1. SZENZOMOTOROS FEJLESZTÉSEK
a). Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)-fejlesztés

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370 mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a (rászoruló) gyermekeknek. Jellemzői: minden HRG-fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a(z organikusan éretlen) gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek-részképességek profilja is ismertté válik. A HRG-tréningeket ezeknek az adatoknak a figyelembevételével tervezzük meg, tehát a csoport összeállításnál az aktuális érettségi szint és nem az életkor vagy a diagnózisok azonossága számít elsősorban.

A HRG-módszer és feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is "bejáratódnak", ami a pozitív transzfer-folyamatok kialakulását segíti elő.

A mozgás, a figyelem, a "szófogadás", a beszéd, a beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG-terápia sikerességét és hatékonyságát.

Csoporttípusok:

Már 6-8 hónapos (volt koraszülött, szülés közben/után agysérülést szenvedett, lelassult pszichomotoros fejlodésu, eltéro izomtónusú /hipoton, spasztikus/) kisgyermekek és édesanyjuk számára szervezünk 4-8 fős uszodai csoportokat.

85 olyan feladatot tanulnak meg, ill. gyakorolnak a gyerekek, melyeknek pozitív hatásuk van az idegrendszer megrekedt érésének beindítására, az egyensúlyérzék fejlődésére, az izomtónus normalizálódására, az irányított figyelem idejének növelésére, ill. a korai anya-gyermek kötődés erősítésére.

Vannak csoportjaink olyan 3 év alatti gyermekek és mamáik számára, akik a gyerekek mérhetetlen energiáját szeretnék irányított 45 perces foglalkozásainkon "levezetni". Ide járnak még félénk, visszahúzódó, kicsit ügyetlen, kicsit bátortalan, még gyakran eleső, alig/vgy nem beszélő, ill. agresszív gyerekek is.

3-6 éves kor között a vizsgálatok egyértelműen segítenek abban, hogy az idegrendszeri érettség szintjének megfelelő csoportokban (először mindenképpen szülővel) jöjjön be a vízbe a gyermek.

Ugyanakkor logopédiai, gyógypedagógiai óvodások vagy hagyományos óvodába járó, de a vizsgálattal igazoltan organikusan éretlen gyermekek (szülők nélküli) fejlesztését is vállaljuk.

Nagyon fontos az iskolaéretlen gyermekek intenzív (ajánlott a heti 3 alkalom) HRG-fejlesztése is, hogy az "érésre" kapott egy év alatt valóban regisztrálható fejlődés következhessen be.

6-8 éves előkészítő, kis létszámú, speciális nevelési szükségletű (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia...) ill. speciális általános iskolák tanulóinak indokolt heti 2 alkalommalt HRG-fejlesztésen aktívan részt venni.

Azoknál a gyermekeknél, ahol a mozgássérülést, az értelmi/halmozott fogyatékosságot vagy az autizmust a Szakértői Bizottságok leírják, alapozó-felzárkóztató és az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának érésének elősegítése céljából HRG-fejlesztés indítása javasolt.

A HRG-fejlesztést a fenti tünetek esetében idősebb korban is el lehet kezdeni.

A HRG-fejlesztésre járó gyermekekkel a többi pedagógus azonos diagnózis és súlyossági fok mellett gyorsabban fog jobb eredményt elérni, mint a " szenzomotorosan nem előkészített/felzárkóztatott" gyermekeknél.

A felzárkóztatás után a szélesköru mozgáskultúra megalapozása, az eszközös feladatok "végigtanulása" (konkrét műveletek...), a koordinációt, szerialitást és a ritmusérzéket fejlesztő feladatok elsajátítása történik. A siklás és az úszó mozgások megtanulása csak ezután lehet sikeres.

A foglalkozások súlyosságnak megfelelően egyéni, kiscsoportos (2-4 fő), ill. csoportos (5-max. 12 fő) formában történnek.

Nagyon jó eredményeket érünk el olyan felnőtt korú agysérültekkel (baleset, tumor, agyvérzés...) akiknél kiterjedt funkciócsökkenés lett a sérülés következménye (mozgáskorlátozottság, beszédzavarok, a kognitív funkciók beszűkülése, szociális problémák).

Minden korosztályban tudunk a HRG-feladatokból egészséges gyermekek számára is egész éven át tartó tréningeket, hiszen készség- és részképességfejlesztésről lévén szó, ők magasabb (a normál) szintről indulnak és sokkal ügyesebbek, találékonyabbak, jobb megfigyelők lesznek nem HRG-ző kortársaiknál.

