegrész lép,

e) a Hszt. 108. § (1) bekezdésében az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás” szövegrész helyébe a „külön juttatás” szövegrész lép,

f) a Hszt. a 109. §-át megelőzően a „Külön juttatás” alcímmel egészül ki,

g) a Hszt. 183. § (4) bekezdésében az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást” szövegrész helyébe a „külön juttatást” szövegrész lép,

h) az Iasz. a 116. §-át megelőzően a „A külön juttatás” alcímmel egészül ki,

i) a Hjt. 118. § (1) bekezdésében az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás” szövegrész helyébe a „külön juttatás” szövegrész

lép,

j) a Hjt. a 119. §-át megelőzően a „Külön juttatás” alcímmel egészül ki,

k) a Hjt. 204. § (4) bekezdésében az „a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást” szövegrész helyébe a „külön juttatást” szövegrész,

l) a Ksztv. 12. § (1) bekezdésében a „jubileumi jutalomra” szövegrész helyébe a „jubileumi jutalomra és tizenharmadik havi illetményre” szövegrész lép.

(14) A Kjtm. 33. §-a (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[(2)A Kjt.]

„c) 21/A. §-ának (5) bekezdésében, 22. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a 22/B. §-ának felvezető szövegében, 39. §-ának (4) bekezdésében, 54. §-ának (3) bekezdésében, 55. §-ában, 57. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 61. §-ának (4) bekezdésében, 66. §-ának (4) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 75. §-a (1) bekezdésében „a miniszter” szövegrész helyébe „végrehajtási rendelet” szöveg,

d) 57. §-ának (2) bekezdésében a „magasabb vezető állású” szövegrész helyébe a „magasabb vezető megbízású” szövegrész, a „vezető állásút” szövegrész helyébe a „vezető megbízásút” szövegrész”

[lép.]

(15) A Kjtm. 41. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a közalkalmazott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízása e törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át,

a) a határozatlan, illetve határozott idejű magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást - a b) pontban foglaltak kivételével - határozatlan időre szóló magasabb vezetői vagy vezetői munkakörre szóló kinevezésnek kell tekinteni,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően, ha a vezetői feladatok határozott időre szóló ellátását törvény írja elő, a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást az annak lejártáig tartó határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői munkakörre szóló kinevezésnek kell tekinteni azzal, hogy a határozott idő lejárta előtt a közalkalmazott kérelmére a 30/A. § megfelelő alkalmazásával másik munkakört kell felajánlani. Ha nincs felajánlható munkakör, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasítja, a határozott idő lejártakor a közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltatónak ezen okra hivatkozással felmentéssel meg kell szüntetnie, és a munkakör elutasítása esetén megfelelően alkalmazni kell a 37. § (9) bekezdését,

c) illetményét a Kjt. e törvény 22. §-ával megállapított 66/A. §-a szerint kell megállapítani.”

„(7) 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig a Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg kilencven százaléka. A 2009. január 1-jétől a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, valamint a Kjt. 70-71., valamint 74. és 75. §-a alapján irányadó rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. sz. melléklete alapján meghatározott összeg kilencven százaléka. Ha a vezető a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt az illetmény összegébe nem kell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.”

(16) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontjában a „119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az (5) bekezdését” szövegrész helyébe a „119. §-ának (1)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését”, a „123-126. §-át” szövegrész helyébe a „123-124/A. §-át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)-(5) bekezdését, 126. §-át” szövegrész,

b) a Kjt. 21/A. § (4) bekezdésének felvezető szövegében, valamint a 34. § (7) bekezdésében a „22. § (12) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (16) bekezdése” szövegrész, a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontjában a „22. § (12) bekezdésében” szövegrész helyébe a „22. § (16) bekezdésében” szövegrész,

c) a Kjt. 22/A. §-ában a „45-53.” szövegrész helyébe a „45-53/A” szövegrész

d) a Péptv. 2. §-ának 4. b) pontjában a „Kjt. 66. §-a” szövegrész helyébe a „Kjt. 66. és 66/A. §-a” szövegrész, 3. § (1) bekezdésének a) pontjában az „előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik” szövegrész helyébe az „előrehozott öregségi nyugdíjra vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeit megszerzi” szövegrész, 5. §-ának (4) bekezdésében a „valamint (9) bekezdését, valamint” szövegrész helyébe a „valamint (9)-(11) bekezdését, továbbá” szövegrész

lép.

Átmeneti rendelkezések

13. § A 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény, munkabér, díj, külön juttatás, tiszteletdíj összegének megállapítására, kifizetésére és elszámolására a jogviszonytól függően az Mt., a Ktv., a Kjt., az Üsztv., a Hszt., az Iasz., a Hjt., a Tpvt., a Gyvt., illetve a Ksztv. 2008. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Részletek: Írta: Szerkesztő; Kategória: Törvények; Megjelent: 2008. november 03; Találatok: 15896

Az alábbi linkre kattintva az érettségi vizsgaszbályzat olvasható:

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

Részletek: Írta: Szerkesztő; Kategória: Törvények; Megjelent: 2008. október 21; Találatok: 15586

Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Tv.) módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) egyes rendelkezéseit, amelyről – a teljesség igénye nélkül – az alábbi tájékoztatót adjuk.

A Tv. a Magyar Közlöny 2008. június 18-án megjelent 89. számában került kihirdetésre, és 2008. július 3-án lépett hatályba, az ettől eltérő időpontot külön jelezzük.

A Tv. 2. §-a kiegészítette a Kt. 13. §-át a (6)-(8) bekezdéssel.

A (6) bekezdés értelmében a szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga, amely alapján a szülő – a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint – eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.

