Tartósan beteg gyermek után járó kedvezmények
Tartósan beteg gyermek után járó kedvezményekről bővebben a linkre kattintva olvashat. A fájl megnyitásához Adobe Acrobar Reader szoftverre van szükség!
Tartósan beteg gyermek után járó kedvezmények
Tájékoztató a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása és az osztályfőnöki pótlékra jogosultak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzéséne
Tájékoztató a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása és az osztályfőnöki pótlékra jogosultak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 19/2009. (IV. 2.) OKM rendeletről
A támogatás forrása: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 24. b) c) pontja.
1. A támogatás célja: A jogszabály szerinti alsó mértékig kiegészíteni a gyógypedagógiai pótlékra, valamint az osztályfőnöki pótlékra jogosultak pótlékát (a gyógypedagógiai pótlék esetében a pótlékalap 20 százalékával, az osztályfőnöki pótlék esetében a pótlékalap 8 százalékával. Továbbá a minőségi munkát végző meghatározott pótlékra jogosult szakemberek esetében a munkáltatónak differenciálási lehetőséget biztosítani.
2. A támogatás megilleti: A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat, a közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját, a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra.
1. A támogatás célja: A jogszabály szerinti alsó mértékig kiegészíteni a gyógypedagógiai pótlékra, valamint az osztályfőnöki pótlékra jogosultak pótlékát (a gyógypedagógiai pótlék esetében a pótlékalap 20 százalékával, az osztályfőnöki pótlék esetében a pótlékalap 8 százalékával. Továbbá a minőségi munkát végző meghatározott pótlékra jogosult szakemberek esetében a munkáltatónak differenciálási lehetőséget biztosítani.
2. A támogatás megilleti: A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat, a közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját, a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra.
3. Gyógypedagógiai pótlékra jogosult
- az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló, aki kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik,
- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló abban az esetben, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot,
- a nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló,
- a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti.
4. Osztályfőnöki pótlékra jogosult
- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló abban az esetben, ha az iskolában osztályfőnöki feladatokat, illetve ha a kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.
5. A támogatás igénylése
A támogatást a fenntartók igényelhetik a 2008. évi október 1-jei nyitó, közoktatási statisztikai, tényleges, teljes munkaidőre átszámított, gyógypedagógiai pótlékra jogosult közalkalmazottak, munkavállalók illetve osztályfőnöki pótlékra jogosult pedagógusok létszáma alapján.
Az igényléseket az önkormányzati fenntartók a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez, a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények az OKM Támogatáskezelőhöz nyújthatják be (OKM Támogatáskezelő Pályázatkezelési Önálló Osztálya 1055 Bp. Bihari János u. 5.), papír alapon két eredeti példányban és elektronikusan. Az adatlap elérhető: http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles.
5.1 Benyújtandó dokumentumok:
- adatlapok
- nyilatkozat (arról, hogy a fenntartó rendelkezik a közoktatási törvény 105. § -ában meghatározott közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel)
- nyilatkozat (– a helyi önkormányzatok kivételével –arról, hogy a támogatást igénylőnek nincs 60 napon túl lejárt köztartozása, és rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik)
Határidő: 2009. április 20. Figyelem! A határidő elmulasztása jogvesztő.
A támogatásban részesülő fenntartókról és a támogatás összegéről az oktatási és kulturális miniszter dönt. A döntés eredményéről (2009. június 20-át követően) minden igénylő levélben értesítést kap, illetve a kedvezményezettek megnevezését és az elnyert támogatási összeget az OKM a honlapján közzé teszi.
- az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló, aki kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik,
- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló abban az esetben, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot,
- a nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló,
- a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti.
4. Osztályfőnöki pótlékra jogosult
- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló abban az esetben, ha az iskolában osztályfőnöki feladatokat, illetve ha a kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.
5. A támogatás igénylése
A támogatást a fenntartók igényelhetik a 2008. évi október 1-jei nyitó, közoktatási statisztikai, tényleges, teljes munkaidőre átszámított, gyógypedagógiai pótlékra jogosult közalkalmazottak, munkavállalók illetve osztályfőnöki pótlékra jogosult pedagógusok létszáma alapján.