Vannak úszó és gyógyúszó csoportjaink is, ahol az egészség, az edzettség-terhelhetőség szempontjából állítunk össze úszóedzésekhez hasonlító tréningeket, s a csoportos foglalkozások (szülő nélkül) mély vízben történnek.

b) A tervezett szenzomotoros tréningek (TSMT)-módszer

Ezt a fejlesztési eljárást a szükség hozta. A HRG-módszer nem alkalmazható olyan gyermekeknél, akik gyakran kapnak légúti fertőzést, arcüreg,- középfülgyulladást, de nem jöhetnek a gyermekek a vízbe bortünetekkel (ekcéma, allergiás kiütések...) sem. A tornatermi fejlesztésnek azonban nincs a most felsorolt betegségek kiváltásában szerepe, azaz az eredményesség szempontjából olyan fontos folyamatos és intenzív terhelés e módon megvalósítható.

TSMT-I.:

580 feladatunk van, melyet a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve (50 %-nál alacsonyabb eredmény az Állapot és mozgásvizsgálatban, 1-1.5 évnél nagyobb elmaradás a nagy vizsgálati területeken, akadályozott övezet a DeGangi-Berk-tesztben, ill. az irányíthatóság és az együttműködés teljes hiánya) home-training formában betanítunk a szülőknek, akik 2-3 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot. A tréningeket 8-12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani.

Egy súlyosabban/kiterjedtebben sérült gyermek 3-6 egyéni TSMT-tréning után jutnak olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni.

TSMT-II.:

680 feladatunk van, amit a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan dolgozunk be azoknak a gyermekeknek a tréningjeibe, akiknek az Állapot és mozgásvizsgálatban nyújtott eredménye 50-75 % között van, a DeGangi-Berk-tesztben a veszélyeztetett övezetben teljesítettek, ill. a figyelem, az irányíthatóság, a feladat-tudat, a hiperaktivitás és a tanulás terén gyengébben teljesítenek kortársaiknál.

A TSMT-II-tréningeket csak jól felszerelt tornateremben, sok eszköz alkalmazásával lehet eredményesen megtartani. Az eszközök a konkrét muveleti korszak nagymozgásos feldolgozása, a figyelem jobb irányíthatósága, a praxis javulása, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését is elősegítik.

TSMT-II-csoportokat már 1-1.5 éves kortól szervezünk sérült és egészséges gyermekcsoportok számára egyaránt.

3-4 éves korig a kezdő TSMT-II tréningekre be szoktuk hívni a szülőket, hogy a gyerekek zökkenőmentesebben fogadják el az új pedagógiai helyzetet, ill. gyakran fontos segítség a szülő buzdítása és azonosulása a foglalkozáson tapasztalható norma- és követelményrendszerrel.

A TSMT-II-fejlesztések ép intellektus esetén 9-12 éves korig eredményesek, ennél idosebb korban tapasztalataink szerint a gyermekek mozgásos ügyessége sokkal nagyobb mértékben fejlodik, mint pozitív transzferek (tartós figyelem, feladat-tudat, hosszú ideju emlékezet, gondolkozási muveletek, egyideju többirányú figyelem...) holott ez a fejlesztés egyik kiemelt célja.

A foglalkozások 4-8-max. 12 fős csoportokban történnek.

A HRG és a TSMT-Módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejleszési lehetőségek.

Elméleti alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiákéival (pld. Ayres nevével beazonosítható a legismertebb SI-terápia), de hatásmechanizmusuk alaposabban kidolgozott, mivel az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazása van mindkét magyar módszerbe beépítve.

A HRG és a TSMT-módszer együttes használatával az organikus éretlenség hamarabb elmulaszthatóbb és az elért fejlodési eredmények tartósabban megszilárdulnak, s ezután jobban lehet erre építeni speciális felzárkóztató terápiákat (a gyermek magasabb szinten, jobb figyelmi-megértési, utánzási, emlékezeti képességgel hamarabb fog javulni a többi terápia hatására, mint az alapozó HRG-TSMT-szenzomotoros fejlesztés nélkül.

EGYÉB Tevékenységek:
2. VIZSGÁLATOK

Minden gyermekkel életkora és (mozgás, értelmi, kognitív, szociális) állapota figyelembe vételével neuro- és szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, emellett check-list-szeruen megfigyeljük/vizsgáljuk azokat az organikus éretlenségre utaló reflexeket, poszturákat, izomtónus-szabályzási gyengeségeket, melyek az életkorukhoz rendelten alkalmazhatóak.

3 hónapos kortól 2 éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely 3 havonta összesen 20 területet mérve tud kimutatni egy görbét arról, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, (ill. alatta, felette, - s hány hónappal.)

3, majd 5 éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt %-ban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének majd fejlesztésének kiinduló pontja.

