Az algoritmusok ismétlődő eljárások, amelyeket lépésenként hajtunk végre.
Megadja az azonos típusú feladatok sémáját, megoldási módját.
A tervszerű tevékenységet algoritmusok segítségével végezzük.
Az algoritmusok struktúrát, rendet visznek életünkbe, gondolkodásunkba.
Az algoritmikus gondolkodás a problémamegoldó gondolkodás során alkalmazott analítikus gondolkodási művelet fontos részét képezi.
Az algoritmusok - fejlesztik a tanulók kognitív képességeit,
- segítik a tananyag tartalmának elsajátítását.
Új ismeret csak úgy épül be a tudatba, ha korábbi ismeretekhez, kialakult sémákhoz kötjük őket.
A tanítás során törekedjünk arra, hogy a különböző tárgyak keretében elsajátított gondolkodási sémák algoritmus-rendszerré szerveződjenek.
Nem műveletekben, hanem megoldási módokban, eljárásokban kell gondolkodni.
Ne a konkrét feladat legyen hangsúlyos, hanem az új eljárás keresése, megtalálása.
Az algoritmikus gondolkodás rugalmasságra épüljön. Így a tudás más helyzetekben is alkalmazható.
A tanítás folyamán az indirekt hatást érdemes kihasználni.
A kezdeti erős tanári irányításnak fokozatosan háttérbe kell szorulni. Ha nem ezt tesszük akkor a gyerek csak raktározza a tananyagot nem pedig feldolgozza.
Nem a merev sémákhoz való ragaszkodás a cél, hanem a megfelelő eljárás megtalálása, az algoritmus módosítása, átalakítása a konkrét helyzetnek megfelelően.
A jó alapokat a gyerek alkotó módon fejleszti tovább.
Az alapképzésben különösen fontos az algoritmikus gondolkodás kialakítása, mert:
- ekkor rögzülnek az alapvető tanulási technikák,
- kialakulnak az egyes tantárgyakkal kapcsolatos beállítódások
- más helyzetekben is használható tudás jön létre (transzferhatás)
- a kreatív gondolkodás fejlesztésével jól kiegészítik egymást
Az algoritmikus gondolkodás fokozatai, szintjei
1. szint
Deduktív gondolkodás (az általános formában tárolt – vagy megadott – algoritmus alkalmazása a konkrét esetre).
2. szint
Megfigyelés, többszöri észlelés, a szabály, lépéssorozat rögzítése
3. színt
4. színt
Tanulásban akadályozott gyermekek gondolkodása több területen is sérült.
Algoritmusok segítségével kapaszkodót nyújthatunk nekik.
A gyerekekben tudatosítani kell, hogy a mindennapi problémák megoldására vannak jól bevált eljárások.
Az algoritmus egy „alap”, amelyre építeni lehet.
Ez az építkezés tovább visz a kreatív, alkotó gondolkodás felé.
Az algoritmikus gondolkodás kialakítása
Az algoritmikus gondolkodás kialakítása | Feladatmegoldás |
Tudatos, tervező magatartás kialakítása
konkrét gondolatok,
gondolati sorrend a gondolkodás lépéseinek tudatosítása rajzok, ábrák, képek készítése, használata a gondolatok hangos megfogalmazása |
Kiindulás problémahelyzetből A feladat megértése Mit keresünk?
Megadott adatok, értékek? Van-e kikötés, ellentmondás? Hiányos a feladat? Van benne fölösleges adat? |
Elegendő idő a logikai lépések végiggondo-lásához
ötletek, tervkészítés, mérlegelés,
hibás tervek elvetése, újragondolás, tanári segítség az ötletek kidolgozásá-ban (ha nincs irányítás, a próbálkozá-sok nem biztos, hogy tudatosak lesz-nek) |
Tervkészítés
Összefüggések keresése
Segédletek keresése Tanári irányítás, kérdések: Hasonló feladattal találkoztál már?
Emlékezz vissza…..
Kifejeztél már hasonló ismeretlent? Ez itt egy rokon feladat. Hogyan is gondolkodtál? Fel tudnád használni a megoldás menetét? Át tudnád fogalmazni? A feladat egyik részét meg tudnád oldani? Le tudnád rajzolni, hogyan képzeled? Próbáld a lényeget ábrázolni! Ez a terv nem hibás? Nem kellene újat készíteni? Gondoljuk át együtt! |
A terv végrehajtása | Hajtsd végre a tervedet!
Ellenőriztél minden lépést?
Miért tartod jónak a megoldást? Bizonyítsd be! |
Értékelés
a kísérletek, próbálkozások, tervek, megoldás, eredmények végigjárása,
tapasztalatok felidézése, eltárolása, felhasználása egyéb problémahelyzetben |
Vizsgáljuk meg a megoldást!
Hogyan tudnád ellenőrizni az eredményt?
Találtál más megoldást is? Tudnád hasznosítani ezt a megoldást más feladatoknál? |
Készítette: Juhászné Gáspár Dorottya gyp tanár