Állatok terápiás hatásai

Az állatok pszichoterápiás alkalmazása még viszonylag új keletű. A házi kedvencek segítenek fenntartani a gazdáik pszichológiai egyensúlyát, oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet, szorongást, javítják az emberek kedvét, és kiegyensúlyozottabbá teszik őket.

A kezdetek

Elsőként egy amerikai pszichológus vonta be páciensei házi kedvenceit kezelésükbe. Megfigyelte, hogy a háziállatok társaságában való tartózkodás pozitív hatással lehet a közérzetünkre és a hangulatunkra. Későbbi kutatások kimutatták, hogy akik állatokkal élnek együtt jobb lelki egészségnek örvendenek, mint azok, akiknek nincsenek házi kedvenceik. Az állatok és az emberek kapcsolatának és kötődésének vizsgálata bekerült a pszichológusok kutatásainak a fókuszába. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az állatok (pszicho)terápiás alkalmazása iránt a gyerekek, a rokkantak, az értelmi fogyatékosok, az idősek és az érzelmi problémáktól szenvedők körében. A kezdeti sikerek eredményeként mára már egyre több országban terjedt el, köztük Magyarországon is sikeresen alkalmazzák az állatterápiát.

A terápia irányultsága

Az állatterápia számtalan területen használható. Ilyen területek lehetnek a tanulási problémák, családi feszültségek, lelki terhek, fejlődési rendellenességekkel élők, mozgáskorlátozottság. Mivel az állatokkal történő kapcsolattartáshoz nem feltétlenül szükséges a beszéd, ezért az állatok jól alkalmazhatók kommunikációjukban nehezített gyerekeknél (diszfázia, mutizmus, dadogás), felnőtteknél (afázia) is, vagy olyanokkal, akik nem szívesen kommunikálnak szavakon keresztül.

Az állatok, mint „terapeuták" Az állat-asszisztált terápia olyan beavatkozásként határozható meg, melynek során egy, bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állat jelenléte, vagy a vele történő közös tevékenység (gondozás) a terápiás program részét képezi, ami a gazdája fizikai, érzelmi, szociális, és kognitív funkcióinak javítását tűzi ki célul.

Az állatterápia során, a gyermek a terápiát végző szakember segítségével alakít ki kapcsolatot a „terápiás állattal" ami lehet kutya, macska, ló, de akár hüllő is. Külföldi szakirodalomban olvashatunk delfinek vagy lámák segítségével megvalósuló terápiás programokról is, de leggyakrabban kutyák vesznek részt ilyen munkában, irányíthatóságuk és az emberi társaságra való igényük miatt.

Természetesen részt kaphatnak a terápiás munkából egyéb állatok is, például macskák, nyulak, különféle madarak, teknősök, kisrágcsálók. Ezekre az állatokra hasonló higiénés és egészségügyi előírások vonatkoznak, mint a kutyára (oltások, parazitamentesség, stb.), el kell viselniük az utaztatást, illetve azt, hogy idegenek megérintsék őket. Csak akkor lehet állatasszisztált programokba bevonni őket, ha mindez nem megterhelő számukra.

Az állat kiválasztása

Elvileg bármelyik állat alkalmas lehet terápiás célra, azonban néhány kritériumnak meg kell felelniük. Ezek a következők: ne legyen agresszív, szeresse a törődést, simogatást, legyen egészséges, fertőző betegségektől mentes, a gazda kontrollja alatt tudja tartani a kedvencet.

Mivel a terápia során a legnagyobb hangsúlyt az érintés kapja, ezért célszerű kellemes tapintású, szőrös, puha tapintású állatfajt választani.

A kutya: az egyik legelterjedtebb terápiás állat, mivel szociálisan érzékeny, jól alkalmazkodik és nagyon fejlett a nemverbális kommunikációja. Nagyon régóta él az ember mellett, jól érti annak jelzéseit. Jól alkalmazkodik új helyzetekhez, és viszonylag könnyen tanul új dolgokat (készségeket vagy feladatokat). Szemkontaktust tart, szívesen vonódik be az emberrel közös tevékenységekbe, játékokba. Nagyon jól tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, jól viselik a szokatlan körülményeket és gazdájukhoz a végsőkig hűek.