A (7) bekezdés szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.

A (8) bekezdés alapján a szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.

A Tv. 3. §-a kiegészítette a Kt. 33. § (1) bekezdését f) ponttal, valamint a (14)-(15) bekezdéssel, és módosította a (7) bekezdést.

A rendelkezdés szerint a többcélú intézmény lehet egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény is.

Egységes, az óvodai és bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda, bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú oktatási intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.

A módosított Kt. 132. § (8) bekezdése szerint egységes óvodabölcsőde indítására első ízben 2009. évi nevelési évben van lehetőség.

A Kt. 33. § (15) bekezdés szerint a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység olyan többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot.

A módosított Kt. 132. § (9) bekezdése értelmében 2009. január 1-jéig kell átszervezni a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságokat.

A Tv. módosította a Kt. 33. § (7) bekezdését, mely szerint a többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.

A Tv. 5. §-a értelmében a Kt. 55. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészült ki, a jelenlegi (3) bekezdés (5) bekezdésre változott.

A (3) bekezdés szerint, ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy a többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, illetve, ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. E rendelkezésekalkalmazhatók akkor is, ha a közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az ezerötszáz főt.

A (4) bekezdés értelmében az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni

A Tv. 6. §-a módosította a Kt. 57. § (1) bekezdés f)pontját, amely alapján a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a házirenden túl az intézményi minőségirányítási program elfogadása is.

A Tv. 8. §-a módosította a Kt. 66. § (2) bekezdését, meghatározza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának számítási módját.

A Kt. 132. § (11) bekezdés szerint a 2008. évi XXXI. törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. § (2) bekezdés szerinti felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítani.

A Kt. 132. § (10) bekezdés szerint a 2008. évi XXXI. törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. §-ának (3) bekezdése alapján az elégséges férőhelyek meglétét a 2008. január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent.

A Tv. 8. §-a kiegészítette a Kt. 66. §-át a (4) bekezdéssel, mely szerint a jegyző által a 30. § (4) bekezdése alapján kijelölt iskola – akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola – a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.

A Tv. 11. ’§-a kiegészítette a Kt-t a 95/C §-sal, amelynek (1) bekezdése alapján,ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. Az oktatási hivatal eljárása során - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. Az oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. Az oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.

A 95/C. § (2) bekezdése szerint, ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg - a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel - kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de - az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.

A 95/C. § (7) bekezdése kimondja, hogy az oktatási hivatal (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozata – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható, a (8) bekezdés szerint pedig az oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértési miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.

A Tv. 12. § (1) bekezdése kiegészítette a Kt. 102. §-a (3) bekezdését az alábbiakkal:

Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

A módosítás már 2008. július 3-án hatályba lépett, így az ezt követően indult eljárásokban alkalmazni kell.

A Tv. 12. § (2) bekezdése kiegészítette a Kt. 102. §-át a (11) bekezdéssel, és a jelenlegi (11)-(12) bekezdés jelölése (12)-(13) bekezdésre változik.

A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.

A Tv. 14. §-a értelmében a 2008. évi XXXI. törvény 12. §-ával megállapított Kt. 102. § (11) bekezdésében foglaltakat 2008-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével összefüggő döntést a 2008. évi XXXI. törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy fentiek szerint 2008. évben a fenntartók legkésőbb 2008. augusztus 29-éig, 2009. évtől pedig az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhatnak a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.

A Tv. 13. §-a kiegészítette a Kt-t a 105. §-sal.

Az (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).

A (2) bekezdés szerint a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel.

A Tv. 14. §-a értelmében a Kt. 132. §-a kiegészült a (17) bekezdéssel, mely szerint, ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola továbbműködéséhez szükséges engedélyt nem szerezte be, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig kezdeményezheti azt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál.

Részletek: Írta: Szerkesztő; Kategória: Törvények; Megjelent: 2008. október 14; Találatok: 179964

SNI a)

121. § (1) 29. a) értelmében megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

· organikus háttér bizonyítása gyermek-neurológus vagy gyermek- és ifjúságpszichiáter orvos

· bármely intelligencia övezetben szórt IQ képességprofil- pszichológus

· - hangsúlyos tanulási zavarok izoláltan vagy kevert előfordulás: dyslexia - az olvasási készség zavara, dysgraphia - az írás-helyesírás zavara, dyscalculia – a számolási készség zavara, kevert zavar, kevert specifikus fejlődési zavarok - gyógypedagógus

Ellátása:

· integrált oktatás / nevelés

· pedagógiai célú rehabilitációs, gyógypedagógus által

· heti kötelező óraszám 15 %-ában

kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezhető (közoktatási törvény 52. § 6. bek.).Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál kötelező felülvizsgálat

Az ellátáshoz szükséges gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai végzettség

· Tanulási zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ,kevert specifikus fejlődési zavarok, iskolai képességek kevert zavar § Kizárólag gyógypedagógus (tanár/terapeuta) logopédia vagy tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos (esetleg pszichopedagógus)

· Beilleszkedési zavarok: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar :

· Kizárólag gyógypedagógus (tanár/terapeuta) pszichopedagógia szak

· Beszédfejlődési zavar, vagy beszédfogyatékosság talaján kialakult tanulási zavar:

· Kizárólag gyógypedagógus (tanár/terapeuta), logopédia szak

1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról 121.§ 28.) sorolja fel az SNI neveléshez, oktatáshoz szükséges

feltételeket

Mindegyikhez társulhat - szükség esetén - pszichés gondozás!

