A felnőttkori agysérülések következményei

A beszéd sajnos akkor is károsodhat, amikor már jól elsajátítottuk. Egy hirtelen baleset, idegrendszert károsító betegség, és az addig jól használt nyelv teljesen elveszhet. Az agy sérülése következtében az egyén és a külvilág közötti kommunikáció nehézkessé vagy lehetetlenné válhat.

A dysarthria

A dysarthria a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavara. Okai között szerepelnek az agyi sérülések, fejlődési-, genetikai rendellenességek, szülési károsodások, érrendszeri gyulladásos megbetegedések, daganatok, anyagcserezavarok. A károsodás a beszédhangok kiejtési mechanizmusát nehezíti. Az artikuláció zavart, elmosódott, a beszéd rosszul érthető, részben orrhangú, csaknem érthetetlen lehet.
A logopédiai vizsgálat a légzés, a hangadás, az artikuláció zavarainak feltárásával indul, az arc és a nyak reflextevékenységét is meg kell nézni, előfordulhatnak izombénulások.
A terápia nem csak a sérült beszédmotorikára, hanem a kommunikációs zavarra is ki kell, hogy terjedjen, sőt a szókincs bővítése is fontos feladat.

Az afázia

Az agy meghatározott területeinek sérülése következtében (agyvérzés, agyi infarktus) az egyén, aki a korábban elsajátított nyelvet helyesen használta a társadalmi érintkezésben, afáziás lesz. A nyelvi képesség zavara megmutatkozhat a beszéd kifejező oldalának vagy megértő oldalának, illetőleg egyszerre mindkettőnek hiányában vagy zavart működésében. Tehát a beszéd és a beszéd megértése egyaránt sérülhet.
A nyelvi zavarok kezelési módjában hasonlatosság van a megkésett beszédfejlődés, valamint a diszlexia-diszgráfia terápiájához. Az ott eredményesen használt módszerek az afázia kezelésében is hasznosíthatók. Ha a logopédus egységében és részletességében alaposan ismeri az emberi beszéd, az olvasás-írás, a nyelv fejlődésének állomásait, és az ahhoz szükséges képességeket, akkor tudja igazán eredményesen kezelni az afáziás beteget. Ez mindenképpen egy átfogó ismeretet kell, hogy feltételezzen, amely segítségével a legmegfelelőbb módszert tudja alkalmazni a sérülésnek megfelelően, és mindenképpen a legkreatívabban.

A beszédterápia alapelvei

A terapeutának mindig együtt kell működnie a beszédhibással, a hozzátartozóival, és ki kell alakítani egyfajta együttműködést, kapcsolatot a beszédhibás és a hozzátartozója között is. Később a környezetét is bővíteni kell (rokonok, barátok, utca). A felvilágosító munka, a család tanítása, pszichés támogatása éppoly fontos, mint maga a beszédterápia. Ha a beszédkészségét elveszített felnőtt nem tudja magát kifejezni, feszíti belülről a kommunikációs gát, a tehetetlenség, és ez sajnos türelmetlenséget, agressziót is eredményezhet. Előfordulhat a teljes közöny is a környezetével szemben. Meg kell találnunk azt a módot, amely segítségével meg tudják érteni egymást.

A betegek krízise

A nyelv- és beszédzavar különböző hatásokkal lehet a kommunikációs, a szociális és az érzelmi területekre egyaránt. Az afáziában és dysarthriában szenvedők egész élete megváltozik. Ezek az állapotok olyan krízishelyzetek, melyek váratlan követelményeket, új alkalmazkodást és döntéseket kívánnak meg. Az egész addigi életvitel megváltozik, egy "új" élet kezdődik.
A teljes beszédrehabilitáció csak a legritkább esetben lehetséges. A legfontosabb teendő a helyzet pszichés leküzdése. A beszéd fejlesztése része a rehabilitációnak, de emellett rengeteg a teendő. Megváltozik a család életformája, az esetleges bénulások mozgássérüléssel is járnak (a kerekes-székes életforma kialakítása). A munkahely elveszítésével anyagi veszteség, a kiszolgáltatott helyzet miatt önértékelési válság egyaránt bekövetkezhet.

A terápiás helyzet

Amikor az érintett személyt segíteni akarjuk, akkor a kommunikációs korlátozottságra, az esetleges érzelmi válságra, a megváltozott szociális helyzetre együttvéve kell gondolnunk az egyéni sajátosságok figyelembe vételével együtt. A beszédterapeutának a helyzetet komplexen kell látnia, és mindennek még saját személyiségével is összhangban kell lennie. A módszerek megválasztása mindezen szempontokra ki kell, hogy térjen.
A kölcsönös tisztelet, a nyitottság is fontos szempontok. A terapeutának el kell kísérnie a beteget a megújult, önálló élete útján. A terápia során kölcsönösen hatással vannak egymásra.
A szakszerű, céltudatos, megtervezett munkának mind a kifejező beszéd, mind a megértés javítására ki kell terjednie. Artikulációs ügyesítés, szó-kép egyeztetések, fogalmak jelentése, olvasás-írás felidézése, esetleg újratanítása, kommunikációs képességek fejlesztése szókincsbővítésekkel (csoportosítások főfogalmak alá, szógyűjtések, ellentétek, rokonértelműek) utánmondatásokkal, mondatalkotásokkal, mondatbefejezésekkel, és a nem beszéden alapuló technikák elsajátításával is (mimika, gesztusok, rajz, írás).

A Varázsbetű alkalmazása afáziás betegeknél

A fent leírtakban összhangba hoztam az afázia terápiát a diszlexia terápiájával, és teszem ezt a Varázsbetű diszlexia-diszkalkulia programja esetében is. Az olvasás-írás elsajátításának folyamatában, a szókincsbővítésben, a képességfejlesztésben egyaránt hasznosítható számítógépes programunk. A beteggel együtt végezzük a szókirakó, szó-kép egyeztető, főfogalom alá rendelő, mondat-kiegészítő feladatokat. Közben a szükséges magyarázatokat, értelmezéseket megadjuk, illetve végig segítjük őt a feladatok megoldásában. Az analízis-szintézis, a vizuális észlelés, differenciálás, a koncentrációs készség, a memória mind olyan képességek, mely a program segítségével nagyszerűen aktivizálhatók.
Mivel sok esetben a számolási készség is elvész, a program segítségével az alapoktól kezdhetjük el a számolás, a műveletek felidéztetését, később gyakorlását.

Feladat-ötlet afáziás betegeknek
Beszédaktivizálás

A hangos beszéd kialakításának kezdeti fázisában az automatizált beszéd-emlékekre hagyatkozunk. Ez felbátoríthatja a beteget a hangos beszédre, segíti az artikulációt, az első sikerekhez vezethet.
Elkezdjük a felsorlást, a beteg automatikusan folytatja vagy mondja velünk együtt:
1. Számlálás 1, 2, 3 ... 10
2. Számlálás visszafelé 10, 9, 8 ...
3. Napok, hónapok, évszakok neveit kezdjük sorolni
4. Gyermekkori mondókák, versek, dalok megkezdése
5. Ellentétpárok mondása (pl. jobb - beteg mondja: bal )
6. Ismert közmondások megkezdése (pl. Lassan járj - beteg mondja: tovább érsz.)

Üdvözlettel:
Bartók Erika