A macskák: a kutyákhoz hasonlóan szintén nagyon elterjedt terápiás állatok. Macskák esetében kulcsfontosságú a nyugalom, valamint az, hogy tűrje a simogatást, és ne legyen sem nagyon félénk, sem agresszív. Hozzá kell szoktatni őket a pórázhoz, az utazásokhoz. A ló: A terápiás lovaglásról már biztos sokan hallottak. Ehhez a lovaknak kiegyensúlyozott, jól tanítható, erős testalkatúaknak kell lenniük. A lovagló-terápia lényege a ló mozgásában van, ezért főként a mozgást befolyásoló betegségek gyógykezelésénél alkalmazzák. Természetesen pszichológiai problémák kezelésére is alkalmasak a lovak, elsősorban kommunikációs, magatartási-és tanulási zavarok gyógyításánál, kihasználva a lovakkal kialakult érzelmi kötődést. Javasolható továbbá félelmek leküzdésére, agresszió ellen és önbizalom növelésére is.

A madarak: Főként a nagyméretű papagájok használata terjedt el a terápiás foglalkozásokon, de gerléket és kisebb énekes madarakat is alkalmaznak. Ezek a kalitkában élő madarak leginkább bentlakó állatként vállnak a terápia részévé. Fontos, hogy olyan madarat válasszunk, amelyik nem csinál nagy zajt, viszont ha megtanítjuk beszélni, az a foglalkozás előnyére válik.

A haszonállatok: Érdekes, hogy legelőször inkább haszonállatokat alkalmaztak terápiás célra, mivel az emberek alapvetően kötődnek ezekhez az állatokhoz. A gondozás során könnyen elsajátítható a kötelességtudat, a rendszeresség és az önállóság is. Ezt kihasználva hoztak létre például az Egyesült Államokban olyan farmokat, ahol a legkülönfélébb gazdasági állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, pulyka, szamár, sertés, kacsa) a gondozottak látják el.

Egyéb állatfajok

A nyúl: vonzó, aranyos, mókás megjelenése és puha szőre miatt ideális terápiás állat lehet. Szereti, ha simogatják, és ha megfelelően szoktatják, nem fél az idegenektől sem.

A tengerimalacok: könnyen tarthatók, nem foglalnak sok helyet, és hamar hozzászoknak az emberi érintéshez. Puha szőrűk miatt kedvelt terápiás állatok.

A halak: amik egy szép akváriumban békésen úszkálnak, kimutathatóan oldják a stresszt és csökkentik a szorongást. Ezen kívül díszítheti a lakást is.

A delfinterápia elsősorban az USA-ban népszerű, de már egyes európai országban is gyakorolják. Főként autista, Down-kóros, illetve halmozottan sérült gyermekek gyógyulását segítheti elő.

A lámák: főleg különlegességük révén érhetnek el terápiás eredményeket. Bundájuk különlegesen puha, lágy tapintású, mely vonzóvá teszi őket a simogatáshoz. A kezes állatok szeretik is, ha simogatják, sétáltatják őket.

A kölcsönös szeretet ember és állat között

A társ állatok vagy a „terápiás állatok" elfogadják a gazdáikat és örülnek nekik, akármilyen is a megjelenésük. A kutyus mindig örvend és csóválja a farkát a gazdi láttán. Kutatók azt is megállapították, hogy az állatokkal történő normális interakció, fejleszti a gyerekek szociális kompetenciáját, hiszen az állattartás által megtanulják azt, hogy nem csak körülöttük forog a világ, hanem még vannak mások is, akikről gondoskodni kell, és akikért felelősséget kell érezni. Csak az vegyen magához állatot, aki ezeket vállalni tudja! Az állat gondozása hosszú távú feladat, nem szabad megunni pár nap alatt!

A házban tartott kedvencek figyelmet és törődést igényelnek, amit többszörösen meghálálnak azzal, hogy gazdagítják és színesítik a gazdik életét. Egyes elméletalkotók azt feltételezik, hogy az emberi lélek mélyen gyökerező szükséglete, hogy az állatok közelségében éljen, ami a gyerekekben még nincs elfojtva, és így erősebben nyilvánul meg. A mai elidegenedő világban a hobbiállataink szinte emlékeztetnek arra, hogy az emberek és az állatok összetartoznak és egymásnak elválaszthatatlan társai már évezredek óta.

Játékötlet

Szókincsbővítés - Ellentétek memóriajáték
Töltse le a játékot honlapunkról (innen). Ha kinyomtatta, ragasszák a lapokat egy kemény kartonra vagy rajzlapra, vágják ki, és indulhat a játék! A memóriajáték szabályai szerint lefordítjuk a kártyákat, és keressük a párokat. Ha párt találunk, akkor újra a nyertes fordíthat. Az nyer, akinek több párja lesz a játék végén.
A játékot szoftver formában is elkészítettük. Az ingyenes program letölthető a http://www.varazsbetu.hu/ellentetsetup.htm oldalról.

Üdvözlettel:
Bartók Erika