SNI b)

121. § (1) 29. b) értelmében a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd:

· organikus háttér hiányának bizonyítása gyermek-neurológus vagy gyermek- és ifjúságpszichiáter orvos

· bármely intelligencia övezetben szórt IQ képességprofil – pszichológus

· hangsúlyos tanulási zavarok izoláltan vagy kevert előfordulás: - gyógypedagógus

• dyslexia - az olvasási készség zavara

• dysgraphia - az írás-helyesírás zavara

• dyscalculia – a számolási készség zavara

• kevert zavar

• kevert specifikus fejlődési zavarok

Ellátása:

Az „SNI-b” tanulók iskolai fejlesztő foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 26/B §-a [1] szabályozza ([1] 2008. augusztus 21-től hatályos szövegét a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VIII.6.) OKM rendelet állapította meg):

a heti időkeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal
a csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló;
a foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik.

· integrált oktatás, nevelés

· fejlesztő foglalkoztatásra jogosultság: fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus

· fejlesztő foglalkoztatás a heti kötelező óraszám 15 %-ában (közoktatási törvény 52. § 6. bek.)

· kötelező tanórai foglalkozásokon túl

· az ellátást a területileg illetékes nevelési tanácsadó segíti

· a fejlesztő foglalkozások megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős

· Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál kötelező felülvizsgálat

Az ellátáshoz szükséges gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai végzettség

(Az „SNI-b” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható.)

· Tanulási zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus fejlődési zavarok, iskolai képességek kevert zavara:

· Fejlesztő foglalkoztatás: fejlesztőpedagógus és/vagy gyógypedagógus

· Beilleszkedési zavarok: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar:

· Fejlesztő foglalkoztatás: fejlesztőpedagógus és/vagy gyógypedagógus

Mindegyikhez társulhat - szükség esetén - pszichés gondozás!

BTMN

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd BTMN:

· tanulási nehézség …… különböző tantárgyakból

Ellátása:

· integrált oktatás, nevelés

· fejlesztő foglalkoztatás

· a fejlesztő foglakozások szakvéleményekben megfogalmazottak szerinti szervezéséért az intézmény vezetője a felelős

· ezt a nevelési tanácsadó ellenőrzi

· tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól

· nevelési tanácsadónál kötelező felülvizsgálat

Az ellátáshoz szükséges gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai végzettség

§ tanulási nehézség, gyengeség, bármely területe:

§ fejlesztőpedagógus

· - Fejlesztő foglalkoztatás:

· fejlesztőpedagógus

· 1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról30.§ (9) BTM tanulók felmentése tantárgy értékelés és minősítés alól

· Nev. Tan. szakértői véleménye alapján

· az iskola egyéni foglalkozás keretében,

· egyéni fejlesztési terv alapján felzárkóztatja

1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról III. Melléklet 3. pontja rögzíti, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az osztály, csoport létszámának a számításánál kettő főnek számít!

Tanulási gyengeség ≠ BTMN

· többségi pedagógiai eszközökkel kezelendő

· nincs fejlesztés, hanem korrepetálás, differenciált segítségadás

Mindegyikhez társulhat - szükség esetén - pszichés gondozás!

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások – A szakértői vizsgálat iránti kérelem

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, vagy enyhe értelmi fogyatékosság vélelmezése esetén a nevelési- oktatási intézmény a szakértői és rehabilitációs bizottság által történő vizsgálatra csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került. (14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 12. § (3) bekezdés)

A normatív támogatás

Közoktatási kiegészítő hozzájárulás

Költségvetési törvény 3. számú melléklet 16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában: létszám alapján biztosított kiegészítő támogatás, melynek fajlagos összege: 240 000 Ft.

· A hozzájárulás 160%-a (384 00 Ft) jár a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos;

· A hozzájárulás 80%-a (192 000 Ft) jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók után;

· A hozzájárulás 60%-a (144 000 Ft) jár a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók után.

Az alapító okiratokkal szembeni elvárás módosulása

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú melléklete, „Kiegészítő szabályok” 10. c) pontjában foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő intézmények alapító okiratainak áttekintése szükséges.

A közoktatási célú hozzájárulások jogszerű igénylésének feltételei között megjelenik, hogy az a sajátos nevelési igényű tanulók után akkor igényelhető, ha 2008. szeptember 1-jéig az alapító okirat meghatározza az ellátott gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényét megalapozó fogyatékosság típusát is.

Egyéb

1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról 121.§ 28.) sorolja fel az SNI neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket. 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról: szétválik a rehabilitáció és a fejlesztés!

30.§ (7) - megállapítja a BTM és az SNI - b gyermek fejlesztő foglalkozásra való jogosultságát.

A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

Visszahelyezett gyermekek, tanulók – 1.

A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2008/2009. tanévet, illetve a 2007/2008. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2008/2009. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság - a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján - rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető

Visszahelyezett gyermekek, tanulók – 2.

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/E. § (7) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni.

Készítette: Thén Zsolt

Részletek: Írta: Szerkesztő; Kategória: Törvények; Megjelent: 2008. október 12; Találatok: 77501

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA

Az iskola igazgatója önállóan és folyamatosan munkaügyi döntések sorozatát hozza meg, amely alapja az iskola jó légkörének.

A munkaügyi döntések területei:

munkakörök meghatározása

= a jó teljesítmény erkölcsi és anyagi megbecsülése
= a rossz teljesítmény kritikája és segítés a hibák kijavításában

döntés a munkaviszony megszüntetéséről.

Az intézmény vezetőjének ismerni kell és alkalmaznia kell a jogszabályokat illetve a helyi szabályzatot a munkaügyi területen is.

Munkaügyi jogszabályok:

1./ 1992. Évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről (Mt.)

