Korai fejlesztés

Szerkesztő: Victoria Soriano

Teglgaardsparken 102                           3 Avenue Palmerston

A korai fejlesztés mind az oktatáspolitika, mind a gyakorlat szintjén fontos terület. A korai fejlesztés a kisgyerekek és családjaik támogatáshoz való jogának biztosításához kapcsolódik. Célja, a gyerekek és családjaik támogatása és a megfelelő szolgáltatások biztosítása. A korai fejlesztés segít egy befogadó és összetartó társadalom létrehozásában, amely a gyerekek és családjaik jogait is tiszteletben tartja.

Az utóbbi 20-30 évben publikált mérvadó dokumentumok azt mutatják, hogy a korai fejlesztés jelentése bizonyos változáson ment keresztül: a fogalomhoz ma már az egészségügy, az oktatáspolitika és a társadalomtudományok (elsősorban a pszichológia) is kapcsolódnak. A korai fejlesztés új felfogása a gyermek fejlődését helyezi a középpontba, illetve a társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is elsősorban a gyermek fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja. Míg azelőtt a korai fejlesztés kizárólag a gyermekre koncentrált, az új megközelítés a gyermeket, a családot és a környezetet egyaránt figyelembe veszi. Ez a változás összhangban áll azzal a kialakuló elgondolással, mely a fogyatékkal élőket a “orvosi” modell helyett egy “társadalmi” modell kontextusába helyezi.

Az Ügynökség projektelemzésének célja a korai fejlesztés új felfogásában releváns fogalmak azonosítása volt, melyek leírása az alábbiakban olvasható.

Elérhetőség, közelség, költségfedezet és változatosság az európai korai fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatások közös vonásai:

-A család kérésére számos különféle elérhető és hozzáférhető szolgáltatás és/vagy ellátás biztosítható.

-Az ellátás vagy a szolgáltatás biztosítására a lehető leghamarabb ajánlatot kell tenni; a szolgáltatások ingyenesek vagy csak minimális terhet róhatnak a családra, és – lehetőség szerint helyi szinten – bárhol és bármikor elérhetőnek kell lenniük. A szolgáltatás a családnak mint egységnek az igényeit tartja szem előtt.

-A különböző országok változatos szolgáltatói tapasztalata azt mutatja, hogy a szolgáltatás színvonalának fenntartásához rendkívül fontos a megfelelő együttműködés valamint a szolgáltatások és források pontos irányítása.

-Az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális munkának együttesen kell felelősséget vállalnia a korai fejlesztés gyakorlati megvalósításáért, összhangban annak elméleti hátterével, mely különféle társadalomtudományi alapelvekre épül. A gyermek fejlődése szempontjából az egészségügy, a humán-és a társadalomtudományok kölcsönösen összefüggnek, aminek a gyakorlatban is tükröződnie kell. Nem beszélhetünk tehát egyetlen preferált modellről: a korai fejlesztés újabb felfogásában, mely a gyermekre, a családra és a tágabb közösségre is figyelmet fordít, számos különböző elmélet nyomai megtalálhatók. Így válhat a “orvosi” megközelítés “társadalmi” megközelítéssé.

A projektgyűléseken megvitatott kulcstényezők a célcsoportok, a csoportmunka, a szakértők képzése és a munkaeszközök voltak:

Ezek alapján dolgozhatók ki azok az ajánlások, melyeknek célja a korai fejlesztésben már meglévő szolgáltatások és ellátások összehangolása és fejlesztése. Az ajánlások a dokumentum utolsó fejezetében olvashatók.

A jelentés célja, hogy összefoglalja az Európai Ügynökség által 2003-2004-ben készített, számos európai ország korai fejlesztésének kulcstényezőit elemző projekt megállapításait. Főleg a területen dolgozó szakértőknek készült a jelentésben olvasható ajánlások listája, amely a gyakorlatban hasznosítható ötleteket ad munkájuk fejlesztéséhez, illetve annak átgondolásához.