Az igényléseket az önkormányzati fenntartók a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez, a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények az OKM Támogatáskezelőhöz nyújthatják be (OKM Támogatáskezelő Pályázatkezelési Önálló Osztálya 1055 Bp. Bihari János u. 5.), papír alapon két eredeti példányban és elektronikusan. Az adatlap elérhető: http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles.
5.1 Benyújtandó dokumentumok:
- adatlapok
- nyilatkozat (arról, hogy a fenntartó rendelkezik a közoktatási törvény 105. § -ában meghatározott közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel)
- nyilatkozat (– a helyi önkormányzatok kivételével –arról, hogy a támogatást igénylőnek nincs 60 napon túl lejárt köztartozása, és rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik)
Határidő: 2009. április 20. Figyelem! A határidő elmulasztása jogvesztő.
A támogatásban részesülő fenntartókról és a támogatás összegéről az oktatási és kulturális miniszter dönt. A döntés eredményéről (2009. június 20-át követően) minden igénylő levélben értesítést kap, illetve a kedvezményezettek megnevezését és az elnyert támogatási összeget az OKM a honlapján közzé teszi.
323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (2) bekezdésében, (3) bekezdésének c) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 94. §-a (3) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a 122. § (1) bekezdésében foglaltakra is -, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 21/A. § (5) bekezdéséhez és a 85. § (3) bekezdésének cc) pontjához]”
(2) Az R. 3/A. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki
a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki,
b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.”
2. § Az R. 4. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„(2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki
a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki,
b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.”
2. § Az R. 4. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 85. § (2) bekezdésének c) pontjához]”
3. § Az R. 4/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 22. §-ának (10) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cd) pontjához, a Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához és 118. §-ának (10) bekezdéséhez]”
4. § (1) Az R. 5. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdéséhez, 23. §-ának (2) bekezdéséhez, 85. § (2) bekezdésének d) és e) pontjához, (3) bekezdésének ca), cb) és ch) pontjához]”
(2) Az R. 5. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül
a) magasabb vezető megbízásnak minősül:
aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,
ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás;
b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;
c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör:
ca) a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör,
cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör,
d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.
(2) Az (1) bekezdés aa) pontjában rögzített magasabb vezetői megbízás - a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a munkáltató döntésétől függően, az év során bármikor, legalább öt és legfeljebb tíz évre adható. Magasabb vezetői megbízás ugyanannak a közalkalmazottnak az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával több alkalommal is adható (a továbbiakban: megbízás meghosszabbítása).
(3) Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő előkészítő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más fenntartó esetén a munkáltató megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.
(4) A magasabb vezetői megbízásra és a magasabb vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl - az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb megbízás vagy munkakör esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.”
5. § Az R. 6. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez, 85. § (2) bekezdésének c) pontjához, az Mt. 107. §-ának h) pontjához, 151. §-ának (3) bekezdéséhez és a Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához]”
6. § Az R. a következő 8. §-sal és az azt megelőző hivatkozással egészül ki:
„[A Kjt. 40. §-ának (12) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének ce) pontjához]
8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint:
a) kiemelkedő minősítés három pont,
b) megfelelő minősítés kettő pont,
c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
d) nem megfelelő minősítés nulla pont.
(2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:
a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d) harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
(3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.”
7. § Az R. 10. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
a) kiemelkedő minősítés három pont,
b) megfelelő minősítés kettő pont,
c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
d) nem megfelelő minősítés nulla pont.
(2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:
a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d) harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
(3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.”
7. § Az R. 10. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cf) pontjához]”
8. § Az R. 11/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához, 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pontjához és a Negyedik rész 2. pontjához]”
9. § Az R. 11/B. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához]”
10. § Az R. 12. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 85. § (2) bekezdésének a) pontjához]”
11. § Az R. 14. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kt. 94. § (3) bekezdésének l) pontjához]”
12. § (1) Az R. 14/A. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 66. § (4) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cg) és ci) pontjához]”
(2) Az R. 14/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.”
13. § (1) Az R. 14/C. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez és 85. § (2) bekezdésének f) pontjához]”
(2) Az R. 14/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazotti pótlékalap
a) 200%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk,
b) 230%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk, ha az intézmény körzeti feladatot lát el,
c) 250%-a, ha az intézményvezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszámuk, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el.