2./ 1992. Évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

3./ 138/1992.(X.8.) sz. kormányrendelet a Kjt. végrehajtási rendelete a közoktatási intézményekben

Közoktatási jogszabályok:

1./ 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2./ 20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról

3./ 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről és szakvizsgájáról

Intézményi szabályozás:

1./ Kollektív szerződés

2./ Közalkalmazotti szabályzat

3./ Munkaügyi szabályzat

A különböző fenntartású közoktatási intézményekben a munkaügyi szabályokat eltérő módon kell alkalmazni.

Az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókra a Kjt. szabályait kell alkalmazni. A Kjt. tételesen meghatározza, hogy az Mt.-nek mely előírásai nem vonatkoznak a közalkalmazottakra.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a Munka törvénykönyve alapján létesített munkaviszonyban dolgozókra a Kjt. IV-V. fejezeteiben az 55-80. §-okban megállapított

- munkaidőre

- pihenőidőre

- előmeneteli- és illetményrendszerre

vonatkozó előírásokat köteles biztosítani a munkáltató.

A Kjt. főbb szabályai:

- érdekképviseletek

- közalkamazotti jogviszony létesítése

- illetmény-előmeneteli rendszer

- kötelező és adható juttatások

- közalkalmazott joga és kötelezettsége

- közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

- fegyelmi- és kártérítési felelősség

- munkaügyi viták rendezése

A 138/1992.(X.8.) kormányrendelet a nevelési és oktatási intézményekben dolgozókra speciális szabályokat fogalmaz meg:

- a kinevezés formáit

- a pályázati feltételeket

- az intézményvezető kinevezési rendjét,

- az illetmény-előmeneteli rendszer pedagógusokra vonatkozó speciális szabályait (pótlékok rendszere, %-os bérpótlék)

- a túlóra díjazásának szabályait

- egyéb munkakörben foglalkoztatottak besorolását.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a 138/1992.sz. kormányrendelet 7-16.§.- át és a mellékletekben foglaltakat kell figyelembe venni - a vezető kinevezésére és a pályáztatásra vonatkozó szabályokat ezekben az intézményekben nem kell alkalmazni.

A közoktatásról szóló törvény szabályozza:

- a pedagógusok alkalmazásának kötelező formáit,

- a pedagógusok munkaköri feladatait,

- a pedagógusok képesítési előírásait és ettől való eltérés lehetőségeit,

- a pedagógusok kötelező óraszámát.

A közoktatási törvény végrehajtási rendelete tartalmazza:

- a pedagógus-helyettesítési rendszer,

- a pedagógus igazolvány,

- a pedagógus szakkönyvvásárlás szabályait.

Pedagógus munkakörben történő foglalkoztatás kizárólag

- közalkalmazotti jogviszony

- munkaviszony keretében történhet.

Kivétel az óraadó tanár, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óraszám kevesebb, mint 40%-ára alkalmaznak.

Alkalmazás formái:

- megbízási szerződés,

- vállalkozási szerződés.

A munkaviszony létesítése:

- a munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre (egyház, alapítvány)

- a közalkalmazotti jogviszony írásbeli kinevezéssel létesül.

A munkaszerződés tartalma

- munkakör meghatározása
- munkavégzés helye (főleg a többcélú vagy több telephellyel rendelkező intézményeknél fontos)
- ha a pedagógusnak több szakképesítése van, meg kell határozni, hogy melyiket milyen mértékben veszi igénybe a munkáltató,
- munkabér (a fizetési osztályt és fokozatot ),
- jogszabályban előírt kötelező és nem kötelező pótlékot,
- próbaidő (időtartama maximum 3 hónap),
- munkaviszony időtartamát.

A munkaszerződésben érdemes kitérni az alábbiakra is:

- munkába lépés napja: különösen akkor fontos, ha a munkaszerződés megkötése és a munkába állás nem azonos időpontra esi,
- az alapbéren kívüli juttatások, költségtérítések,
- munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos kikötések: a munkaszerződés e körben csak a munkavállaló javára térhet el (alacsonyabb vagy kedvezőbb beosztású munkaidő, magasabb mértékű szabadság is kiköthető),
- meg lehet állapodni felmondási idő meghosszabbításában vagy azon okokat meg lehet jelölni, amelyek rendkívüli felmondással járnak.

A munkaviszony időtartama lehet határozott vagy határozatlan idejű.

Határozott idejű jogviszony csak helyettesítésre vagy meghatározott feladat elvégzésére létesíthető. A határozott idejű jogviszony létesítése az öt évet nem haladhatja meg. Időtartamát naptárilag érdemes meghatározni. A 30 napnál hosszabb határozott idejű jogviszony határozatlan idejűvé alakul, ha munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. (A 30 napnál rövidebb időre létesített munkaviszony ilyen esetben csak annyi idővel hosszabbodik meg, amely időtartamra eredetileg létrehozták).

A munkaszerződés módosítása:

A munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, ez is csak írásba foglalva érvényes. A munkaszerződés egyoldalú módosítása a munkáltató részéről csak akkor lehetséges, ha annak hatása kedvező a munkavállalóra. (Pl.: GYES ideje alatt bérfejlesztés történik)

Munkaköri leírás: A munkaköri leírást a munkáltató készíti el és a munkavállalói aláírással válik érvényessé.

A munkaköri leírás tartalmazza:

- a dolgozó munkakörét, beosztását,

- általános és különleges feladatait,

- munkaügyi kapcsolatait,

- megnevezi felettesét és munkájának ellenőrzését,

- döntési lehetőségeit, felelősségét.