A szakértők tudása és a projektben közvetve vagy közvetlenül részt vevő családok hozzáértése nélkül az elemzés nem jöhetett volna létre. Sok fontos anyagot, ötletet, megjegyzést kaptunk az országukban végzett korai fejlesztés helyzetéről, gondolataikkal, kritikájukkal a projekt valamennyi szakaszában nagy segítséget nyújtottak.

A dokumentum abból a megfontolásból született, hogy ezt a rendkívül fontos területet további vizsgálódások tárgyává tegye,és folytassa az Ügynökség 1998-ban befejezett munkáját.Összhangban áll továbbá olyan nemzetközi szervezetek alapelveivel is, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az UNESCO; mindkettő világosan kifejtette álláspontját a gyermekek és családjaik jogaiért vívott harcban:

Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot (ENSZ 1948, 25 cikkely 2. §).

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy egészségben növekedjen és fejlődjön; ezért különleges figyelmet és védelmet kell biztosítani mind számára, mind az anya számára, amibe beletartozik a szülés előtti és utáni gondozás is (ENSZ 1959, 4 alapelv).

Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozásához való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak (ENSZ 1989, 23 cikkely 2. §).

Az Egyezményben részes államok a sérülés korai felismerését, illetve annak mérését és kezelését célzó programokat biztosítanak, melyeket különböző tudományterületekről érkező szakemberek csoportjai vezetnek. Ezáltal megakadályozhatók, csökkenthetők vagy kiküszöbölhetők a fogyatékosságot okozó tényezők (ENSZ 1993, 2 Szabály 1. §).

A hat éves kor alatti gyermekek számára olyan gondozó- és nevelőprogramokra van szükség, melyek elősegítik a testi, az értelmi és a szociális fejlődést valamint az iskolára való felkészítést. Ezek a programok jelentős gazdasági értéket jelentenek az egyén, a család és a társadalom számára, amennyiben megakadályozzák a fogyatékosságot okozó körülmények súlyosbodását (UNESCO, 1994, 53. §).

Az elemzés során használt módszertan megfelel a korai fejlesztés alapelveinek: tudományok közötti környezetben folyó interaktív munka, mely tiszteletben tartja a résztvevők hátterének változatosságát.

A munka az egyes országok információinak összegyűjtése után és az országok helyzetének elemzése alapján készült.

Az Ügynökség képviselői 19 országból jelölték ki azokat a szaktekintélyeket, akik a korai fejlesztés oktatáspolitikai, gyakorlati és kutatási területeit képviselték. Valamennyi szakmai területet is képviselték, az oktatást, a szociális szolgáltatást, és az egészségügyet; a legnagyobb képviseletet az oktatási szolgáltatók kapták. Az egyik munkagyűlés valamint a végső, a jóváhagyási szakasz a családok közvetlen bevonásával zajlott (lásd 10. o).

A projekt során mindösszesen öt találkozót rendeztek: négy munkagyűlést és egy zárószemináriumot. A találkozókon az volt a cél, hogy a résztvevők együtt gondolkodva konkrét javaslatokkal álljanak elő az első találkozó alkalmával vázolt problémák megoldására. Ezek a következők:

• milyen szerepet kell betölteniük a szolgáltatóknak és a szakértőknek a korai fejlesztéssel kapcsolatos ellátás keretein belül;
• a korai fejlesztés célcsoportjával összefüggő változások;
• mik a legmegfelelőbb eszközök a gyermekekkel és családjaikkal folytatott munka során.

Az előadások és látogatások helyszínei közül háromra azért esett a választás, mert jó példát szolgáltattak a korai fejlesztés ökológiai-rendszerszerű modelljének alkalmazására, ami a szakterület egyik elismert elméleti és gyakorlati megközelítése (a modell részletes leírása a későbbi fejezetekben található). Továbbá ez a három helyszín közvetlen bepillantást engedett a helyi egyetemek által vezetett, jelenleg is folyó kutatási munkába. Ezáltal lehetővé vált a projekt szakértői számára, hogy a résztvevő országok helyzetének ismeretében vitassanak meg és azonosítsanak a projekthez kapcsolódó jellegzetességeket, erősségeket és a gyakorlatban fejlesztendő részterületeket.