(2) Az intézményvezető-helyettesi, a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) magasabb vezetői megbízása, továbbá a vezetői feladatok ellátására szóló megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap
a) 100%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményben adják,
b) 130%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményben adják,
c) 150%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményben adják, illetve
d) 200%-a, ha a vezetői megbízást e rendelet 5. §-ának (15)-(17) bekezdésében meghatározottak alapján adják.”
14. § (1) Az R. 15. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 75. § (1) bekezdéséhez és 85. § (2) bekezdésének g) pontjához]”
(2) Az R. 15. § (3) bekezdésének a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap]
„a) 38-100%-a a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,
b) 12-30%-a a (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott esetben,
c) 38-100%-a a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben,
d) 18-42%-a a (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott esetben,
e) 36-60%-a a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben.”
15. § Az R. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.
(2) Általános iskola esetén akkor jár kiegészítő illetmény, ha a képesség-kibontakoztató felkészítést vagy az integrációs felkészítést szervező közoktatási intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a továbbiakban: érintett tanulók) iskolai aránya meghaladja az öt százalékot. Az érintett tanulók iskolai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az iskolába felvett összes tanuló létszámával. Ha az általános iskolai feladatot többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az általános iskolai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az általános iskola több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni.
(3) Óvoda esetén a kiegészítő illetmény akkor jár, ha a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (a továbbiakban: érintett gyermekek) óvodai aránya meghaladja a tizenöt százalékot. Az érintett gyermekek óvodai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az óvodába felvett összes gyermek létszámával. Ha az óvodai nevelés feladatait többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az óvodai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az óvoda több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni.
(4) A kiegészítő illetményre való jogosultság feltétele, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő pedagógus az integrációs támogatási rendszerbe történő bekapcsolódás keretében a közoktatási intézmény által vállalt feladatok teljesítésében részt vegyen. A pedagógus akkor vesz részt az előírt feladatok teljesítésében, ha a következő tevékenységek közül legalább három teljesítésében közreműködik. Ezek a tevékenységek a következők:
a) óvodai nevelésben való részvétel esetén:
aa) közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában,
ab) közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában,
ac) részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges,
ad) az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése,
ae) a korai képességgondozás feladatainak ellátása,
af) az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése,
ag) együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel;
b) általános iskolai nevelésben és oktatásban való részvétel esetén:
ba) az aa)-ac), af) pont alattiak ellátása,
bb) az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése,
bc) a regionális szakmai műhely tevékenységének segítése,
bd) az érintett tanulók középfokú iskolai továbbhaladásának segítése.
(5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője - minden nevelési évre, illetve tanévre - meghatározza, hogy a pedagógus az (4) bekezdésben meghatározott feladatok közül mely tevékenységet és miként köteles ellátni, továbbá azt, hogy a kiegészítő illetmény mely tevékenység elvégzésére tekintettel és mekkora összegben jár. Az e bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását a pedagógusok teljesítményértékelésekor értékelni kell. Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése „kevéssé alkalmas”, illetve „alkalmatlan” eredménnyel zárult.
(6) A kiegészítő illetmény összegét a nevelési-oktatási intézmény vezetője - az (5) bekezdésben szabályozott feladat-meghatározás alapján - állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy az egy pedagógusnak járó összeg nem lehet kevesebb havi ötezer forintnál és nem lehet több havi hatvanezer forintnál.”
16. § (1) Az R. 17. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[A Kjt. 20/A. § (2) bekezdésének c) pontjához, 30/F. §-ához, 85. § (2) bekezdésének b) és (3) bekezdésének ca) pontjához és a Kt. 16. §-ának (7) bekezdéséhez]”
(2) Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A közoktatási intézményben az e rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt munkakörökre nem kell pályázatot kiírni.
(2) Az e rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenység ellátására létesített munkakörök, továbbá a (4) bekezdés c) pontjában kivételként meghatározott vezetői megbízás, az 5. § (1) bekezdésének ab) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízás, b) pontjában meghatározott vezetői megbízás, a ca) pontja szerinti központi műhely-vezetőhelyettesi munkakör, cb) pontjában meghatározott magasabb vezetői munkakör és d) pontjában meghatározott vezetői munkakör betöltésére meghirdetett pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére az intézményvezetői megbízásra (munkakörre) vonatkozó pályázati eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni.
