A következő ajánlások azon az elven alapulnak, hogy a támogatásra szoruló gyermekeknek és családoknak joga van a korai fejlesztéshez. Az előző fejezetekben bemutatott elemzési eredményeket tekintetbe véve számos releváns gondolat került felszínre, melyeknek megfelelő gyakorlati alkalmazása igen fontos. A következő ajánlások célja, hogy tudatosítsák a szakértőkben a gyakorlati alkalmazás megfelelő stratégiáit, és segítsék őket a korlátok leküzdésében – ez a családok és a gyermekek érdeke. Ezeket az ajánlásokat a projekt találkozóin zajló szakmai eszmecsere alapján dolgozták ki, és bár elsősorban a korai fejlesztésben dolgozó vagy dolgozni szándékozó szakemberek számára készültek, a politikai döntéshozók figyelmére is igényt tartanak.
A következőkben a második fejezetben említett fő jellegzetességeket találhatjuk, valamint ajánlásokat, melyek ezek sikeres gyakorlati megvalósítását célozzák.
3.1 Elérhetőség
Annak biztosítására, hogy a korai fejlesztés minden rászoruló család és gyermek számára elérhető legyen, a következő ajánlásokat tették.
A korai fejlesztéssel kapcsolatos politikai intézkedések:
politikai döntéseknek kell garantálniuk a rászoruló családok és gyermekek korai fejlesztéshez való jogát helyi, területi és országos szinten egyaránt. A korai fejlesztés politikájának, a fejlesztés minőségének és az értékelés kritériumainak definiálásával elő kell segítenie a szakértők és a családok közös munkáját. Az egyes országok helyzetét tekintve három témakör kíván különös figyelmet:
a családoknak és a szakértőknek olyan politikai intézkedésekre van szükségük, melyeket a gyakorlati alkalmazás stratégiái, a célok, eszközök és eredmények tekintetében gondosan koordinálnak;
a politikai intézkedéseknek támogatniuk és biztosítaniuk kell a kapcsolódó oktatásügyi, szociális és egészségügyi szervezetek koordinációját. Kerülni kell az egymást átfedő vagy egymásnak ellentmondó intézkedéseket;
a politikai döntések vonatkozhatnak a területi és országos korai fejlesztést támogató központok kialakítására, melyek összekapcsolják a fejlesztés politikai, szakmai és felhasználói (családi) szintjeit.
Az információ elérhetősége: ahol szükséges helyi, területi és országos szinten is kiterjedt, világos és pontos információt kell nyújtani a korai fejlesztés keretein belül elérhető ellátásról/szolgáltatásokról mind a családok, mind pedig a szakértők számára. Különösen figyelni kell a pontos és érthető nyelv használatára. Eltérő kulturális háttérrel rendelkező családok esetén az általuk preferált nyelvet kell használni, így számukra is biztosítható a releváns információk elérhetősége és érthetősége.
A célcsoportok egyértelmű meghatározása: a politikai döntéshozók csoportja határozza meg a korai fejlesztés kritériumait, de a szakértők tanácsadói szerepe semmiképpen sem elhanyagolható. A korai fejlesztési központoknak, az ellátásnak, a csoportoknak és a szakértőknek a meghatározott célcsoportokra kell koncentrálniuk a tevékenységüket, mégpedig a helyi, területi és/vagy országos szinten meghatározott prioritásokkal összhangban. A szintek közötti ellentmondások torzulást okozhatnak, aminek következményeképpen a gyermekek és a családok esetleg nem jutnak támogatáshoz vagy nem érik el a megfelelő forrásokat.
3.2 Közelség
3 A közelség szó jelentése kettős jelentéssel bír ebben a dokumentumban: közel egy helyhez, illetve közel valakihez.
A korai fejlesztési ellátás és szolgáltatások földrajzi elérhetőségének és családközpontúságának biztosításához a következő tényezőket kell számításba venni:
A szolgáltatások/ellátás decentralizációja: A korai fejlesztést biztosító szolgáltatásoknak és/vagy ellátásnak a lehető legközelebb kell kerülnie a családokhoz, hogy:
könnyebbé váljon a család szociális környezetének, feltételeinek megismerése;
a földrajzi különbségek ellenére a családok ugyanolyan minőségű szolgáltatást kapjanak (pl. szórványosan lakott vagy vidéki területek esetén);
elkerülhetők legyenek az átfedések és az irreleváns vagy félrevezető módszerek.