A pedagógus munkaköri leírásban érdemes kitérni

- a tanításhoz kapcsolódó egyéb feladatok felsorolására

= tanítási órák szünetében a tanulók felügyelete,

= tanórán kívüli kulturális, sportrendezvények, kirándulások szervezése,

= tehetséggondozás, felzárkóztatás

= kötelező óraszámba beszámítható állandó feladatai,

= kötelező óraszámba nem számító feladatai.

- Pedagógiai szakmai munka segítését, ellenőrzését a munkaközösség vezetője végzi.

Az igazgató kötelessége, hogy az új munkatárs megismerje az iskola

- pedagógiai programját,

- szervezeti és működési szabályzatát,

- kollektív szerződést

- éves munkatervet.

Ezeket a dokumentumokat minden dolgozó számára hozzáférhetővé kell tenni. Az új dolgozó felvételénél kérni kell a foglalkozás-egészségügyi orvos munka alkalmassági igazolását.

Az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben kötelező a nyilvános pályázat kiírása, pedagógust csak pályázat útján lehet alkalmazni. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményeknél a pályázat kiírása nem kötelező.

A pályázati kiírás tartalma:

- munkakör megnevezése,

- alapfeladatokon kívüli tevékenysége,

- pályázat beadási határideje,

- benyújtás helye,

- állás betöltésének ideje,

- fizetés a Kjt. szerint.

A pályázatot az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.

A pályázat elbírálásának lépései:

- a nem megfelelő pályázatot vissza kell küldeni a pályázónak - a pályázat elbírálása előtt - azzal az indoklással, hogy nem felel meg az előírásoknak,

- személyes meghallgatásra be kell hívni az érvényes pályázókat,

- a pályázat elbírálásához érdemes résztvevőként bevonni z igazgatóhelyettest, a munkaközösség vezetőt,

- a pályázó szóban bemutatja az eddigi munkáját, tevékenységét és a pályázott munkakörre vonatkozó elképzeléseit,

- a pályázókat írásban kell tájékoztatni a pályázat eredményéről,

- a sikertelen pályázóknak vissza kell küldeni a személyes dokumentumokat,

A munkaviszony megszűnése:

- a munkavállaló halálával,

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- határozott idő lejártával.

A munkaviszony megszüntetése:

- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, e kétoldalú nyilatkozat tartalmát írásban közösen állapítják meg,

- rendes felmondással, a határozatlan idejű jogviszonyt a felek bármelyike megszüntetheti írásbeli felmondással. A felmondást csak a munkáltató köteles indokolni - csak olyan indokokra hivatkozhat, amely a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével függ össze. Mindezeket a munkáltatónak okszerűen alá kell támasztania.

- rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

- azonnali hatállyal próbaidő alatt - munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti,

- a határozott időre szóló munkaviszony munkáltató általi rendes felmondásával - ilyenkor a munkavállalót egyévi, vagy a határozott időből még hátralévő egy évnél rövidebb időre jutó átlagkereset illeti meg.

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait.(felmondási idő, szabadságmegváltás, végkielégítés).

Fegyelmi felelősség az Mt-ben:

Az Mt. nem tartalmazza a fegyelmi felelősséget és eljárás rendjét, csupán felhatalmazást ad, hogy a rendkívüli felmondás jogkövetkezményein kívül a kollektív szerződés állapíthasson meg hátrányos jogkövetkezményeket, amellyel szemben követelmény, hogy írásban kell rögzíteni, a munkavállaló személyiségi jogait, emberi méltóságát nem sértheti, a vétkes kötelezettségszegés óta nem telt el egy év.

Fegyelmi felelősség a Kjt-ben:

Fegyelmi vétség a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség megszegése.

Kiszabható fegyelmi büntetés:

- megrovás

- előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása,
- magasabb vezető, vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása,
- elbocsátás. A pedagógusnak a tanulókkal szemben tanúsított önérzetromboló, méltóságsértő, a nevelés jogszabályban is megfogalmazott elveivel ellentétes magatartása a fegyelmi felelősségre vonás alapját képezi.(BH.1998/6.303)

A munkaügyi vita:

A Kjt nem tartalmaz külön rendelkezéseket a közalkalmazotti jogvitára, így az Mt.szabályai irányadóak.

Az Mt. szerint munkaügyi vita lehet:

1./ kollektív munkaügyi vita: a munkáltató és a szakszervezet, a munkáltató és az üzemi tanács között merülhet fel, amelyben egyeztető tárgyalásnak van helye, 2./ munkaügyi jogvita: - a munkavállaló, a szakszervezet, az üzemi tanács a munkáltató ellen,

- a munkáltató a munkavállaló ellena bíróságon jogvitát kezdeményezhet.

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK MEGBÍZÁSA

Az Önkormányzati Törvény úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat saját hatáskörében dönt az általa alapított intézmény vezetőjének kinevezéséről. Az igazgató, az óvodavezető a Kjt. értelmében magasabb vezető állású, ezért az önkormányzati fenntartású intézményeknél a kinevezésre csak pályázati úton kerülhet sor.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó joga és kötelessége az igazgató megbízása - a pályázat kiírása ebben a körben nem kötelező.

A Kjt. hatálya alá tartozó intézményeknél az igazgató pedagógusi kinevezése határozatlan időre szól, míg az igazgatói megbízás határozott időre (5 vagy 10 évre) szólhat.

A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó nem önkormányzati fenntartású intézményeknél jogilag nem válik szét az igazgatói megbízás és a határozatlan idejű munkaviszony.