Gyakori a részképesség-, ill. a kognitív fejlesztések kezdetekor a Frostig,- a Sindelar, a Meixner, Goodenough,- a GMP-vizsgálatok, de felveszünk figyelem-vizsgálatot is, ill. indokolt esetben IQ-vizsgálat felvételére kérjük meg a gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadót vagy Szakértői Bizottságot.

3. PREKOGNITÍV, RÉSZKÉPESSÉG- ÉS KOGNITÍV FEJLESZTÉSEK

A világ megismerése már a terhesség alatt megkezdődik, s életünk végéig tart. Van spontán és irányított tanulás, az utóbbira leginkább akkor van szükség, ha a gyermek fejlődése lelassul, megáll vagy eltér kortársaitól. Nagyon fontos olyan helyzeteket teremteni már egészen kis korban, ahol a gyermekben tudatosul majd különbözni kezd a kellemes és a kellemetlen érzés, ok-okozati összefüggéseket tapasztal meg, ill. rájön arra, hogy saját testhelyzetét, mozgását, aktivitását miként szabályozza. Fontos szempont a tárgykapcsolat kialakítása, a játékok funkció szerinti használata, a finommozgások fejlődése és a kötődés elősegítése a szülőkkel.

Prekognitív fejlesztési formákat alkalmazunk azoknál a gyermekeknél, ahol a szenzomotoros HRG-TSMT-fejlesztések eredményeképpen már kialakulóban van a figyelem, de az értelmi/szociális képességek nagyon alacsony szinten rekedtek meg.

A foglalkozások egyéni formában történnek.

A kognitív funkciók mérhetőek, az egyes alapkészségek és részképességek vizsgálata és fejlesztése céljából mi is az ismert Módszereket, módszertani ajánlásokat alkalmazzuk.

E fejlesztésünk célja az, hogy az iskolaérettséghez szükséges ismeretanyagot, jártasságokat, készségeket és képességeket változatos helyzetekben/eszközök segítségével kipróbáltassunk-elsajátíttassunk a gyermekekkel. Olyan tudásra van ugyanis szüksége a gyermekeinknek, ami gondolkozási sémákhoz kötött, alapja a koncentrált figyelem, a jó rövid és hosszú idejű emlékezet, a rugalmas problémakezelés és a változatos megoldási stratégiák alkotására való képesség. A felsoroltakat a HRG-TSMT-fejlesztések során már "bemelegítettük", s most az óvodai módszertan, a fejlesztő pedagógia, a gyógypedagógia, ill. a speciális felzárkóztató programok (Frostig, diszlexia-prevenció, diszgráfia-prevenció, diszkalkúlia-prevenció, Sindelar-féle részképesség-fejlesztések...) módszereinek és feladatainak segítségével játékosan (kb. egymillió Ft értéku eszköz segítségével) tanítunk meg.

A kognitív fejlesztések elején, folyamatában és a végén mindig végzünk vizsgálatokat, hogy tudjuk, mennyire hatékony a munkánk, mit sikerült már pótolni, s mely területek felzárkózattására kell újabb stratégiákat és feladatokat kitalálni.

A foglalkozások történhetnek egyéni és kiscsoportos formában egyaránt.

3. TANULÁSTECHNIKÁK

Az iskolai tanulás kudarcának sok összetevője van. A sikeres tanuláshoz szükséges alap- és részképességek feltérképezése után meg kell vizsgálni a gyermek jelenlegi tanulási technikáját is. Gyakran ugyanis pozitív változások történnek, ha olyan, a részképességeket figyelembe vevő tanulási módokat találunk számára, melyek elsajátítása és megszokása után a könyvek mellett töltött idő sokkal eredményesebb lesz, mint korábban.

A foglalkozások egyéni formában történnek.

4. LOGOPÉDIAI, GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSEK

Azoknál a gyermekeknél, ahol kifejezetten a beszédfejlődés/észlelés, szókincs, stb. területén lemaradás, ott célzott logopédiai fejlesztés történik a felzárkóztatás érdekében.

Az értelmi lemaradásokat a prekognitív-kognitív fejlesztés szabályainak megfelelően sok eszköz kipróbálásával regressziós szemlélettel, egyéni haladási tempóban pótoljuk. A foglalkozások egyéni és max. 4 fős kiscsoportos foglalkozások keretében zajlanak.

5. "JÁTÉKTANULÁS"

Azok a szülők, akik eddig gyermekükkel mozgás- és kognitív fejlesztésre a BHRG Alapítványba jelentkeztek, szinte mindannyian panaszkodak arra, hogy a gyermek játéka nem életkorának megfelelő, gyenge vagy kizárólagos a tárgykapcsolatuk, s erős hárítás figyelhető meg akkor, ha ok (a szülők) "erőltetnek" valami olyan játékos foglalkozást, ami pld. nagyobb gyermekük egyik kedvenc tevékenysége volt a kérdéses életkorban. A közös játék sem mindig okoz örömet sem a gyereknek, sem a szülőnek, akik ezért tanácstalannak és rossz szülőnek érzik magukat...