A gyermekek és a családok igényeinek kielégítése: a szolgáltató és ellátó szervezeteknek minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy elérjék a családokat és a gyermekeket, illetve kielégíthessék az igényeiket. Ez magában foglalja, hogy:
a családoknak joguk van az információhoz a támogatásra való igény felismerésének pillanatától kezdve;
a családoknak joguk van a szakértőkkel együtt döntést hozni a szükséges lépésekről;
a korai fejlesztés nem erőltethető a családokra, annak garantálnia kell a védendő gyermek jogait. A gyermekek és a családok jogainak egybe kell esnie;
a családok és a szakértők együttesen értik meg a családnak és a gyermeknek ajánlott fejlesztés jelentését és hasznát;
egy írásbeli dokumentum (például egy Egyéni Terv vagy Egyéni Családgondozási Terv, esetleg ezzel ekvivalens dokumentum), melyet a szakértők a szülőkkel együtt készítenek el, átláthatóvá teszi a korai fejlesztés folyamatát és elősegíti a közös megegyezést a fejlesztés tervezését, a célok és felelősség kitűzését és az eredmények értékelését illetően;
a családok kérésre olyan képzést kapnak, amely segíti őket a szükséges képességek és ismeretek elsajátításában, hogy a szakértőkkel és gyermekükkel hatékonyabban működhessenek együtt.
3.3 Költségfedezet
Ahhoz, hogy a társadalmi és gazdasági hátterek különbözősége ellenére a korai fejlesztési ellátás és szolgáltatások az azokat igénylő valamennyi családot és gyermeket elérjék, arra van szükség, hogy az ellátás és a szolgáltatások ingyenesek legyenek. Ez azt jelenti, hogy állami szervezeteknek, biztosítótársaságoknak, non-profit szervezeteknek közpénzből kell finanszírozniuk a korai fejlesztéssel kapcsolatos költségeket. Így teljesülhetnek a minőségi szabványok, melyeket az adott ország a korai fejlesztést szabályozó törvényeiben lefektetett. Abban az esetben, ha a korai fejlesztést – a csaIád költségén – az államilag finanszírozott szervezetekkel karöltve magánszervezetek is végzik, az adott ország korai fejlesztést szabályozó törvényei által lefektetett minőségi szabványoknak a gyakorlatban nekik is meg kell felelniük.
3.4 Interdiszciplináris munka
A korai fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatásokban/ellátásban számos szakterület különböző háttérrel rendelkező képviselője érintett. A következő ajánlások a minőségi csoportmunka biztosítására vonatkoznak.
Együttműködés a családokkal4: a családok a szakértők legfontosabb munkatársai, ezért az együttműködés a munka alapvető feltétele. Figyelni kell arra, hogy:
az együttműködés a szakértők kezdeményezésére történjék. A szakértők nyíltan és tisztelettel viselkedjenek a családdal, hogy megértsék az igényeket és elvárásokat, és elkerüljék az igények és prioritások eltérő felfogásából adódó félreértéseket, anélkül, hogy saját nézőpontjukat a családra erőltetnék;
a szakértőknek találkozókat kell szervezni, hogy az eltérő szempontokat megvitassák és együtt készíthessék el az Egyéni Tervet vagy hasonló írásbeli dokumentumot;
az Egyéni Terv (Egyéni Családgondozási Terv vagy azzal ekvivalens dokumentum) olyan egyetértésben elkészített terv legyen, mely tartalmazza az elvégzendő fejlesztés folyamatát, céljait, stratégiáit, az egyes résztvevők felelősségét valamint az értékelési folyamatot. Az írásbeli tervet a szakértőknek és a családoknak rendszeresen értékelniük kell.