A nevelőtestület a pályázó szakmai programjáról véleményt nyilváníthat. Önkormányzat estén a képviselőtestület szótöbbséggel dönt az igazgató megbízásáról. Az intézményvezető helyettes megbízását az intézményvezető adja ki, amely határozatlan időre szól. Ki kell kérni a tantestület véleményét a döntés előtt. Az intézményvezető helyettes megbízását indokolni kell, az igazgatónak kell bizonyítania az indok valódiságát.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A kollektív szerződés a munkáltató és a szakszervezet között jön létre. Iskolák estében az igazgató és a szakszervezet köti. A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. Ha a munkáltatónál több szakszervezet működik valamennyi együttesen köti meg a kollektív szerződést. A kollektív szerződés sem a munka törvénykönyvével sem a Kjt-vel nem lehet ellentétes.

A kollektív szerződés tartalma:

- munkarend, munkaidő beosztás szabályozása,

- pedagógus kötelező óraszámába beszámítható feladatok meghatározása,

- túlmunka éves mértékének meghatározása,

- összeférhetetlenségi szabályok megállapítása,

- az illetménykiegészítés (Kjt.67.§) megállapítása, elosztásának rendje,

- adható pótlékok bevezetésének rendje,

- természetbeni juttatások, munkaruha, étkezési utalvány kiadását.

Mellőzni kell a törvények, jogszabályok kivonatos közlését. A kollektív szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMOK

A törvények meghatározzák a munkahelyi érdekegyeztetés különböző szintjeit.

A Kjt. hatálya alá tartozó intézményeknél

- közalkalmazotti tanács

az Mt. Hatálya alá tartozó intézményeknél

- üzemi tanács

tölti be az érdekegyeztető funkciót.

Az egyesülési jog alapján mindkét munkaviszonyban a munkavállalók csatlakozhatnak valamely szakszervezet tagjai közé. Közalkalmazotti illetve üzemi tanácsot kell létrehozni, ha a munkavállalók száma eléri a 15 főt.

A munkáltatói döntésekben részvételi joga van a közalkalmazotti, üzemi tanács tagjainak az alábbi esetekben:

- együttműködési jog a jóléti célú pénzeszközök, ingatlanok hasznosításában,

- véleményezési jog:
= belső szabályzatok tervezetéről
= munkarend kialakításáról,
= szabadságolási tervtől,
= élet- és munkakörülmények javításáról.

A közalkalmazotti (üzemi) tanács megalkotja a munkáltatóval együttesen a közalkalmazotti (üzemi) szabályzatot. A közalkalmazotti (üzemi) tanács létrehozásában az intézményvezetőnek közre kell működnie, míg a szervezet működése az intézményvezetőtől független.

Mindkét szervezetnek az intézményen belül biztosítani kell a működési feltételeket.

A MUNKA DÍJAZÁSA

A Kjt. az állami és önkormányzati fenntartású költségvetési szervekre terjed ki, de a közoktatási feladatellátásban résztvevő nem önkormányzati szervezeteknek is legalább a Kjt. szerint járó juttatásokat kell biztosítani a munkavállalók részére.

Az illetmény előmeneteli rendszer 10 fizetési osztályához 14 fizetési fokozat tartozik.

A dolgozókat az ellátandó munkakörre előírt képesítése és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell besorolni – garantált bért biztosít a munkáltató.

A rendszer hátránya, hogy a teljesítmény és a minőség elismerése az intézmény fenntartójának anyagi helyzetétől függ.

A közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokra a közoktatásról szóló törvény határozza meg az előírt végzettséget, szakképzettséget. Az osztályba sorolásnál nem lehet figyelembe venni, ha dolgozó több főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ha a munkakört különböző szintű végzettséggel be lehet tölteni a besorolást a legmagasabb iskolai végzettség alapján kell elvégezni.

Az „F” – „J” fizetési osztályba kell besorolni a pedagógust, aki rendelkezik a megfelelő fokú iskolai végzettséggel. A közoktatási törvény átmeneti rendelkezése szerint néhány nem felső fokú iskolai végzettséget is elismer pedagógus munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségnek. A pedagógus szakvizsga megszerzése külön kategóriát jelent.

A további szakképesítés elismerése az ún. „%-os bérpótlék” bevezetésével valósult meg, a munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy legalább 10%-ban hasznosítja-e a dolgozó munkája során a további szakképesítését. Vannak olyan munkakörök, ahol a munkáltatónak nincs joga vizsgálni a hasznosítás mértékét – ettől függetlenül jár a pótlék:

- intézményvezető,

- könyvtáros,

- napközis nevelő.

A fizetési fokozatok megállapítása a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történik – 3 éven ként lép a dolgozó magasabb fizetési fokozatba. A fizetési fokozat szempontjából az 1992 július 1-je előtti valamennyi jogviszonyban eltöltött időt be kell számítani.

KÖTELEZŐ ÉS ADHATÓ PÓTLÉKOK

A dolgozó részére járó és adható pótlékokat a Kjt. végrehajtási rendelete tartalmazza (138/1992. Korm. Rendelet). A pótlék alap 2005. 01.01-től 18.900.- Ft.

Kötelező pótlékok:

- vezetői pótlék,

- osztályfőnöki pótlék,

- munkaközösség-vezetői pótlék,

- gyakorlóóvodai, iskolai pótlék,

- számítástechnikai pótlék,

- nemzetiségi pótlék,

- gyógypedagógiai pótlék,

Adható pótlékok:

- felzárkóztatási pótlék,

- kollégiumi pótlék,

- összevont osztályban tanítók pótléka,

- címzetes igazgatói pótlék.

A minőségi bérpótlékkal a kiemelkedő teljesítmény elismerését próbálják megteremteni - 2005. szeptember 1-jétől 5.250Ft/fő/hó az összege, amit a pedagóguslétszámra kell képezni, de bármilyen munkakörben dolgozónak adható.