A teljes elemzést megelőző négy munkaszakasz jelentős segítséget nyújtott az összefoglaló jelentés elkészítéséhez.
Információgyűjtés: ebben a szakaszban az első találkozón elfogadott modell szerint strukturált információt gyűjtötték össze az egyes országokban, így lehetővé vált a résztvevő országok már meglévő ellátási és szolgáltatói rendszereinek összehasonlítása. A szakértőket arra kérték, hogy

- jellemezzék az országukban a korai fejlesztéssel kapcsolatos ellátást és/vagy szolgáltatást, és

- mutassanak be egy általános modellt – az úgynevezett életutat – melyet a korai fejlesztésre szoruló gyermek és családja követ a gyermek életének első öt vagy hat évében. Ebben fel kellett tüntetniük a gyermek korától függő ellátás biztosította támogatás nevét és típusát, az ellátásért felelős szervezeteket és saját kommentárjaikat.

 

Párbeszéd: ebben a szakaszban a korai fejlesztés releváns problémái képezték párbeszéd és vita tárgyát, három gyakorlati példa alapján: München (Németország), Coimbra (Portugália) és Västerås (Svédország). A három helyszín lehetővé tette a korai fejlesztés különböző gyakorlati alkalmazásainak vizsgálatát és bepillantást engedett az egyes országok ellátási és szolgáltatói rendszerei közötti hasonlóságokba és különbségekbe. A szakértők és a szülők együttes részvétele kétségen kívül gazdagította és elmélyítette a párbeszédet.

Tárgyalási szakasz: a résztvevők megvitatták a korai fejlesztés általános helyzetét és tisztázták a találkozók során összegyűlt anyagot. Részletesen megvitatták az előző három találkozó eredményeit tartalmazó tervezet vázlatát. Ez a szakasz, mely során szakértők és az Ügynökség nemzeti képviselői alaposan megvitatták jelen dokumentum valamennyi aspektusát, nagyban hozzájárult a végső összefoglaló jelentés elkészítéséhez.

Jóváhagyási szakasz: a szakértői csoport és a külső felek által prezentált eredmények nyílt megvitatása és azok jóváhagyása alkotta a zárószeminárium programját, ahová szülőket, szakértőket, politikai döntéshozókat és a korai fejlesztés területén dolgozó kutatókat is meghívtak.

A korai fejlesztés kifejezést szándékosan használjuk a dokumentumban, hogy elkerüljük a félreértéseket, és a fogalmi zavarokat. A fejlesztés tágabb értelemben arra a segítségre utal, amelyet a gyermeknek és családjának a nevelés lehető legkorábbi időpontjában meg kell kapnia.

Világossá kell azonban tennünk, hogy a korai fejlesztés a hat évesnél nem idősebb, sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyermekekre koncentrál.

Az összefoglaló jelentés a következőképpen épül fel: az első fejezet a korai fejlesztés elméleti kereteit vázolja. A téma legfontosabb publikációinak áttekintésével a fejezet definiálja a terület kulcsfogalmait és ismerteti alapvető céljait.

A második fejezet a projekt során végzett elemzés eredményeit tartalmazza. Az elemzés a résztvevő országok korai fejlesztéssel kapcsolatos ellátási és szolgáltatói szervezeteinek gyakorlati tevékenységével foglalkozik. Itt található a három gyakorlati példa megvitatásának kivonata is. A viták eredményeképpen kiemelt figyelmet kapnak a korai fejlesztés területének kulcstényezői, melyek sok munkát és kihívást jelentenek a családoknak és a szakértőknek egyaránt.

A Harmadik fejezetben elsősorban a szakértőknek címzett ajánlások olvashatók.

Ez a dokumentum a szakértői vitáknak, a projekt szerves részét képező információ-és tapasztalatcserének csak rövid összefoglalását nyújthatja. A résztvevő országokban folyó korai fejlesztésről, a kapcsolatfelvétel lehetőségeiről és a mérvadó szakirodalomról további információ az Ügynökség honlapján található a korai fejlesztés címszó alatt: http://www.european­agency.org/eci/eci.html