A játéktanulás egy olyan új szolgáltatásunk, mely segít "a kezdő életkort belőni", ehhez eszközöket és tevékenységi formákat kínál. Teraputánk igyekszik a szülő jelenlétében katalizátorként működni, azaz kezdeményezési és helyzetértelmezési sémákat nyújtva azonnal "átengedni a terepet" annak a szülőnek, ha az bele tud szállni a kialakuló játékhelyzetekbe.

Meg tudjuk mondani, hol érdemes engedni a gyermek által preferált Tevékenységeket, s hol próbáljunk figyelemfelhívó eszközökkel közbelépni, mert a gyermek játéka megtapadt, bizarr jellegű, aminek a megváltoztatásához szüksége van a külső segítségre...

A játéktanulás során megismerhetőek nagyon jó (kevésbé ismert) játékeszközök, Tevékenységek is. A foglalkozás kezdeményezésre épül és a kooperáció kialakítását túzi ki célként. Felismerjük az egyes játékTevékenységekkel történő öngyógyítást, segítünk a szülői elfogadás kialakításában is.

Ha a szülő azzal a kéréssel áll elő, hogy pld. szeretné, ha 3 éves egészséges gyermekével egy éven keresztül az életkorának megfelelő (lehetőség szerinti összes) játékot játszuk közösen végig,- arra is van forgatókönyvünk eszköz- és tevékenységgyujteménnyel...

Aki elmélyülten tud játszani, az képes más értelmes Tevékenységekre is...

A foglalkozások egyéni és csoportos formában is megvalósíthatóak.

6. TANÁCSADÁS

Folyamatosan a szülők rendelkezésére állunk a fejlesztés időtartama előtt, alatt és után...

A szülő kérésére, ill. ha esetmegbeszéléseinken ilyen döntés születik, a gyermekkel dolgozó fejlesztő szakemberek együttesen kérik a szülőt egy-egy probléma közös megoldására egy vagy több beszélgetés keretében.

A tanév végi kontroll-vizsgálatok kiértékelése után gyakori a "hogyan tovább" típusú megbeszélések kezdeményezése, mely a közösség/megfelelő fejlesztő pedagógus/iskola keresésétől egy másik fejlesztő módszer kipróbálásáig sok mindennel segítheti a "speciális nevelési szükségletu" gyermeket és családját.

7. SZÜLŐCSOPORTOK

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a sorstárs szülők közösen fel tudják dolgozni azt a nem várt helyzetet, amivel egy "speciális nevelési szükségletű" kisgyermek megváltoztatta életüket, kapcsolataikat, időbeosztásukat...

A személyes megerősödés mellett minden szülő szeretne többet tudni a gyermeke problémáiról, amihez szakszerű orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, mozgásterápiás, dietetikai előadásokkal kívánunk hozzájárulni.

A szülőcsoportok kialakulását célzó kezdeményezéseink folyamatosak, de a szülői részvétel önkéntes, ezért olykor vannak ilyen csoportok, máskor pedig szünetelnek.

A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner-módszer sajátosságai

• A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.
• Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.
• A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.
• A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.
• Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.

A Meixner-módszer alapelvei

• Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).
• A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).
• A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.
• A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.
• Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.

Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok

• Beszédfejlesztés:

- szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,

- mondatgyakorlatok alkalmazása.

• Beszédmozgás tudatosítása:

- ajakmozgások megfigyelése,

- zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

• Iránygyakorlatok:

- mozgásirányok megfigyelése,

- írásgyakorlatok mozgással,

- olvasás iránya, sorváltás,

- téri relációk verbalizálása,

- tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései

• Betűtanítás:

- a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,

- magánhangzók tanítása artikulációról,

- mássalhangzók tanítása hangutánzással.

• Összeolvasás tanítása:

- betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,

- az összeolvasás „játékos szituációban” történik,

- szótagok felismerése,

- betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,

- jelentés felismertetése.

• Szavak olvasása szótípusok alapján:

- 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),

- 3 betűből álló zárt szótagok (mos),

- 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),

- 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),

- 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)

Mondatok olvasása:

• Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
• Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
• Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
• Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:

• Két összetartozó mondat olvasása.
• Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában. A betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni.

(Részlet Zsilka Sándorné: Tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, a korrekció lehetőségei című munkájából)

Beküldte: Juhászné Gáspár Dorottya gyógypedagógus