A TÚLMUNKA DÍJAZÁSA

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek éves felső határa 200 óra, ha a kollektív szerződés szabályozza 300 óra a maximum. Ügyelet: A pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson résztvevő pedagógus ügyeletet teljesít. Az ügyeleti díj mértéke az óradíj 50%-a.

Készenlét: este 22 órától reggel 6 óráig terjedő időszakban készenléti díj illeti meg a dolgozót, a készenléti díj az óradíj 30% –a.

JUBILEUMI JUTALOM

A közalkalmazottat, aki 25, 30, 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik jubileumi jutalom illeti meg, amit a munkáltató külön kérelem nélkül köteles kifizetni.

A jubileumi jutalom mértéke:

- 25 év után 2 havi,

- 30 év után 3 havi,

- 40 év után 5 havi illetményének megfelelő összeg.

Pedagógus szakvizsga és továbbképzés

Vonatkozó jogszabályok:

- 277/1997.(XII.22) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről

- 185/1999.(XII.13.) Kormányrendelet

A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható:

1./ távollevő helyettesítésének költségeire

2./ a szakvizsgára és azzal egyenértékű végzettségre való felkészülés és a fenti kormányrendelet 5.§-ában felsorolt továbbképzések részvételi díjának 80%-ára. Egyéb költségek kifizetésére:

- utazás, szállás, étkezés, könyv

3./ a továbbképzésen résztvevők anyagi elismerésére.

A finanszírozási program összeállításánál a fenti felsorolás sorrendet is jelent. A továbbképzésen résztvevő pedagógus kötelező óraszáma csökkenthető. A részvételi díj további 20%-a is kifizethető, ha az intézmény saját forrásból ezt biztosítani tudja, de ez nem számolható el a kötött felhasználású normatíva terhére.

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Az intézményvezetők felelnek a kezelésükbe adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, a szakmai feladatok megfelelő ellátásáért, a jogszerű működésért és a belső ellenőrzés megszervezéséért.

A közoktatási intézmény ellenőrzése területi:

1./ szakmai ellenőrzés (OKÉV, fenntartó, KPSZTI)

2./ törvényességi ellenőrzés (működési engedélyt kiadó jegyző)
3./ gazdasági ellenőrzés

Külső ellenőrzések

Törvényességi vizsgálatok (Kt. 107.§ (8) bekezdés)

- Állami Számvevőszék

Az államháztartás ellenőrzésére jogosult az Állami Számvevőszék, ami az Országgyűlés ellenőrző szervezete. Az Állami Számvevőszék apparátusát azonban nem úgy alakították ki, hogy a teljes államháztartás gazdálkodását vizsgálni tudná, ezért más szervezetek számára is előírják az ellenőrzési kötelezettséget. Mivel a helyi önkormányzatok egy része nem ismerte fel az ellenőrzés fontosságát- több esetben megtakarításnak vélték az ellenőrzések elhagyását - bevezették a kötelező könyvvizsgálói ellenőrzést. 2000. évtől már minden 10.000 lakos feletti település önkormányzata kötelezett a könyvvizsgálatra.

- APEH

= Személyi jövedelemadó (adóelőleg levonás, gyermekkedvezmény, természetbeni juttatások elszámolása, munkába járással, étkezéssel kapcsolatos elszámolások stb.)

= Munkaadói, munkavállalói járulék elszámolása,

= ÁFA elszámolás,

= adománnyal kapcsolatos adójóváírási igazolások.

- Egészség- és Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

= nyugdíj- és egészségbiztosítás mértékének megállapítása, elszámolása, utalása, nyilvántartások ellenőrzése,

= magánnyugdíjpénztári tagság,

= nyugdíjba vonulók béradatközlése,

= nyugdíjas, rokkantnyugdíjas munkavállalók alkalmazásának szabályszerűsége,

= betegszabadság idejére (15 munkanap) járó átlagkereset kiszámítása,

= üzemi baleseti jegyzőkönyv,

= GYES-GYED igénylők fizetés nélküli szabadság engedélyezése stb.

A TB kifizetőhellyel rendelkező intézményeknek (100 fő munkavállaló fölötti létszámnál kötelező) a nyilvántartási kötelezettsége még szélesebb körű.

- Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) = munkaszerződések, átsorolás, munkaköri leírások, megbízási szerződések, szabadság nyilvántartás, tanulmányi szerződések,

= munkavédelmi oktatás, védőruha, védőfelszerelés,

= időszakos kötelező villamosbiztonsági-technikai felülvizsgálat,

= érintésvédelem, baleset-nyilvántartás,

= munkavédelmi- és Tűzvédelmi szabályzat,

= kockázatelemzés, kockázatértékelés

= kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat,

- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

= tisztasági ellenőrzés (konyha, vizesblokkok, büfé,)

= HACCP konyhai minőségbiztosítási rendszer,

- Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (MÁK)

= állami normatív támogatások igénylésének és felhasználásának jogszerűségét vizsgálhatja,

évente kéri a nem önkormányzati fenntartók részéről a normatíva igénylés független könyvvizsgálóval történő hitelesítését,

Belső ellenőrzések

A belső ellenőrzési rendszer elemei:

- vezetői ellenőrzés

- munkafolyamatba épített ellenőrzés

- függetlenített belső ellenőrzés

Igazgató ellenőrző szerepe:

- pedagógiai, szakmai

- munkáltatói,

- törvényességi,

- gazdasági (pénzügyi)

Átadott (megosztott) ellenőrzési jogkörök:

- igazgatóhelyettes (ek)