A csoportépítés megközelítése: eltérő szakmai hátterük dacára, saját szakterületüknek megfelelően a korai fejlesztéssel foglalkozó csoportoknak/szakértőknek interdiszciplináris keretek között kell dolgozniuk a feladatok elvégzése előtt és alatt egyaránt. Mindannyiuknak el kell fogadni az alapelveket, a célokat és a munkamódszereket. A különböző megközelítések integrálása és koordinációja egy részekre tagolt munkafolyamat helyett egy átfogó, holisztikus megközelítést céloz meg. Különös figyelmet kell fordítani a következőkre:
az információt a személyes képességeknek és kompetenciáknak megfelelően meg kell osztani, hogy a csoporttagok kiegészíthessék egymás tudását;
a döntéshozás a belső eszmecserén és közös megegyezésen alapul;
egy felelőst kell kinevezni, aki koordinálja a szükséges tevékenységeket. Így biztosítható a családdal való folyamatos kapcsolat, és elkerülhető számos szükségtelen, egyoldalú kapcsolatfelvétel a család és a szervezetek között. A felelősnek beszámolási kötelezettsége van a család és a csoport felé egyaránt. Kinevezése az egyes helyzetek által megkívánt képességeknek megfelelően történjék;
a különböző szakterületről érkező szakértőknek tisztában kell lenniük azzal, hogyan dolgozhatnak együtt. Tovább-vagy belső képzést kell szervezni, hogy valamennyi szakértő rendelkezzék a gyermekek fejlődésével kapcsolatos alapvető ismeretekkel; a munkamódszerekkel, méréssel kapcsolatos speciális tudással; a családokkal, csoportban, egyéb szervezetekkel folytatott munkához kapcsolódó személyes kompetenciákkal. Fontos, hogy a tagok saját képességeiket is fejleszteni tudják.
A csoporttagok stabilitása: a csoportoknak a lehető legstabilabbnak kell lenniük. Ez elősegíti a hatékony csoport kialakulását és garantálja a minőségi eredményeket. A tagok gyakori és indokolatlan változtatása hatással lehet a támogatás minőségére, a csoportmunkára és a képzésre.
3.5 Változatosság
A következő ajánlások a korai fejlesztési szolgáltatásokban és ellátásban részt vevő egészségügyi, oktatásügyi és szociális szektorok közös felelősségvállalásának biztosítására vonatkoznak.
A szektorok megfelelő koordinálása: a különböző szektorok bevonása megfelelő és koordinált intézkedéseken keresztül garantálja valamennyi prevenciós szint céljainak megvalósítását. Ez a következőket jelenti:
az egészségügyi, oktatásügyi és szociális szervezeteket be kell vonni a korai felismerés és a továbbítás szakaszaiba. Így elkerülhetők a kihagyások és a jelentős csúszások, melyek kihatással lehetnek a további fejlesztésre és a várólisták készítésére, melyekre túlterhelt szolgáltatói szervezetek és csoportok esetén van szükség;
a fejlődési szűrővizsgálatok valamennyi gyermek számára elérhetők. Ezeket általánosan ismertté kell tenni, és rendszeresen végre kell őket hajtani;
valamennyi várandós nő számára folyamatos vizsgálatot, tanácsadást és nyomon követést kell biztosítani.
Az ellátás megfelelő koordinálása: a megfelelő koordináció biztosítja a közösségi erőforrások legjobb felhasználását. A megfelelő koordináció a következőket jelenti:
a szolgáltató szervezeteknek biztosítaniuk kell a szükséges támogatás folyamatosságát, amikor a gyermekek egyik ellátási formából a másikba kerülnek. Szükséges a szülők és a gyermekek lehető legteljesebb bevonása és támogatása;
az iskolát megelőző intézményeknek helyet kell biztosítaniuk a korai fejlesztési szolgáltatásból/ellátásból érkező gyermekek számára.
Ahogy már említettük, ezek az ajánlások elsősorban a területen dolgozó, vagy ott dolgozni szándékozó szakértőknek íródtak, de a politikai döntéshozókat is érintik. A korai fejlesztéssel kapcsolatos politika értékelése és közzététele elősegíti a szakmai dialógust, és ösztönzően hat a kutatásokra. Ne feledjük: helyi, területi és országos szinten egyaránt igaz, hogy a korai fejlesztéssel kapcsolatos politika a családok, a szakértők és a politikai döntéshozók közös felelőssége.
Dokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!
Témakörök
A honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.
Segítségnyújtás
Ha kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!
Fórum
A fórum az a hely, ahol meg lehet beszélni a problémákat. Mindenkit várunk oda, akinek kérdése van vagy segítséget szeretne nyújtani másoknak.
Dokumentumaink segítséget nyújtanak, ha szükséged van rá a munkád során. Vedd figyelembe, te is segíthetsz másoknak, ha publikálsz itt cikkeket!
A honlap megpróbálja összegyűjteni a fejlesztéshez, gyógypedagógiai és logopédiai munkához szükséges anyagokat. Tegyél te is azért, hogy minél több anyagot találjanak itt az érdeklődők.
Ha kérdése van, a fórumban megkérdezheti és a megfelelő szakember megpróbál segíteni Önnek!
A