(4) Nem kötelező pályázat meghirdetése
a) abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak,
b) ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor,
c) az e rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében felsorolt vezetői megbízásokra és munkakörökre, kivéve a tagintézmény-vezetői megbízást.
(5) A tagintézmény-vezetői beosztásra szóló megbízás időtartamára alkalmazni kell az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(6) Amennyiben a helyi önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben az azonos feladatot ellátó tagintézmény a székhelyen kívül, más településen működik, a tagintézmény vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének) megbízásához is kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.”
17. § Az R. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében az igazgatótanács az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról szóló döntése előtt beszerzi a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértését.”
18. § Az R. 19/A. § alcímét megelőzően a következő hivatkozással egészül ki:
„[A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (7) bekezdéséhez]”
19. § Az R. 20. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem önkormányzati közoktatási intézményekben e rendelet 7-16. §-ában, 19/A. §-ában és a mellékletben foglaltakat alkalmazni kell.”
20. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az R. e rendelet 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított 15. § (3) bekezdésének a) pontja 2009. február 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 3. §-a, az R. 3. §-át megelőző hivatkozás, az R. 3/A. §-ának c) pontjában „az e rendelet 3. §-a alapján” szövegrész, a R. 4. §-ának (2) bekezdése, az R. 4/A. §-ának (5) bekezdésének első mondata, az R. 4/C. §-ának (2) bekezdése, az R. 5. §-ának (6) bekezdése, az R. 6. §-ának (2) és (3) bekezdése, az R. 11/A. §-ának (1) bekezdésben a „, valamint a készenlét után, ha a készenlét ideje alatt nem kellett munkát végezni” szövegrész, az R. 11/B. §-ának (1) bekezdése, az R. 12. §-ának (4) bekezdése, az R. 16. §-ának (8) bekezdésében a „- figyelembe véve a külön díjazás nélkül ellátott órákat is -” szövegrész, az R. 18. §-ának (1) bekezdésében „a Bányaipari Aknászképző Technikum,” szövegrész, továbbá a „(GYIVI), nevelőotthon, nevelőintézet (a továbbiakban együtt: gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény)” szövegrész.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 4/A. §-ának (6) és (9) bekezdésében a „szakmai vezetőt (segítőt)” szövegrész helyébe a „szakmai segítőt” szöveg, az R. 4/A. §-ának (6) bekezdésében a „szakmai vezetők (segítők)” szövegrész helyébe a „szakmai segítők” szöveg, az R. 4/A. §-ának (6), (7) és (8) bekezdésében a „szakmai vezető (segítő)” szövegrész helyébe a „szakmai segítő” szöveg, az R. 5. §-ának (16) bekezdésében a „magasabb vezetői beosztás” szövegrész helyébe az „intézményvezetői feladatok” szövegrész, az R. 11/B. §-a (2) bekezdésének első mondatában „A feladatellátási tervben” szövegrész helyébe „A középiskola munkatervében” szövegrész, második mondatában és (3) bekezdésében a „feladatellátási tervben” szövegrész helyébe a „munkatervben”, az R. 18. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „magasabb vezetői beosztás ellátásával való megbízására” szövegrész helyett „magasabb vezetői feladatok ellátásával való megbízására, kinevezésére” szövegrész, az R. mellékletének „II. Gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények pedagógus-munkakörök” cím utolsó sorában a „gyógypedagógus” szövegrész helyébe a „gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus” szöveg lép.
(5) Ez a rendelet 2009. szeptember 30. napján hatályát veszti.
Kiegészítő illetményre, támogatásra vonatkozó szabályok
Mely jogszabályok tartalmazzák a kiegészítő illetményre, illetve annak igénylésére vonatkozó alapvető szabályokat?
- a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 190/2008-as számában – 2008. december 29-én – került kihirdetésre, és 2009. január 1-én lépett hatályba, valamint
- az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet, mely a Magyar Közlöny 189/2008-as számában – 2008. december 23-án – jelent meg, és 2008. december 24-én lépett hatályba
Hogyan lehet támogatást igényelni (mit kell kitölteni, meddig, hova kell megküldeni)?
