Sajnos manapság kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas-, szerep-, és kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek - a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását.
A gyermek fejlődése
A csecsemő mozgásával veszi birtokába a világot, a megismerő tudást. A legmagasabb intellektuális tudás alapja is a mozgás, a játék. A csecsemőnek fognia, tapintania, szájba vennie kell, megnyalni, megharapni, megízlelni, megtapasztalnia kell a tárgyakat ahhoz, hogy minden tulajdonságukat ismerje. Be kell csúsznia, kúsznia, másznia a teret, hogy megtanulja felmérni a távolságokat. Fel kell másznia a székre, fára, mászókára, le kell ugrania ahhoz, hogy a mélység és a magasság fogalmát megértse. Mindezt a világ legtermészetesebb módján, játék közben teszi, amely számára alapvető tevékenységforma. Játék közben ismeretet szerez, tanul, fejlődik intellektusa.
A játék fontossága
A játék a testi és lelki fejlődésre egyaránt hatással van, a különböző mozgásos gyakorlatok már újszülött kortól előkészítik a gyerek izomzatát és idegrendszerét a komolyabb testi próbákra. A játék fejlesztő hatása az egész gyermekkoron végigível. Nagyon fontos tehát, hogy engedjük játszani a gyerekeket, sőt ösztönözzük őket a valódi, élményszerű játékra!
A gyermek személyiségének alapvonásai is a játékban alakulnak ki, örömet szerez számára, szórakoztatja, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát. Megjelenik benne a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny.
A gyermek teljes elmélyültséggel és a legnagyobb komolysággal éli bele magát a legkülönbözőbb szerepekbe, szituációkba.
A játék fejlődésének folyamatában alakultak ki azok a sajátos játékformák, amelyek a gyermek megfelelő szellemi és fizikai fejlettségi szintjét biztosítják.
A szabályjátékok hatásai
Szabályjátékok a különféle társasjátékok, népi játékok, mozgásos-, testnevelési játékok (fogó- és futójátékok, sor- és váltóversenyek, versengések, küzdőjátékok, labdajátékok, sportjátékok).
E játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tevékenység minden résztvevő számára pontosan meghatározott, egyformán kötelező szabályok szerint folyik. A szabályok a játék belső rendjét biztosítják, szabályok nélkül a játék értelmetlenné, érdektelenné válik. A versenyjátékokban a szabályoknak fontos etikai jelentősége van, pedagógiai szempontból a szabályok alkalmazása segíti a gyermek tudatos fegyelmezettségének kialakítását és fejlődését.
A szerepjátékok jótékony lelki hatásai
A szerepjátékok során a gyermek egy általa kitalált történettel, valamelyik figurával azonosulva "kijátssza" magából azt a problémát, amelyet másképpen önmaga számára sem képes szavakba önteni. Ez a játékforma felszínre hozza, ismertté teszi a problémát, és komolyan hozzájárul annak kezeléséhez, a gyógyuláshoz is. A szerepjátékok esetében figyelembe kell venni egy fontos tényt: a gyermek kettős tudattal játszik, vagyis tudja, hogy a játék csodavilága nem valódi, mégis beleéli magát. A játék nem ígér "varázslatot", nem ígéri, hogy a gond egy csapásra megszűnik, hanem segít azt megérteni, feldolgozni.
A beszédkészség fejlődésében, a társas kapcsolatok pozitív alakulásában is igen nagy jelentőségű.
Sajnos az igazi játékok helyett sok gyermek ül a televízió és a videojátékok előtt. A televízió és más virtuális csodavilágok csábítása erős, mert anélkül repítik el a valóságból az embert, hogy annak ezért erőfeszítést kellene tennie. Ezért aztán nem segít megoldani a problémákat, sőt megérteni sem, csupán elfeledni, szőnyeg alá söpörni azokat. A virtualitás olcsó pótszer a frusztrációktól való igazi szabadulás helyett.
A játéktevékenység fejlesztő hatásai
A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzetfelismerési- , és döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kezdeményező- és szervezőkészség, a találékonyság, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás.
Nevelőértéke az erkölcsi nevelés terén is megmutatkozik. A játék az érzelmi hatások következtében különféle erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások kialakulását segíti, ezek a közösségi érzés, a kötelességtudat és felelősségérzet (humanizmus), a fegyelem, az önuralom, az akarat.
A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai is fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz kapcsolódnak: kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.
A Varázsbetű a játékos tanulás eszköze
Természetesen a legnagyobb öröm, ha a szülő és gyermeke együtt tud játszani, de sajnos ez nem mindig valósulhat meg. Törekedjenek arra, hogy minél többet játsszanak együtt gyermekeikkel a szabadidejükben!
Amikor elfoglaltak, a Varázsbetű programcsalád kellemes időtöltést jelenthet gyermekük számára. Az értelmes, hasznos játéktevékenység által fejlődnek képességeik. A gyerekek számára a számítógépes játék a Varázsbetűvel vonzó, látványos, motiváló. Használata során javul a gyerekek olvasási, számolási képessége. Segítséget nyújt a szavak betűkből való felépítésében, az elválasztásnál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend felcserélések javításában. Hatalmas szókészlettel, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítja szókincsüket, javítja a helyesírást. Fejlődnek általa a részképességek, a figyelem, koncentráció, a gondolkodási funkciók, a memória.
A programcsalád legfiatalabb tagja, a Bábel a fogalmi gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszköze. Szókincsbővítésre, figyelem-, memóriafejlesztésre, helyesírás gyakorlásra egyaránt használható játékos gyakorlatokat tartalmaz.
A Varázsbetű programcsalád a játékosság eszközével tanítja az ismereteket a diszlexiás panaszokkal küzdő gyermekek számára éppúgy, mint az olvasás készségszintű elsajátítását célul tűző kisiskolásoknak. A programot használó gyermekek játékosan, görcsöktől mentesen tanulhatnak meg olvasni, számolni.
Játékötlet
Kő, papír, olló (páros játék)
A hosszú, unalmas utazások idejének kitöltésére is alkalmas, testvérek játéka lehet az autóban a hátsó ülésen.
A két játékos célja egymás legyőzése. Egy adott jelre mindketten mutatják kezükkel a kő (ökölbe szorított kéz), a papír (nyitott tenyér) vagy az olló (mutató és középső ujj széttárva) jelét.
Erősorrend: A kő erősebb az ollónál, mert kicsorbítja. Az olló erősebb a papírnál, mert elvágja. A papír erősebb a kőnél, mert eltakarja.
Egy-egy felmutatás után a győztes egy pontot kap. Az győz, aki 10-20 forduló után több pontot gyűjtött.
Jó együttjátszást kívánok!
Üdvözlettel:
Bartók Erika