- gazdasági vezető

- osztályfőnökök

- külön megbízások alapján

Belső ellenőrzés lebonyolítása:

1./ Felkészülés
2./ Helyszíni ellenőrzés
3./ Elemzés, értékelés, megállapítások alátámasztása
4./ Írásba foglalás, vizsgálati jelentés

Az iskola gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési szempontok:

1./ Számviteli tevékenységgel összefüggő ellenőrzés:

- belső szabályzatok ( számviteli politika, számlarend, számlatükör, pénzkezelési, leltározási, selejtezési szabályzat)
- gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok alaki, tartalmi vizsgálata,
- analitikus nyilvántartások vizsgálata,
- utalványozás, érvényesítés rendjének vizsgálata,
- gazdasági események helyes kontírozásának vizsgálata,
- könyvelés vizsgálata (megfelelő főkönyvi számlákra és költséghelyre történő könyvelés),
- főkönyvi könyvelés egyeztetése az analitikus nyilvántartással, - mérleg vizsgálata alaki és tartalmi szempontból.

2./ A pénzkezelés ellenőrzése:

- szabályozott-e a házipénztár kezelése, a pénzforgalom rendje,
- megegyezik-e a készpénzállomány a pénztárjelentés egyenlegével,
- a befizetések megfelelő időben hiánytalanul befolytak-e,
- jogosak-e a kifizetések,
- biztosított-e a pénz megfelelő védelme.

3./ Munkaerő és bérgazdálkodás ellenőrzése:

- a munkaerő szükséglet kellő mértékben került-e megállapításra (tantárgyfelosztás),
- a felhasznált bér hogyan alakult a tervezettel szemben,
- munkavállalók bérbesorolása helyesen történt-e,
- bérpótlékok, túlórák, helyettesítések elszámolása (helyettesítési napló vezetése),
- tanulmányi szerződések tartalma.

4./ Készletgazdálkodás ellenőrzése:

- a készletek beszerzése a szükségleteknek megfelelően történt-e,
- szakmai, szemléltető eszközökkel való ellátottság megfelelő-e (kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék),
- a készletek nyilvántartása, leltározása, könyveléssel történő összehasonlítása,
- elfekvő készletek kezelése, hasznosítása, selejtezése.

5./ Az iskola beruházásainak, felújításainak ellenőrzése:

- a beruházás ütemezése, előkészítése, műszaki ellenőrzése,
- a beruházás, felújítás saját vagy idegen kivitelezésben történt-e,
- az átadott beruházás aktiválása szabályos módon történt-e,
- megfelelő-e az amortizáció mértékének elszámolása,
- a tárgyi eszközök javítását, karbantartását tervszerűen végzik-e,

6./ Az intézmény vagyonvédelmének ellenőrzése:

- a vagyonvédelemmel összefüggő szabályzatok alaki, tartalmi ellenőrzése,
- eszközök nyilvántartási rendje (mennyiségben és értékben, vagy csak mennyiségi nyilvántartás),
- a felelős személyek kártérítési kötelezettségével kapcsolatos nyilatkozata,
- a leltározási rendszer szabályszerű-e,
- értékek kezelése, őrzése megoldott-e?

7./ Iskolai élelmezési tevékenység ellenőrzése:

- megfelelő-e az élelmiszer nyersanyagok beszerzése mennyiségben és minőségben,
- a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vették-e az ételek összeállításánál,
- az adagok mennyisége és minősége megfelelő-e,
- kiépítették-e a HACCP minőségbiztosítási rendszert?

A RENDSZERES JUTTATÁSOK FIGYELEMBE VÉTELE AZ ESETENKÉNTI

JUTTATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Esetenkénti juttatások	Rendszeres juttatások
Esetenkénti juttatások	Besorolás szerinti illetmény	Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész	Teljesítmény -szorzó (Kt.1.sz. mell.4.rész 8.p.)	Százalékos illetmény- növekedés (Kjt.66.§, Kjt-Vhr.14/A. §.)	Illetmény- kiegészítés (Kjt.67. §.)	Kereset- kiegészítés** (Kjt.77. § (1) bek,. Kt. 118. § (10)-(12) bek.)	Pótlékok (Mt. 146. §, 151/A. § (4) bek,. Kjt. 70-71., 74. §,, Kjt-Vhr. 15. § )
Átlagkereset (Mt.152. §)	X	X	X	X	X	X	X
Távolléti díj (Mt. 151/A. §)	X	X	X	X	-	-	X
Egyhavi különjuttatás (Kjt. 68. §)	X	X	X	X	-	-	-
Végkielégítés* (Mt. 95. §, Kjt.37. §)	X	X	X	X	X	X	X
Jubileumi jutalom (Kjt. 78. §)	X	X	X	X	-	-	-
Rendkívüli munka díja (Vhr.16. §)	X	X	X	X	-	-	X^***

Jelmagyarázat:

x-el jelölve az az esetenkénti juttatás, amelyet a rendszeres juttatásnál figyelembe kell venni.

--: az esetenkénti juttatás megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

* : végkielégítés=átlagkereset

** : keresetkiegészítés: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés

***: kizárólagosan jogszabályzatban meghatározott pótlék vehető figyelembe (Kjt-Vhr. 16. § (2) bek.).

Rövidítések:

Mt: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény

Kjt: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény

Kjt-Vhr: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X.8.) Korm. Rendelet

Kt: a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény

3. oldal / 7

Legfrissebb cikkek

Népszerű cikkek

2008. évi CX. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

2008. évi XXXI. törvény - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények

SNI a, b és BTMN tanulók ellátása

A munkaügyi kapcsolatok jogi szabályozása

Témakörök

Dokumentumok

Segítségnyújtás

Fórum