A támogatás iránti igényt az adott közoktatási intézmény (óvoda vagy általános iskola) fenntartói nyújthatják be. Helyi önkormányzati fenntartók az igénylési adatlapokat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez, a nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága részére nyújtják be.Valamennyi fenntartó esetén a benyújtás határideje 2009. január 15. Az igénylés a
rendelet mellékleteként megjelenő adatlapok elektronikus úton való kitöltésével és azok postai úton történő megküldésével történik.
rendelet mellékleteként megjelenő adatlapok elektronikus úton való kitöltésével és azok postai úton történő megküldésével történik.
Kitöltendő adatlapok:
Az intézményvezető feladata a 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő feladatterv kitöltése: ebben meghatározza a pedagógus által ellátandó tevékenységeket, illetve azt, hogy a pedagógus mekkora összegű kiegészítő illetményre jogosult. A feladattervet az intézményvezető 2009. január 13-áig két példányban elektronikusan és postai úton továbbítja a fenntartóhoz. Az igénylés benyújtásával egyidejűleg a feladatterv egy példányát az önkormányzati fenntartó továbbítja a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezetéhez, a nem állami, nem önkormányzati fenntartó pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságához (egy példány pedig a fenntartónál marad). A feladatterven a fenntartói alapadatok is szerepelnek. A fenntartó feladata a Rendelet 3. sz. mellékletében szereplő összesítés kitöltése, amelyben meghatározza, hogy mely intézmények tekintetében és mekkora összegben igényli a támogatást. Az összesítésen szerepelnek a fenntartói, illetve az intézményi alapadatok.
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő illetmény iránti igényt azon fenntartók nyújthatják be, akik a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1-2. §-ai alapján támogatásban részesültek, ezért e fenntartói kör adatai ismertek. Amennyiben e fenntartók adatai a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet szerinti igénylés benyújtása óta nem változtak, akkor igénylésüket a 2. és a 3. sz. melléklet kitöltésével nyújthatják be. A fenntartói adatok változása esetén azonban ki kell tölteni és meg kell küldeni az 1. sz. (Fenntartói adatlap), 4. sz.
(Fenntartói nyilatkozat rendezett munkaügyi kapcsolatokról) és az 5. sz. (Fenntartói nyilatkozat az esélyegyenlőségi intézkedéssel kapcsolatosan) mellékleteket is.
Mely feladatok (tevékenységek) ellátása esetén, mely pedagógusok részesülhetnek a kiegészítő illetményben?
A kiegészítő illetmény olyan pedagógusoknak adható, akik olyan óvodában vagy általános iskolában dolgoznak, amely intézmény tekintetében a fenntartó a 2008. évben integrációs, képességkibontakoztató vagy óvodai fejlesztő program szervezése után adható támogatásban részesült (azaz bekerült az ún. integrációs támogatás rendszerébe). E pedagógusok közül is azon pedagógusok részesülhetnek a kiegészítő illetményből, akik a 138/1992. (X. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, alábbiakban felsorolt tevékenységek közül legalább három teljesítésében közreműködnek:
Óvoda esetén:
- közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában,
- közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában,
- részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges,
- az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése,
- a korai képességgondozás feladatainak ellátása,
- az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése,
- együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel.
Általános iskola esetén:
- az óvodánál felsorolt első három tevékenység, illetve az iskolai átmenetet segítő tevékenység ellátása,
- az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése,
- a regionális szakmai műhely tevékenységének segítése, az érintett tanulók középfokú iskolai továbbhaladásának segítése.
Igényelhet-e azon tagintézmény esetén támogatást a fenntartó, amely megvalósítja az integrációs, képesség-kibontakoztató felkészítést, óvodai fejlesztő programot, de a 2008/2009-es nevelési évben, tanévben nem kapott támogatást a programok megvalósítására?
Csak az az intézmény, tagintézmény, illetve fenntartó igényelheti a kiegészítő illetmény kifizetésére fordítható támogatást, amely bekapcsolódott az integrációs támogatás rendszerébe, vagyis a 2008/2009-es nevelési év, tanév feladatainak ellátásához a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1-2. §-ai alapján támogatásban részesült. Ezek az intézmények vesznek részt abban a minőségbiztosított rendszerben, amely a megkötésre kerülő Együttműködési Megállapodások alapján rendszerszinten megvalósul.
Mit kell tenni akkor, ha a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1-2. §-ai alapján az intézménynek csak egyes tagintézményei részesültek támogatásban?
Amennyiben a fenntartó adott intézményének csak egyes tagintézményei részesültek támogatásban a 9/2008. OKM rendelet alapján, az integrációs rendszerbe be nem került tagintézményekben foglalkoztatott pedagógusoknak nem lehet kiegészítő illetményt kifizetni. Az integrációs támogatás rendszerében részt nem vevő tagintézményekben jogviszonnyal rendelkező halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat a támogatási összeg meghatározásakor (azaz az igénylés folyamatában) nem lehet figyelembe venni, sem a gyermek-, tanulói létszám, sem az arányszámítás tekintetében.
Részesülhet-e olyan pedagógus kiegészítő illetményben, akinek 2009. júniusában megszűnik a jogviszonya?
Igen, részesülhet. A kiegészítő illetményt olyan esetben, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének időpontja előre ismert, ehhez mérten kell meghatározni, illetve igényelni, a 2. sz. melléklet szerinti feladattervet ennek megfelelően jelen esetben csak 6 hónapra kiszámítva kell kitölteni.
Kaphatja-e a kiegészítő illetményt szakképesítéssel nem rendelkező pedagógus?
A kiegészítő illetményt bármely pedagógus munkakörben foglalkoztatott megkaphatja, amennyiben az őket foglalkoztató intézmény bekerült az integrációs támogatás rendszerébe, illetve a pedagógus az intézményvezető által a 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő feladattervben meghatározott tevékenységeket ellátja, azaz megfelel a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
Kaphatja-e a kiegészítő illetményt az intézmény vezetője, az iskolaigazgató, óvodavezető?
Igen, amennyiben a 138/1992. (X. 28.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek közül legalább három teljesítésében közreműködik.
Az intézményvezető részére a munkáltatói jogkört gyakorló fenntartó hogyan ítélheti meg a kiegészítő illetményt?
A 36/2008. OKM rendelet nem zárja ki, hogy (magasabb) vezető beosztásban foglalkoztatott pedagógusok is részesüljenek a kiegészítő illetményben, ezt a 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet 2. sz. mellékeltében szereplő feladattervben kell feltüntetni. Azzal, hogy a fenntartó a részére megküldött feladattervet elfogadja, hiszen ez alapján nyújtja be az összesítő igénylést, lényegében jóváhagyja a vezető pedagógus kiegészítő illetményét.
Hogyan kell felhasználni a forrást, mikortól meddig adható, mekkora lehet a maximális intézményi összeg?
A 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet szerint igényelhető támogatás 2009. év január 1.- 2009. augusztus 31-ig tartó időszakra használható fel. A kiegészítő illetményre fordítható támogatást, mely tartalmazza a munkaadókat terhelő járulékokat is, a Kincstár havi ütemezésben folyósítja a fenntartó részére, amely gondoskodik a folyósított támogatás bérszámfejtéséről, illetve a pedagógusok részére való átutalásáról. A 2009. év január-február havi összeget várhatóan egy összegben folyósítják a pedagógusok részére a február havi fizetéssel együtt március elején. A kiegészítő illetmény a 138/1992. (X. 28.) Korm. rendelet ÚJ 15/A. §-ban meghatározott tevékenységek ellátása után jár, ennek meghatározása az intézményvezető feladata. A támogatásnak az egy intézményben alkalmazott pedagógusokra jutó, munkaadókat terhelő járulékokkal növelt teljes összegét (továbbiakban: intézményi összeg) az óvodai fejlesztő programban, integrációs vagy képességkibontakoztató felkészítésben résztvevő és ez után a 2008-as évben támogatásban részesült intézményben, tagintézményben jogviszonnyal rendelkező halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszáma alapján kell kiszámítani. A létszámadatokat a 2008. októberi statisztika szerint kell meghatározni. A kapott létszámot a Rendeletben meghatározott, óvoda és általános iskola tekintetében megadott arányszám-sávokban megadott forint összegekkel kell megszorozni, az így kapott összeg adja meg az adott intézményben a 2009. január 1.-jétől 2009. augusztus 31.-ig számítható támogatás összegét. Az intézményi összeg nem haladhatja meg a feladattervben meghatározott pedagógusok részére megállapított kiegészítő illetmény 8 hónapra számított, munkaadókat terhelő járulékokkal növelt teljes összegét.
Mennyi az egy tanuló után igényelhető összeg, ezt hogyan lehet szétosztani a pedagógusok között?
A gyermekek, tanulók vonatkozásában az igénylés szabályait tartalmazó Rendeletben meghatározott sávok alapján állapítható meg, hogy az adott intézményben mekkora összeg számítható egy gyermek, tanuló után, az alábbiak szerint:
ÓVODÁK ESETÉN
Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 15% és 50% között van Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként 41.000.- Ft
Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 51% fölött van Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként 53.300.- Ft
ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ESETÉN
Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 5% és 20% között van Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként 30.750.- Ft
Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 21% és 40% között van Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként 41.000.- Ft
Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 41% és 60 % között van Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként 53.300.- Ft
Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 61% felett van Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekenként 65.600.- Ft
Ezen arányokat tagintézményenként kell meghatározni, a 2008. októberében lejelentett létszám-statisztikai adatok alapján.
Hogyan kell kalkulálni a teljes összeget, beleszámítódik-e az összegbe a munkaadókat terhelő járulék rész is?
A kiszámítandó teljes intézményi összeget oly módon kell figyelembe venni, hogy az összeg tartalmazza a munkaadókat terhelő járulékok összegét is. A138/1992. (X. 28.) Korm. rendelet ÚJ 15/A. §-a szerint egy pedagógus havonta legalább 5.000, legfeljebb pedig 60.000 forint összegű kiegészítő illetményben részesülhet.
Egy pedagógus mekkora összeget kaphat?
Egy pedagógus a 138/1992. (X. 28.) Korm. rendelet alapján legalább ötezer, legfeljebb hatvanezer forint összegű támogatásban részesülhet. Ezen határokon belül az intézményvezető feladata, hogy a fent leírtak alapján kiszámítható intézményi összeget a pedagógusok között miként, milyen összegben osztja el.
Mire kell vigyázni a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet pedagógiai kiegészítő tevékenységek és a most megjelent új rendelet alapján finanszírozott tevékenységek kiválasztásánál, hogyan lehet elkerülni az átfedéseket?
Figyelemmel arra, hogy a 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a kiegészítõ illetmény nem használható fel a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1–2. §-ai alapján elnyert támogatásból az ugyanezen rendelet 2. számú mellékeltében nevesített A) típusú tevékenységekre, ezért a feladattervben az intézményvezetőnek úgy kell meghatároznia az egyes pedagógusok által ellátandó tevékenységeket, hogy ne legyen átfedés a két rendelet alapján igényelt forrásból ellátott feladatok között.
Adható–e egy pedagógusnak, fejlesztő pedagógusnak több tagintézmény keretéből is kiegészítő illetmény?
Abban az esetben ha a pedagógus, fejlesztő pedagógus több tagintézményben is ellát az integrációs, képesség-kibontakoztató felkészítéssel, vagy az óvodai fejlesztő programmal kapcsolatos a 138/1992. (X. 28.) Korm. rendelet ÚJ 15/A. §-ban meghatározott tevékenységek közül legalább 3 tevékenységet, figyelembe véve az összesen ellátott feladatok nagyságát, részére, részükre arányosan mindhárom tagintézményi keretből megítélhető a kiegészítő illetmény. Az egy pedagógusnak megítélt kiegészítő illetmény havonta legalább 5.000, legfeljebb pedig 60.000 forint összegű lehet. A felülvizsgálat során ellenőrzésre kerül többek között az is, hogy ennek megfelel-e az igénylés.
Mi a teendő akkor, ha a jelenlegi halmozottan hátrányos helyzetű tanulói létszám nem egyezik a 2008. októberi statisztikai adatokkal?
A 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az igénylés során a 2008. októberi statisztika szerint megadott létszámadatokat kell figyelembe venni az összes tanuló, gyermek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyermekeklétszámának a megadáskor, illetve az adott óvodai, iskolai tagintézmény, intézmény sávokba való besorolásakor. Amennyiben a jelenlegi adatok ettől eltérőek, az nem mérvadó az igénylés tekintetében, vagyis mindig a 2008. októberi statisztikai adatokat kell figyelembe venni, akkor is, ha azóta csökkent, vagy növekedett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyermekek száma.
További cikkeink …
Dokumentumok
Dokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!
Témakörök
A honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.
Segítségnyújtás
Ha kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!
Fórum
A fórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.